• Megjelenítés

államadósság

A német választás Brüsszelt is megváltoztathatja: örökre a múlté a korábbi EU-s vasszigor?

A német választás Brüsszelt is megváltoztathatja: örökre a múlté a korábbi EU-s vasszigor?

Már ma is egyre több európai vezető veti fel, hogy a koronavírus miatt fellazult brüsszeli deficitkövetelményeket nem kéne a korábbi, roppant szigorú formában visszahozni. Amíg csak olasz és francia gazdaságpolitikusok pedzegetik a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, semmi új nincs a nap alatt. Csakhogy Németországban hatalmas fordulat van előkészülőben: az SPD 16 év után söpörheti el az európai fiskális szigor zászlóshajóját, a CDU-t. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt ígéretei között ott van a nagyobb állami költekezés, igaz, csak belföldön. De ha a Zöldek is részei lennének a koalíciónak, minden esély meglenne arra, hogy Brüsszel ezentúl tartósan szemet hunyjon a költekezés felett. Ha a növekedési szempontokat nézzük, az SNP reformja indokolt, de a jelentős kockázatok miatt alapos mérlegelést igényel a döntés. A német választás azonban nemcsak a fiskális szigor, hanem az EU új, történelmi jelentőségű vívmányának sorsát is eldöntheti.

Őrült eladósodás vagy logikus lépés? Amit minden idők legnagyobb devizahitel-felvételéről tudni kell

Őrült eladósodás vagy logikus lépés? Amit minden idők legnagyobb devizahitel-felvételéről tudni kell

A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?

Virág Barnabás: az inflációval foglalkozni kell, mert a világ helyreállását is veszélyeztetheti

Virág Barnabás: az inflációval foglalkozni kell, mert a világ helyreállását is veszélyeztetheti

Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint minden inflációs periódus azzal kezdődött, hogy átmenetinek ítélték az infláció emelkedését. Számos tényező utal arra, hogy az inflációval foglalkozni kell, nem szabad ennek megemelkedési kockázatát alulbecsülni – erről egy előadás keretében beszélt a szakértő az Aegon Alapkezelő mai rendezvényén. Az infláció mellett az eseményen szó esett az egyik leggyorsabban terjedő befektetési trendről, az ESG-ről.

Mi lesz nagyobb jövőre, az infláció vagy a gazdasági növekedés?

Mi lesz nagyobb jövőre, az infláció vagy a gazdasági növekedés?

Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A Property Investment Forum 2021 konferencia Makrogazdasági kitekintő beszélgetésében ezeket vitatták meg a szakértők.

Eldőlt: gigantikus adósságot vett ma fel a magyar állam

Eldőlt: gigantikus adósságot vett ma fel a magyar állam

A 10 éves dollárkötvényből végül 2,25 milliárd dollárnyi ajánlatot, a 30 évesből pedig 2 milliárd dollárnyit fogadott el a keddi nemzetközi kötvénykibocsátás keretében az Államadósság Kezelő Központ – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Ez a Portfolio adatai szerint a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása, mai árfolyamon 1258 milliárd forint. Frissítés! Szerdán aztán folytatódott a magyar állam forrásbevonása, ezúttal egymilliárd eurót akar bevonni, ennek részletei itt érhetők el.

Kiderült: elképesztően sok magyar dollárkötvényt akarnak venni a befektetők

Kiderült: elképesztően sok magyar dollárkötvényt akarnak venni a befektetők

A 10 és 30 éves magyar dollárkötvény ajánlati könyve több mint 12 milliárd dollárra hízott, és nagyjából egyenlően oszlik el a két papír között az ajánlatok összege, a két papírból pedig 2-2 milliárd dollárnyi kibocsátás várható – írja az IFR News a Refinitiv felületén.

Máris elindult a magyar dollárkötvények kibocsátása!

Máris elindult a magyar dollárkötvények kibocsátása!

Kedden délelőtt megadták az indikatív árjegyzési szintet a 10 és 30 éves magyar dollárkötvények kibocsátásához, azaz elindult a papírok kibocsátási folyamata – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Az eurókötvény(ek) kibocsátása szerdán várható.

Horvátország készen áll az euró bevezetésére

Horvátország készen áll az euró bevezetésére

Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács 11. ülésén, amelyen részt vett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) ügyvezető alelnöke is.

