Koronavírus: országos karantént rendelhetnek el Csehországban
A cseh miniszterelnök egy mai televíziós interjúban azt jelezte, hogy ma valószínűleg országos karantént fog elrendelni – jelentette a Reuters.
A cseh miniszterelnök egy mai televíziós interjúban azt jelezte, hogy ma valószínűleg országos karantént fog elrendelni – jelentette a Reuters.
Olyan horderejű döntéseket jelentett be most az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására, amelyekre még a 2008-2009-es globális pénz- és tőkepiaci válság során sem volt példa.
Amit a hétfői Portfolio-konferenciánkon elmondott, azt egyrészt megismételte friss posztjában is Zsiday Viktor, a Citadella alap portfóliókezelője, de ma "egy kicsit" tovább is ment és keményen kiosztotta az európai és amerikai politikusokat. Az elmúlt napok itthoni és külföldi tapasztalatai alapján ugyanis meglátása szerint csak félszívvel akarják kezelni a döntéshozók a koronavírus járványt, amivel valójában még nagyobb bajt, elhúzódó válságot okoznak. Ez nagyon hasonló, mint amit Jim Cramer bemondott a CNBC-n, miszerint be kell vállalni a recessziót a járvány leküzdése érdekében.
A koronavírus miatt kialakult piaci és pénzügyi pánik csillapítására, illetve az inflációs várakozások meredek esése nyomán az Európai Központi Bank ma bejelentette, hogy bár az eddigi irányadó mínusz 0,5%-os rátáját nem változtatja meg, de likviditásnövelő, illetve a kereskedelmi bankok kkv-hitelezését támogató programba kezd, sőt az eszközvásárlási programját is részben újraindítja év végéig. Christine Lagarde EKB-elnök a kamatdöntési sajtótájékoztatón azt mondta: a koronavírus nagy, de csak átmeneti sokkot okoz a világgazdaságnak, az eurózóna kormányainak most költségvetési költekezésbe kell kezdenie és az EKB is megtesz mindent a maga (korlátozott) eszközeivel a helyzet csillapítására.
Angela Merkel német kancellár a mai sajtótájékoztatón nemcsak arról beszélt, hogy a német lakosság akár 70%-át is megfertőzheti a koronavírus, hanem arról is: a "rendkívüli helyzet" miatt nyitott arra, hogy a német költségvetési politikát évek óta jogszabályilag korlátozó ún. „fekete nulla” szabályt is eltöröljék – írja a BBC.
Egy 1500-1600 milliárd eurós keretösszegű, azaz az összeurópai GDP 10%-át elérő gigantikus mentőprogramban gondolkodik az Európai Bizottság két uniós biztosa, akik a hétvégén több európai lapban is levezették ennek kereteit.
Az eurózónából való kilépés terve annyira homályos és gyenge volt, hogy még beszélni sem érte meg róla, így kénytelenek voltunk egyensúlyozni az embereknek tett ígéretek és a hitelezők elvárásai között; az utca embere persze minderre mondhatja azt, hogy hazudtunk, de azzal senki sem vádol minket, hogy loptunk - lényegében ezt az őszinte vallomást mondta el az elmúlt évekről a The Guardianban ma megjelent nagyinterjúban Alekszis Ciprasz. A 2,5 éve hatalmon lévő görög kormányfő elismerte, hogy nagy hibákat is elkövetetett és most már teljesen máshogy látja a görög válságkezelési lehetőségeket, mint kezdetben. A minapi eurózónás alku nyomán azt is állítja: a válság legnehezebb szakasza már mögöttük van, igaz az interjú végén az is mondta: senki sem lehet biztos abban, hogy a válság nem fog visszatérni.
Hiába zajlik már javában a világ legnagyobb gazdaságában a monetáris politika szigorítása, arról egyelőre mélyen hallgatnak az amerikai döntéshozók, hogy a Federal Reserve válságkezelése miatt óriásira duzzadt jegybankmérlegét mikor és hogyan lehetne majd leapasztani. Európában és Japánban még ennél is elképzelhetetlenebbnek tűnik a helyzet normalizálása. Szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy egy durva piaci összeomlás nélkül megtörténjen a pénz kivonása a rendszerből, tekintve, hogy az elmúlt évek részvény- és kötvénypiaci raliját lényegében a nagy jegybankok őrült pénznyomtatása hajtotta. Jó esély van rá, hogy a válság előtti helyzet immár soha nem fog visszaállni, mintegy örökké emlékeztetve a világot a 2008-as események következményeire.
Aktuális globális kihívások témakörben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadásával indult a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett, "Válságkezeléstől a gazdasági növekedés beindításáig" nevet viselő konferencia. Volt szó a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról, a Brexit-referendum tanulságairól, illetve a magyar euró lehetősége is megemlítésre került.
A 2010-es évek az Európai Unió súlyos válságáról szólnak. Az első fele az adósságkrízissel, és ennek kapcsán az eurózóna fenntarthatóságának kérdésével telt, a másik fele pedig a menekültválsággal indul. A két válság között látványos párhuzamokat találhatunk, amelyek rávilágítanak az Európai Unió intézményrendszerének tökéletlenségeire, illetve arra, hogy jelen formájában az integráció számos esetben inkább csak egy üres jelkép, mintsem nemzetek együttműködése.
