Miután a napokban háttéralkut kötött Ukrajna a befektetők többségével arról, hogy két évre befagyasztja 20 milliárd dollárnyi nemzetközi tartozásán az adósságszolgálatot, két hitelminősítő is kimondta, hogy ez gyakorlatilag csődesemény.
A nagy júniusi devizakötvény-kibocsátás hatására a külföldi befektetők váltak ismét a magyar állampapírok legnagyobb tulajdonosaivá: kezükben van az állomány 28%-a, megelőzve a hajszállal kisebb aránnyal bíró magyar háztartásokat és a 27%-os hazai hitelintézeteket. A lakosság inkább befektetési jegyeket (+131 milliárd) és részvényeket (+51 milliárd) vásárolt nyár elején, pedig mindkettőn jelentős átértékelődési veszteséget szenvedett el (63, illetve 32 milliárd forintot). Az MNB friss értékpapír-statisztikáiból szemezgettünk.
Az Európai Központi Bank tegnapi ülésén bejelentette, hogy létrehoztak egy új transzmisszióvédelmi eszközt (Transmission Protection Instrument, TPI). Az eszköz célja, hogy a jegybank mérsékelni tudja a kötvénypiaci fragmentációt, miközben ülésről-ülésre emeli a kamatokat. A gyakorlatban ez főleg az olasz kötvények vásárlását jelenti.
Oroszország nemrég hivatalosan is csődöt jelentett, nem tudta fizetni dollárban keletkezett kötelezettségeit. A helyzet érdekessége, hogy az oroszoknak rendelkezésére állt a szükségesnél bőven nagyobb dollárlikviditás, hajlandóak is lettek volna törleszteni, de az amerikai szankciók miatt erre nem voltak képesek. A több mint 100 év után bekövetkező csőd lemoshatatlan szégyenfoltot hagy az ország gazdaságtörténelmén, de nem ez a legfőbb dolog, amiért az orosz pénzügyminisztériumi dolgozókat most álmatlan éjszakák gyötrik. A nyugati szankciók miatt bekövetkező méretes GDP-visszaesés jelentősen rontja ugyanis a kormányzat lehetőségeit, a friss adatokból pedig az látszik, hogy az első negyedéves nagy többlet után már a költségvetés középtávú kilátásai is kifejezetten borúsak.
A gazdasági válság küszöbén egyre több ország kerül közvetlen csődveszélybe – derül ki a Reuters összeállításából. A hírügynökség szinte kizárólag fejlődő országokat sorolt ebbe a kategóriába.
Mélypontról mélypontra szakadt a forint árfolyama ezen a héten, és a forintgyengülés, valamint az MNB arra adott válasza visszaköszönt a kötvénypiacon is. A magyar kötvényhozamok az MNB szigorítása és a növekvő kockázat miatt meredeken emelkednek, és rövid távon további emelkedés benne van a pakliban. A forint gyengélkedése a kormány szerint a nemzetközi helyzetre, elsősorban a gázárak emelkedésére, valamint a nyugati orosz szankciókra vezethető vissza. Ebben kétségkívül van igazság, de az előző napok meredek esése már nem fogható erre: miközben a magyar eszközökből folyik el a pénz, nyugaton, de még a szűkebb régiónkban sem látunk emelkedő hozamkörnyezetet. Így tehát ez egyértelműen arra utal, hogy magyarspecifikus okai is vannak a szenvedő magyar eszközáraknak.
Idén egészen elképesztő ütemben híznak az állami költségvetés adó- és járulékbevételei - derül ki a Magyar Nemzeti Bank héten megjelent Inflációs jelentéséből. Jelentős és a korábbi éveket messze felülmúló bevételek folynak be az államkasszába a cégektől, valamint a fogyasztás alapú bevételekből is, de a lakosság befizetései is hatalmasak, pedig ott ellentétes hatást fejtett ki az szja-visszatérítés is.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. Az állampapír-állomány növekedését nézve is az élmezőnyben vagyunk.
