Április vége és június vége között a kormány közel 900 milliárd forintot költött a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet kezelésére létrehozott egyik fontos eszköz terhére. Ezzel lényegében ki is merítette azt. Megmutatjuk, kik voltak ennek az osztogatásnak a legnagyobb nyertesei.
Nagy-Britannia nem megszorító intézkedésekkel, hanem milliárdos építkezési és infrastrukturális beruházásokkal lesz úrrá a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkon - mondta kedden Boris Johnson brit miniszterelnök.
A koronavírussal kapcsolatos eddigi kormányzati válságkezelő intézkedésekkel a válaszadók egyharmada (33 százalék) egyértelműen elégedett, 36 százalékuk részben elégedett, további 25%-uk pedig elégedetlen – derült ki a Via Credit pályázati tanácsadó cég több száz kis- és középvállalkozás (kkv) körében végzett kutatásából. A legnépszerűbb válságkezelési intézkedés a munkahelyvédelmi bértámogatás, illetve a K+F tevékenységben dolgozóknak adott bérkiegészítés, ezt a kettőt a vállalkozások 60-60 százaléka veszi igénybe. A felmérésben részt vevő vállalatok több mint egyötöde bocsátott el munkavállalót, 60 százalékuk viszont béremelést, illetve létszámbővítést tervez a közeljövőben. Az is fontos üzenet a felmérésből, hogy a vállalkozások 90 százaléka beruházásokat tervez az év második felében.
A 750 milliárd eurós uniós „helyreállítási terv jelenlegi formájában méltánytalan Magyarországgal szemben, lényegét tekintve ugyanis a déli államok igényeire szabott elképzelés” – hangsúlyozta az uniós pénzügyminiszterek mai videókonferenciás egyeztetése után közzétett videójában Varga Mihály.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 155 millió eurós, mintegy 54 milliárd forintos magyarországi támogatási „esernyő” keretprogramot, amely a koronavírus-járvány által érintett vállalatokat hivatott segíteni vissza nem térítendő támogatással – derül ki a brüsszeli mai testület közleményéből. A Bizottság az intézkedést az állami támogatásokra vonatkozóan nemrég elfogadott ideiglenes keretszabálya alapján hagyta jóvá.
Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy olyan nagyfokú költségvetési költekezésbe kezdjen a Merkel-kormány, mint amit a szerda éjjeli újabb, váratlanul nagy bejelentés is tükröz, igaz néhány hónapja még az is elképzelhetetlen volt, hogy egy vírus ekkora globális válságot okozzon. Mindenesetre kifejezetten fontos fejlemény, hogy Európa legnagyobb gazdasága, amelyet 2013-tól egy alkotmányos szabály is a folyamatosan pozitív költségvetési egyenlegre sarkallt, most „saját jogon” a GDP-je legalább 6%-át kitevő költekezést hajt végre. Ez, illetve az uniós helyreállítási alaphoz tett német-francia javaslat tényleg markáns fordulatot jelez a berlini vezetésben a költségvetési költekezés szükségességével kapcsolatban. A fordulat azon a felismerésen alapul, hogy most tényleg a zsebbe kell nyúlni a még nagyobb bajok megelőzése érdekében. Ez a magatartás viszont nemcsak Németország, hanem az egész kontinens gazdasági kilátásait is javítja és például a német autógyártóknak adott többlet támogatással áttételesen a magyar járműszektorra is kihat.
Korábban 80 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagról volt szó Németországban, de a szerda késő este véget ért koalíciós tárgyalások után végül egy 130 milliárd eurós csomagról állapodtak meg a kormánypártok a koronavírus-járvány okozta negatív hatások csillapítása érdekében.
A május 10-i nyilatkozatában még fenntartott 2-3%-os idei GDP-növekedési előrejelzésénél ma már óvatosabb Matolcsy György, de továbbra is bizakodó, mert mai posztjában azt írja, hogy „Beárazva a kormány és az MNB célzott eszközeit, már 2020-ra is egy szerényen bővülő magyar gazdaságot várhatunk.” A Pénzügyminisztérium legutóbb idénre 3% körüli recessziót vetített előre. A kormányzati válságkezelő intézkedésekről egyébként éppen ma reggel közöltünk egy nagyobb elemzést, amelyben arra mutattunk rá: "most már minden korábbinál jobban látszik, hogy a csomag mindenáron szeretne nagyobbnak látszódni, mint amekkora".
Legfeljebb 30 éves futamidejű kötvények közös kibocsátásával finanszírozná az Európai Unió a szerdán bejelentett, a koronavírus-válság hatásait enyhítő 750 milliárd eurós helyreállítási alapot – ezt Orbán Viktor kormányfő is elismerte a ma reggeli rádióinterjúban, de közben azt is bejelentette, hogy többek között a Soros György által javasolt, az EU által most már világosan elvetetett, lejárat nélküli kötvényről kérdezik meg az emberek véleményét a most induló újabb nemzeti konzultációban.