Egy nappal a mai határnap előtt, már tegnap átutalta a Nemzetközi Valutaalapnak az esedékes hiteltartozást, mintegy 750 millió eurót Görögország, ami rövid távon enyhíti a görög állam fizetőképességével kapcsolatos nagyfokú befektetői és politikai döntéshozói aggodalmakat. Közben az is némileg kedvező, hogy az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának vezetője szerint ha a görögök részlegesen elkezdik megvalósítani a reformprogramot, akkor már részleges pénzügyi segítséget is kaphatnak ezért cserébe még "beragadt" hitelcsomagból.
Egyetlen határidő létezik a görögökkel folytatott tárgyalásokon, és ez június vége, amikor kifut a négyhónapos program-meghosszabbítás - közölték kedden EU-források a Bruxinfo.hu összefoglalója szerint. Ezek a források igyekeztek lehűteni az Eurócsoport pénteki rigai ülésével összefüggő várakozásokat. Ennek oka az is, hogy az április végi határidőig nagy eséllyel nem lesz megállapodás arról a teljes és átfogó reformlistáról, ami az előfeltétele annak, hogy Görögország hozzájusson az újabb pénzügyi támogatáshoz a második programból még fennmaradó 7,2 milliárd eurós keretből.
Egyre feszültebbnek tűnik az Európai Unió és Görögország párbeszéde, legújabban az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szólalt meg kemény hangvételben. Szerinte a görögök nem remélhetik, hogy az eurózna engedni fog a görög miniszterelnök, Alexis Ciprasz akaratának.
Az Európa-szerte jellemző rekord magas munkanélküliségi ráták vitathatatlanná teszik a gazdaságélénkítő lépések szükségességét - véli Peter Diamond Nobel-díjas közgazdász. A munkanélküliség témájában a világ legjobb szakértői között emlegetett professzor szerint az eddig elmaradt gazdasági stimulusnak borzasztó következményei lesznek a munkaerőpiacra most kilépőkre nézve.
Itt az ideje, hogy Franciaország a sarkára álljon és szembeszegüljön Németország rögeszméjével a megszorító válságkezelés terén, és olyan alternatív megoldásokkal álljon elő, amelyek támogatják a háztartások fogyasztásának fellendülését az eurózónában - véli Arnaud Montebourg francia gazdasági miniszter a Reuters beszámolója szerint. Úgy tűnik, ismét felerősödtek a válságkezeléssel kapcsolatos nézeteltérések a két európai uniós nagyhatalom között.
Nagyon figyelemre méltónak tartom Dedák István érvelését az eurózóna elhibázott válságkezelése kapcsán, amelyet a Portfolio.hu-n december 3-án és 5-én megjelent kétrészes cikkében fejtett ki. Jelen cikkben egyrészt az egyetértésemet kívánom kifejteni Dedák helyzetértékelésével kapcsolatosan, másrészt amellett érvelek, hogy a hatékony válságkezelési mód az eurózónában is az lenne, ha az EKB expanzívabb monetáris politikát folytatna és a FED-hez hasonlóan meghirdetné a "quantitative easing" kötvényvásárlási programot. Harmadrészt, azt is megfontolásra javaslom, hogy a jövőben a gazdaságpolitikai személet államadósság- és államháztartási hiánycélok helyett inkább nemzetgazdasági adósság- és fizetési mérleg célokat kövessen.
A két részes cikk az Európai Unió gazdaságpolitikájában 2010-ben bekövetkezett fordulat okait és annak következményeit elemzi. Mivel a gazdaságpolitikai irányváltás fókuszában az államadósság csökkentése illetve a befektetői bizalom visszaszerzése állt, ezért a szerző részletesen vizsgálja az adósságcsökkentés makrogazdasági törvényszerűségeit, az államadósság terhét, valamint a finanszírozásával összefüggő kérdéseket. Alább az írás második része olvasható, az első rész elérhető itt.
A cikk 2013. november 13-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
A Portfolio.hu december 2-án egy elemzésében hivatkozott az IMF egyik októberben publikált tanulmányára, mely egy magyar gazdaságra kalibrált modellel vizsgálta, hogy a költségvetési kiigazítások lehetséges módozatai (különféle bevételek emelése, illetve kiadások csökkentése) mennyiben eltérően hatnak a gazdaság teljesítményére. A tanulmányra, illetve az általunk tett megállapításokra reagált Várpalotai Viktor, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető helyettese. Meglátása szerint a kormány politikája mérsékelte a növekedési áldozatokat: a kiigazításoknál a teherviselő képesség mellett a növekedési szempontokat is figyelembe vette a kormány.
A két részes cikk az Európai Unió gazdaságpolitikájában 2010-ben bekövetkezett fordulat okait és annak következményeit elemzi. Mivel a gazdaságpolitikai irányváltás fókuszában az államadósság csökkentése illetve a befektetői bizalom visszaszerzése állt, ezért a szerző részletesen vizsgálja az adósságcsökkentés makrogazdasági törvényszerűségeit, az államadósság terhét, valamint a finanszírozásával összefüggő kérdéseket. A cikk 2013. november 13-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
Az Európai Parlament gazdasági ügyekért felelős bizottsága vizsgálatot indít a válságkezelő trojka korábbi tevékenységével kapcsolatban. Egyes képviselők ugyanis úgy vélik, hogy nem voltak átláthatóak az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, valamint az Európai Központi Bank által kidolgozott mentőcsomagok a válságba sodródott országok esetében. Olyan kritikák is elhangzanak, hogy félresikerült a válságkezelés.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