2021 végén 42 414 milliárd forint volt az államháztartás bruttó adóssága. De mégis kik finanszírozzák ezt az óriási összeget, ami a GDP 76,6 százalékának felel meg? Többek között erről is beszélt Beke Károly, lapunk Makro rovatának elemzője a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében a több irányból is nyomás alatt álló magyar munkaerőpiaccal foglalkoztunk. Az itthoni munkavállalók és munkáltatók helyzetéről, elvárásairól, munkabérekről, illetve arról, hogy az EU-n kívüli diplomások, illetve az ukrajnai menekültek miért nem Magyarországon dolgoznának, Baja Sándort, a Randstad Magyarországért, Csehországért és Romániáért felelős ügyvezetőjét kérdeztük. Adásunk második részében arról volt szó, hogy kiderült, ki a magyar államadósság legnagyobb finanszírozója. A témával kapcsolatban Beke Károly, a Portfolio Makro rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében a több irányból is nyomás alatt álló hazai munkaerőpiaccal foglalkozunk, második részében pedig arról lesz szó, hogy ki a magyar állam legnagyobb hitelezője, és általánosságban milyen dinamikák jellemezték a hazai államadósság méretét és szerkezetét az elmúlt években.
Az elmúlt években meredeken emelkedett a magyar hitelintézetek állampapír-állománya, és a roham továbbra sem csillapodik, idén négy hónap alatt már teljesítették a 2020-as rekordév adatát a bankok. Van olyan hazai pénzintézet, melynek kezében majdnem az államadósság 10 százaléka van, és büszkén vállalja, hogy ezzel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
Elkezdődik a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben. Az előterjesztést és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki (ÁSZ) véleményt 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament 8 órától.
Az Ukrán Legfelső Tanács törvénytervezetet jegyzett be, amelyben felszólítja az elnököt és a kormányt, hogy tárgyaljanak a külföldi adósság leírásáról - számolt be a Kárpáthír.com portál.
A forint „gyengesége” elemzői és egyéb műkedvelői kommentárok özönét indította el az utóbbi hetekben. Egyesek szerint a gyenge forint nem tükrözi „az árfolyamánál jobb fundamentumokat”, és persze vannak, akik szerint még ez a „gyenge” árfolyam sem tükrözi eléggé a magyar fizetőeszköz problémáit. Ez utóbbiak főleg külföldi elemzők, akikről egy közismert kommentátor egyszer azt találta mondani, hogy nem hiszünk nekik, mert olyanok, mint a szovjet tudósok. Az igazság, mint oly sokszor, a két szélsőség között található, vagyis nagyjából ott, ahol a piac árazza ezt a terméket. Ebből a szempontból Nagy Mártonnal érthetünk egyet, hogy az árfolyamnak ott van a helye, ahova a piac árazza. Nyilván, ha a „fundamentumok” változnak, akkor majd a piac is változtatja véleményét.
A cseh kormány terve, hogy a vállalatok 2024-től euróban fizethessenek adót, lehetővé teszi az állam számára, hogy inkább euróban adósodjon el. A cégek "alacsony tíz százalékára" számít, hogy átállnak - mondta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter a Reutersnek.
Utoljára a koronavírus-válság előtt, 2020 februárjában haladta meg a mostani, áprilisi szintet a lakosság állampapír-részesedése – derül ki az MNB friss adataiból. Az, hogy egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások az államadósság finanszírozásában, több okkal is magyarázható: egyrészről ismét erőre kapott az állampapír-vásárlás, másrészt jelentősen csökkent múlt hónapban a külföldiek állampapír állománya. Mindeközben továbbra is a részvényeket veszik leginkább a magyarok, a befektetési alapok csak szerény pénzeket tudtak gyűjteni áprilisban.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
Megvannak az új magyar devizakötvények főbb kibocsátási adatai, amelyekből az látszik, hogy a korábbi kibocsátásoknál visszafogottabb volt a befektetői érdeklődés és tágultak a felárak is. Bizonyára ez az oka annak, hogy a minap megteremtett, legfeljebb 4,5 milliárd eurónyi új forrásbevonási keretből végül az Államadósság Kezelő Központ csak 3,5 milliárd euró körüli keretet töltött ki. Frissítés! Időközben Varga Mihály pénzügyminiszter, illetve az Államadósság Kezelő Központ is bejelentette a devizakötvény-kibocsátások eredményét, amelyeket összedolgozva ebben a cikkben írtunk meg.
A magyar adósságkezelő egy 7, egy 12 éves dolláralapú, illetve egy 9 éves euróalapú benchmark méretű devizakötvény kibocsátását kezdte meg és már megvan az előzetes felár is a várhatóan ma beárazandó papírokra – írja a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatása. Frissítés! Kiderült az is, hogy jókora érdeklődés van mindhárom papírra. Frissítés 2! Csütörtök reggel kiderültek a kibocsátások végső adatai is, ezeket ebben és ebben a cikkünkben írtuk meg.
A halálos áldozatok között van egy család hét tagja is.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
