A Moody's Investors Service pesszimista kilátásokat fogalmazott meg az ázsiai-csendes-óceáni térség országainak 2024-es hitelképességére vonatkozóan. A minősítő cég kifejezetten aggódik az államadósság elszabadulásának. A fő kockázatok közé sorolják Kína lassuló gazdasági növekedését, a korlátozott finanszírozási feltételeket és a fokozódó geopolitikai kockázatokat.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.
A magyar Államadósság Kezelő Központ csütörtökön mandátumot adott egy euróalapú, 5,5 éves futamidejű zöld kötvény kibocsátására, amelyre rengeteg, 5,1 milliárd euró feletti vételi ajánlat ömlött be, és már meg is van néhány fontos paraméter a kibcsátásról – írja az IFR News. A tranzakció fényében már jobban érthető, hogy miért bukkant fel az ÁKK oldalán ma egy angol nyelvű befektetői tájékoztató, amiből kiszúrtuk, hogy tavaly év végére csak kis mértékben tudott csökkenni a GDP-arányos adósságráta.
A 2022-es 73,9 százalékról a kormány várakozásai szerint 73,4 százalékra csökkenhetett a GDP-arányos magyar államadósság tavaly – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtökön megjelent befektetői prezentációjából. Vagyis a kifejezetten erős nominális növekedés mellett is csak minimális adósságcsökkenés valósulhatott meg, de az igazi kihívás majd a 2024-es év lehet ebből a szempontból.
További kamatcsökkentések, 395-ig gyengülő euróárfolyam, élénkülő gazdaság, de magas költségvetési hiány mellett lassú államadósságráta-csökkenés - vázolta idei évre szóló kilátásait az Equilor.
A negyedik negyedévben a kínai gazdasági teljesítmény 1%-kal haladta meg az előző negyedévit. A harmadik negyedévben (a most felülvizsgált adatok szerint) még 1,5%-os volt a bővülési ütem, vagyis lassult a világ második legnagyobb gazdasága. Éves alapon 5,2%-os volt a növekedés, ami ugyan magasabb az harmadik negyedévben látott 4,9%-nál, de egy hajszálnyit így is elmarad a várakozásoktól. A friss adat nem írta át az elemzők korábbi helyzetértékelését, miszerint Kína strukturális problémái miatt nem tér vissza a koronavírus-válság előtti lendülethez, a gazdaságpolitikától pedig további élénkítő lépések várhatók.
Ha a jelenlegihez hasonló mértékű költségvetési deficittel fut tovább Magyarország, előbb-utóbb a piacok megbüntetik, ez a tapasztalat. A magyar gazdaságpolitika új vezetője Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a magas nyomású gazdaságban hisz, magas növekedéssel, potenciálisan magas költségvetési hiánnyal, aminek számos kockázata van. A hazai makropályával kapcsolatban sok a kérdőjel, 2024 ugyanakkor jobb lehet, mint 2023 volt, ami viszont még meg is erősítheti a kormányt abban a hitében, hogy jó úton jár. De hogy szállt el Magyarországon a büdzsé hiánya ilyen drasztikusan, és ha új ura is van a kormányzati gazdaságpolitikának, van-e ura a költségvetésnek? Egyebek mellett ezekről a témákról – és persze a kilátásainkról – kérdeztük Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliókezelőjét, valamint Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei a közelmúltban megegyeztek a költségvetési szabályok módosításáról, amelyeknek jelentős következményei lehetnek Magyarország számára. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt idén már szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfelelni, ami miatt borítékolható, hogy túlzottdeficit-eljárást indítanak a magyar helyzet miatt. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a hvg.hu-nak elmondta, így sem kell drasztikus kiigazításokra számítani.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
A világ két legnépesebb országa, India és Kína geopolitikai rivalizálása újabb országban okozott feszültséget: a világ egyik legnépszerűbb turistaparadicsomában, a Maldív-szigeteken a tavalyi elnökválasztáson egy Peking-barát jelölt győzött, aki öles léptekkel távolodna a földrajzilag jóval közelebb fekvő és tradicionálisan legszorosabb partner nagyhatalomtól, Indiától. Először még csak egy pár tucat fős indiai katonai kontingens hazaküldéséről volt szó, az indulatok az indiai kormányfő, Narendra Modi egy posztját követően szabadultak el, amelynek első látásra semmi köze nem volt a két ország konfliktusához. A két ország közötti feszültség egyre jobban eszkalálódik, miközben az új elnök, Mohamed Muizzu Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping államfővel is találkozott.