Ismét a mediterrán régió lehet az EU puskaporos hordója

Ismét a mediterrán régió lehet az EU puskaporos hordója

Írásunkban az Európai Unió tagállamainak a koronavírus okozta gazdasági krízisből való kilábalás eredményességét vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy a helyreállás tekintetében az élmezőnybe tartozó országok jellemzően a kelet-közép-európai (KKE) régióban találhatók, többnyire az ő esetükben beszélhetünk a válságot megelőző bruttó hazai termék szintjének eléréséről. Mindezt feszes munkaerőpiac megtartása mellett hajtották végre, azonban ennek az ára az EU-s országok átlagát, illetve a jegybanki toleranciasávot meghaladó infláció lett. A ranglista végén zömmel mediterrán országok találhatók, ahol jelentős fiskális és monetáris impulzusok ellenére a GDP helyreállásáról még nem beszélhetünk, a munkaerőpiac továbbra is laza, valamint az adósságállomány rendkívüli méreteket ölt. Az EU-s országok helyreállását megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország és a KKE régió az EU átlagos fejlettségéhez való felzárkózását a Covid-19 járvány okozta válság nem törte meg.

Hatalmasat húzhat az EKB ma délután: úgy jelentheti be a tapert, hogy valójában nem jelenti be

Hatalmasat húzhat az EKB ma délután: úgy jelentheti be a tapert, hogy valójában nem jelenti be

Kamatdöntő ülést tart ma délután az Európai Központi Bank, amely hosszú idő után a legizgalmasabb ülés lehet. A befektetők és a közgazdászok már hónapok óta figyelnek a jelekre, és sokan már biztosak benne, hogy a mai ülésen legalább részleges utalásokat kaphatunk az eszközvásárlási program majdani leépítésére. Az EKB azonban kényelmes helyzetben van: az inflációs nyomás ugyan nő, de a jegybank következetesen kitart az érvelése mellett, amely szerint a gyors áremelkedés csak átmeneti jelenség. Különleges a mostani helyzet: az EKB-nak lassítania kell az eszközvásárlási programján, és ezt minden bizonnyal még ma bejelentik, de közben nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy ez még nem az a bizonyos taper. Ami azonban nem várathat már sokáig magára, legkésőbb decemberben el kell kezdeni - de ez nem jelenti azt, hogy a jegybanki eszközvásárlások kora véget ér Európában, sőt.

Már megint az amerikai államcsőd elkerülése a téma

Már megint az amerikai államcsőd elkerülése a téma

A demokraták nem építik be újabb, 3500 milliárd dolláros csomagukba az államadósság-plafon megemelését, amelyre az állam működőképességének fenntartása érdekében van szükség. Nancy Pelosi, a Kongresszus képviselőházának elnöke egyelőre nem árulta el, mikor és hogyan tervezik emelni az államadósságplafont, csak annyit mondott, hogy erre szükség lesz a napokban. A republikánusok ellenzik a lépést.

Ellepték a magyar háziasszonyok a tőzsdét, ezt a tempót már az állampapírok sem tudják követni

Ellepték a magyar háziasszonyok a tőzsdét, ezt a tempót már az állampapírok sem tudják követni

Már közel 15 ezermilliárd forintnyi megtakarítást tartanak a magyarok állampapírokban, befektetési alapokban és részvényekben. Ezek közül a részvények mentek óriásit, a benne kezelt vagyon ötödét idén szerezte meg a kategória. Az MNB adatai arra is rávilágítanak, hogy a kedvező részvénypiaci hangulat az olyan megtakarítások vagyongyarapodására is pozitívan hatott, mint a TBSZ és a NYESZ, mégis folyamatosan csökken a kereslet irántuk.

Úszik a likviditásban a vállalati szektor – Meríthet ebből forrást az állam?

Úszik a likviditásban a vállalati szektor – Meríthet ebből forrást az állam?

Cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy a vállalati szektor rekord magas likvid eszköz állományát lehet-e nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb szerkezet irányába terelni. Következtetésünk szerint érdemes megfontolni egy olyan állampapír-konstrukció kidolgozását, amely végeredményben a vállalatok, a bankok és az állam számára is a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt.

Lépéskényszerben a nagy jegybankok, de melyik győz: az infláció vagy a delta variáns?

Lépéskényszerben a nagy jegybankok, de melyik győz: az infláció vagy a delta variáns?

Nincs egyértelmű iránymutatás arra vonatkozóan, mikor kezdi el eszközvásárlási programjának csökkentését az amerikai jegybank: egyik oldalról ott az inflációs nyomás, a másik oldalról viszont továbbra is kockázat a delta variáns. A piac persze örül annak, hogy még nem vették el a drogját, az extra monetáris politika világában az amerikai tőzsdéknek sikerült új csúcsokat dönteniük. A magyar portfóliómenedzserek többsége kitart a részvénybefektetések mellett, és újfent nagyobb fantáziát látnak az alternatív eszközosztályban.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility