A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
Abban az esetben lenne idén a várakozásoknál is kisebb az államadósság, ha ütemesen érkeznének a költségvetésbe az uniós támogatások, és nem kellene ezeket a befektetéseket hazai forrásból megvalósítani – mondta a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Ha nem kapjuk meg ezeket a forrásokat – tette hozzá –, a büdzsének meg kell előlegeznie, ami növelni fogja az államadósságot, így pedig jelentős egyensúlyjavulásra sem lehet számítani.
A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg - vélekedik legújabb publicisztikájában Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint a térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok. Az MNB elnöke felvázolja a legutóbbi válságkezelés tanulságait, javaslatokat is tesz és utalásokat arra, hogy egy új intézményt kellene felálltani a magyar gazdaságpolitikában.
Nem változtatott Magyarország adósbesorolásán és annak kilátásán sem a Standard and Poor's pénteken megjelent döntése szerint. Így a magyar államadósság minősítése BBB/A-2 szintű, továbbra is stabil kilátással. A jövő áprilisi parlamenti választásokat és azok fiskális politikára gyakorolt következményeit már most árgus szemmel figyelik a hitelminősítőnél.
A magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása akár jövőre is átcsúszhat, de a benne foglalt beruházások mielőbbi elindítása és költségvetési megelőlegezése indokolt, azonban a csökkenő adósságráta, azaz „az államadósság-szabály biztonságos teljesítése érdekében más kiadásokat célszerű lenne későbbre halasztani vagy feltételhez kötni” – vetette fel mai közös cikkében az Állami Számvevőszék elnöke és igazgatója.
Bár a 2022 első félévi francia soros elnökség alatt lazulhatnak az uniós fiskális szabályok, de Magyarországnak nem ebből a lehetőségből kell kiindulnia a költségvetési politika tervezése során, hanem abból, hogy kis és nyitott gazdaságként az eladósodás növelné a sérülékenységünket, így mindig is „a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni” – hangsúlyozta vélemény cikkében Varga Mihály. A pénzügyminiszter egyúttal meg is állapította, hogy „az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak”. Frissítés: A fiskális politika ideális pályájáról szintén ma jelentetett meg cikket az Állami Számvevőszék két vezetője, amelynek főbb üzeneteit ebben a külön cikkünkben foglaltunk össze.
A magyar helyreállítási alap körül elhúzódó viták befolyásolhatják a magyar költségvetés egyenlegét és az államadósság mértékét is, azonban a kockázat kezelhető - jutott erre a következtetésre az OTP Bank elemzőcsapata, akik arra számítanak, hogy legrosszabb esetben is jövő nyárra megállapodhat a kormány az Európai Bizottsággal a feltételekről. Legújabb elemzésükben a közgazdászok azt mutatják be, hogy a kormánynak mekkora mozgástere van az idei költségvetésben és hogy miként reagálhatja le a csúszó uniós kifizetéseket.
9618 milliárd forintra hízott a lakossági állampapírok állománya június végére, a legkelendőbb konstrukció továbbra is a szuperállampapír, amelyből havi szinten 100 milliárd feletti jegyzéseket láthatunk. Az inflációkövető állampapírnál volt egy nagyobb lejárat a második negyedévben, a Babakötvény állománya pedig szépen ível felfelé.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzetben megjelent írásában ismét kritikát fogalmazott meg a költségvetési vita kapcsán: a magas költségvetési hiány és államadósság szerinte megnehezíti a későbbi forráshoz jutást, ami helyreállítási paradoxonhoz vezethet. Az írás legnagyobb részében viszont a beruházásokról írt. Szerinte a forrásokat tudásintenzív beruházásokba kéne fektetni, Magyarországon ehelyett viszont magas az építési jellegű beruházások aránya. Matolcsy úgy fogalmaz, hogy "az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet."
Emelkedett a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság az Európai Unióban és az euróövezetben az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, elsősorban a koronavírus-járvánnyal összefüggő állami kiadásnövekedés hatására.