Az ICMA tanulmánya gyakoribb központi banki beavatkozásokat és szabályozási felülvizsgálatokat javasol a kötvénypiac ellenállóképességének növelése érdekében – írja a Reuters.
A hitelköltségek közelmúltbeli jelentős csökkenése miatt a feltörekvő piacok kormányai és vállalatai történelmi adósságkibocsátást hajtottak végre, és 2024 első napjaiban elképesztő 50 milliárd dollárnyi tételt húztak be a piacról. A Dealogic adatai szerint ez a hullám magában foglalja Szaúd-Arábia jelentős tételt jelentő 12 milliárd dolláros kibocsátását, ami a fejlődő gazdaságok, például Mexikó és Indonézia összes kötvényeladását 51 milliárd dollárra emeli az idén. Összehasonlításképpen ez meghaladja a tavalyi év azonos időszakában regisztrált 42 milliárd dollárt. Magyarország is devizakötvéy-kibocsátással indította az évet.
A Moody's a közép- és kelet-európai (KKE) országoknál továbbra is biztonságosnak látja az államadósságok 2024-es szintjét, így nem módosítják a stabil szuverén hitelképességi kilátásokat a régióban. Az elemzők a robusztus makrogazdasági kilátások miatt azt várják, hogy a beinduló növekedés miatt csökken a GDP-arányos hiány és az államadósság is a térség gazdaságaiban. Úgy látják, hogy az energiaválság gazdasági és társadalmi hatásai, ami miatt 2023-ra negatív kilátást vázoltak, az eredetileg várthoz képest kevésbé voltak jelentősek. Emellett a gázellátási zavarok kockázata 2024-ben tovább csökken a magas gáztárolási szintek, a kínálat diverzifikálása, az infrastrukturális beruházások és a keresletoldali kiigazítások miatt. Utóbbi esetében pont Magyarország és Szlovákiában látnak még problémákat a magas orosz kitettség miatt. A negatív kilátásokat kiválthatja a kulcsfontosságú exportpiacok lényegesen gyengébb gazdasági fellendülése vagy az élelmiszer- és energiainfláció felpörgése is, ami szigorúbb monetáris politikát és magasabb finanszírozási költségeket eredményez
Nagy roham volt novemberben a prémium állampapír iránt, és ez a lakosság állampapír-állományában is meglátszott: egy hónap alatt 237 milliárddal 12 422 milliárdra nőtt a háztartások állománya, így november végégig már közel 2300 milliárdos a bővülés. Mindeközben a DKJ iránti kereslet folyamatosan csökken, bő egy éve volt utoljára ilyen alacsony szinten. Mozgolódik a külföld és az alapkezelők is az állampapír-piacon, a bankok viszont nem mutatnak nagy érdeklődést, de idén ez már változhat az extraprofitadó szabályozása miatt. A kormány júniusi várakozásai szerint a bankoktól 1300 milliárd forint plusz kereshet jelentkezhet.
Súlyos kritikákat fogalmazott meg a Költségvetési Tanács 3 éves kitekintője a büdzsé állapotával kapcsolatban, ami nem meglepő, hiszen a költségvetés helyzete valóban ijesztő. A KT szerint idén nem lesz akkora a GDP-növekedés, mint a kormány várja, az adósságszabály teljesülése kérdéses, miközben a büdzsé deficitje jelentős, és a 2024-es folyamtok kapcsán "különösen jelentős" kockázatokról beszélnek. A Tanács szerint az egyensúly helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, hogy a magyar gazdaság érdemben növekedhessen.
Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.
Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt – többek között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6%-os lett a deficit, és a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől. A tegnapi dollárkötvény kibocsátást több szempontból is sikeresnek értékelte a pénzügyminiszter, és azt üzente a befektetőknek, hogy bőségesek a magyar állam likvid pénztartalékai, semmiféle finanszírozási nehézség nincs, tekintettel a készülődő reptérvásárlásra is. Az alábbi hírfolyamban tudósítottunk a helyszínről.
Több, mint 5,8 milliárd dollár összegű vételi ajánlat ömlött be a mai magyar 12 éves dollárkötvény kibocsátás ajánlati könyvébe, amelyek közül végül 2,5 milliárd dollárnyit fogadott el az Államadósság Kezelő Központ – tudta meg az IFR News.
Kína külső adóssága 2380 milliárd dollár volt a harmadik negyedév végén, alacsonyabb a második negyedév és a tavalyi utolsó negyedév véginél – közölte az ország devizafelügyelete (SAFE) pénteken az MTI szerint.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy a várakozások fölé mehet a hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