Történelmi jelentőségű az az uniós helyreállítási alap, amelyre ma tett javaslatot az Európai Bizottság, hiszen a német-francia terv alapján közös adósságkibocsátás felé mozdulna el az Európai Unió, és így a kötvénypiacról bevont forrásokból összesen 750 milliárd eurót javasol elosztani a testület a koronavírus-válság által leginkább sújtott tagállamok és régiók között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök ma délután ismertette az alap és a vele párhuzamosan átdolgozott, 1100 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós költségvetés részleteit az Európai Parlament plenáris ülésén, majd utána a Bizottság külön sajtótájékoztatót tartott. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámoltunk a ma nyilvánosságra került terv összes fontos részletéről.
Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.
Egy április eleji kormányrendeletben az „Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapja” soron nulla eurót tüntetett fel a kormány, azt érzékeltetve, hogy „az EU nem segít a bajban”, de az Államadóság Kezelő Központ minapi befektetői prezentációjának egyik táblázatában már azt látjuk, hogy 340 milliárd forintnyi EU-pénzt csoportosít(ott) át a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére a kormány.
A következő 10 évi globális gazdasági növekedés 2,4%-ra lassulhat az előző évtized 3,2%-os átlagos üteméről, ami 6 főbb okkal magyarázható és ebből az első 4 a koronavírus válságra adott válaszokkal függ össze – állapítják meg átfogó elemzésükben a Fitch Solutions szakértői. Ez az eddigieknél jóval lassabb trendnövekedés sok országot komoly politikai és társadalmi kihívások elé fog állítani, így tehát a koronavírus-válsággal induló évtized sok feszültséggel terhelt lesz.
Az elmúlt hetekben egyre több olyan jel volt, hogy nincs igazi politikai akarat egy újabb amerikai válságkezelési csomagra, hiszen eddig is hatalmas költségvetési áldozatokkal járó intézkedéseket fogadtak el, de kedd este még határozottabb üzenet érkezett a témában.
Az elmúlt két hétben a jelek szerint nagyobb előrelépés történt az európai integráció mélyítésének rögös útján, mint előtte évek alatt, hiszen a német alkotmánybíróság május 5-i példátlan döntése után múlt kedden Európa történelmi jelentőségű megsegítéséről állapodott meg a német CDU/CSU pártszövetség. Ebből pedig mostanra eljutottunk odáig, hogy az évekig tartó ellenkezést feladva hajlandó Németország a közös uniós adósságkibocsátásra a koronavírus miatti helyreállítási alapnál. Mindez több szálon keresztül a magyar kormány gazdaság(politika)i stratégiájára is jelentősen kihat. Éppen ezekről a kérdésekről egyeztetett ma Orbán Viktor magyar, illetve a többi visegrádi kormányfő Angela Merkel német kancellárral.
Bár már korábban is rámutattunk, hogy a 9000 milliárd forintosra, a GDP 18-20%-ára hirdetett gazdaságvédelmi akcióterv költségvetést érintő része valójában sokkal kisebb, a GDP talán 2%-át éri el, de most, hogy kiszivárogtak a kormány intézkedéseinek pontosabb részletei, ez még inkább helytálló. Látszólag nagy intézkedéshalmazról van szó, de belőle a tényleges támogatások összege kevés, inkább a hitelek dominálnak és sok helyen korábban már meglévő terveket, bejelentett intézkedéseket csomagoltak bele, vagy valószínűleg a lazábban felhasználható EU-s pénzekkel finanszírozzák majd.
Fontos útelágazódásnál vagyunk és ha nem adunk gyorsan egy erős és egységes tagállami választ az uniós helyreállítási alappal a kihívásokra, akkor az egész EU-projekt veszélybe kerül, összeomolhat – jelentette ki pénteken Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos a Reuters tudósítása szerint. Ez talán az eddigi leginkább drámai brüsszeli vezetői figyelmeztetés a közelmúltból arra, hogy a koronavírus-válság által felerősített uniós kihívásoknak mekkora a tétje. A gyors és egységes tagállami költségvetési válasz szükségességét egyébként a német alkotmánybíróság keddi döntése csak még inkább sürgetővé tette, amint arra mai elemzésünkben rámutattunk.
A szabad források felmérésével és a program gazdaságvédelmi szempontú újratervezésével, továbbá a gyengébb forintárfolyammal átszámolva összesen 420 milliárd forintnyi pályázati forrást szabadított fel a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból, amelyeket koronavírus miatti gazdaságvédelmi intézkedésekre fordít – jelezte az MTI-nek a mai kormánydöntés kapcsán Varga Mihály. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint ennek legnagyobb részét, 200 milliárd forintot a magyar Kurzarbeit támogatásra fordítják, de szintén jelentős lesz egy 110 milliárdos keretösszegű, 0%-os forgóeszköz hitel is.
A koronavírus miatti uniós válságkezelési csomagról eddig kiszivárgott információk afelé mutatnak, hogy Magyarország akár három területen is a folyamatok relatív vesztesévé válhat – rajzolódik ki a Bruxinfo háttérinformációk alapján született összefoglalójából.
Nagyon sokan kérdezik tőlem a koronavírus-válság miatt, hogy mikor tér már végre vissza az élet a megszokott, normális (?) kerékvágásba, és a kijárási korlátozások, szociális távolságtartás mikor ér már véget. A válaszom február vége óta egyre nagyobb bizonyossággal mindig ugyanaz: sokkal hosszabb idő után, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Könnyen lehet ez egy-másfél év is, aminek a végén egészen máshova juthatunk, mint ahonnan elindultunk a válság kezdetén.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