Megerősítette a leminősítés lehetőségére utaló, egy éve érvényes negatív kilátás fenntartásával az Egyesült Államok lehetséges legjobb, "AAA" államadós-besorolását szerdán a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte: az Egyesült Államoknak előnyére szolgál, hogy a dollár a világ elsődleges tartalékvalutája, és ez rendkívüli mértékű finanszírozási rugalmasságot biztosít az amerikai államháztartás számára.
Európában a jelenlegi, magas deficitek, és a nagy államadósság nem tartható fenn, különösen az eurozónán kívüli, még mindig sérülékeny feltörekvő gazdaságok esetében - írja Matolcsy György, az MNB elnöke. Habár konkrétan hazánkat nem említi, ebbe az országcsoportba tartozik Magyarország is, vagyis látható, hogy az MNB elnöke újra a deficit csökkentését tanácsolja - többek közt - a magyar kormánynak is.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azzal fenyegette meg Brüsszelt és Berlint, hogy migránsok tömegeit engedi Európába, különösen Németországba, és hogy betiltja a kínai és az orosz áruforgalom áthaladását az országán keresztül, válaszul arra, hogy az Európai Unió büntetőintézkedésekkel sújtotta Fehéroroszországot a vitatott választások, a tömeges megtorlások és a politikai ellenfelek őrizetbe vétele miatt.
Az egyensúly, az egyensúlyi állapottól/pályától való elmozdulás és az ahhoz való visszatérés a közgazdaságtan alapösszefüggésének tekinthető. A Covid-19 járvány különböző hullámai és az egészségügyi válságkezelés módozatai ezen egyensúlyi állapot irányába történő konvergálástól taszították el az egyes nemzetgazdaságokat és a teljes világgazdaságot. A keresleti és kínálati sokk egyszerre érvényesült, s a teljes körű gazdasági újraindításig – akárcsak szektorálisan és ezáltal részlegesen – továbbra is éreztetik negatív hatásukat. E turbulenciák (valamint a kialakuló új vírusmutánsok) a felpattanó GDP növekedés ellenére visszahúzó erőként hathatnak rövidtávon, eltérítve az adott gazdaságot a potenciális növekedési pályától. A 2020. március előtti világgazdasági környezet – bármennyire is vágyott állapot – egyre reálisabb, hogy nem tér vissza. Kialakult egy magasabb államadóssággal és magasabb inflációval jellemzett instabil növekedési időszak, ahol a növekedés és a helyreállás legfontosabb befolyásoló tényezői az átoltottság és a kapcsolódó gazdasági nyitási lépések, a gazdaságpolitikai ösztönző programok, valamint a vírusmutáció(k) alakulása. E gazdasági helyzet a fiskális és a monetáris politikától rövid és hosszú távon egyaránt válaszokat kíván. Eredményezhet-e olyan paradigmaváltást a jelenlegi világgazdasági környezet és a Covid-19 járvány, mint a 2008-as gazdasági krízis? Jelenlegi ismereteink szerint nem, ugyanakkor számos olyan ellentét és konfliktus kiéleződhet, mely kihathat a gazdaságpolitika hatékonyságára.
Az első félévében végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021.évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58%-ban teljesült június végére. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,5 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósság 8,2 év – derül ki az ÁKK közleményéből.
Az első negyedévben is kitartott a költségvetési költekezés: az államháztartás nettó finanszírozási igénye 862 milliárd forint, a GDP 7,5 százaléka volt - derül ki a Magyar Nemezi Bank ma megjelent pénzügyi számlák statisztikájából. Ennek eredményeképpen a tavaly megugró államadósság sem indult csökkenésnek, a GDP-arányos mutató 81%-ra szökött, ami hétéves csúcsot jelent.
Az érdemi, az adott kérdés mélységeit feltáró szakmai vita mindig előre mutató. Elsősorban azért, mert a résztvevőket álláspontjuk átgondolására, módosítására, pontosítására vagy visszavonására késztetheti. Ezért is olvastam nagy figyelemmel Varga Mihály - noha elutasító - mégis kiegyensúlyozott írását.
A növekvő kínai adósságállomány az egyik legaggasztóbb fejlemény lehet a héten 100 éves Kínai Kommunista Párt számár. Az adósság visszaszorítását célzó intézkedések rontják a kínai növekedési kilátásokat.
