Fundamentális reformok kellenének a befektetési alapok válságállóságának megteremtéséhez, ezzel elkerülve még egy olyan esetet, amilyet a koronvírus-válság tavaly márciusban okozott a piacokon – írja az IMF jelentésére hivatkozva a Financial Times.
A magyar gazdaság kilábalásával párhuzamosan újra egyre több üres álláshelyet jelentenek a cégek. A KSH friss adatai alapján egyre komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, a vállalatok pedig újra úgy érzik, hogy a növekedésük fő korlátja a képzett dolgozók hiánya. Egyelőre nem olyan nehéz a helyzet, mint ahogy a válság előtt tapasztalták, de csak idő kérdése, hogy súlyosabbá váljon, mint akkor volt. Ezzel könnyen lehet, hogy a végéhez közeledik a munkaintenzív növekedés szakasza Magyarországon.
Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.
A rekordokat döntögető részvénypiac 30 éve nem látott hozamokat eredményezett az állami nyugdíjrendszerben Amerikában - számol be a hírről a Financial Times.
Az elmúlt napok hírei alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az összeomlás szélén áll a kínai ingatlanpiaci óriás, az Evergrande. A 300 milliárd dolláros adóságállománya alatt összeroppanni készülő vállalat méreténél fogva nem csak a kínai gazdaságnak jelentene sokkot, de továbbgyűrűző hatásait más piacok és szektorok is megérezhetik. A CNBC most azt szedte össze, hogy miért lehet veszélyes az egész világgazdaságra az Evergrande csődje.
Angela Merkel 16 év után távozik az európai politika élvonalából, ezzel pedig hatalmas űrt hagy maga után. A kancellárnak a hosszú évek alatt számos válsággal kellett megbirkóznia, szava annyira fontossá vált az Európai Unióban, hogy egyesek egyenesen annak informális vezetőjeként hivatkoznak rá. Merkel a befolyását elsősorban arra használta fel, hogy kompromisszumok útján kovácsolja egységbe az európai tagállamokat. Politikájából azonban hiányzott egy valódi vízió az EU jövőjére vonatkozóan. Ezt a vákuumot most Emmanuel Macron kívánja betölteni, aki számos nagyszabású tervet vázolt fel az unió reformjára. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen német kancellárt kap maga mellé a német választást követően.
A holland ABN Amro bank kiterjeszti együttműködését a Subaio előfizetés-kezelő szoftverrel. A death tech betekintést nyújt majd a gyászoló családtagoknak az elhunyt rokonok ismétlődő díjfizetési kötelezettségeibe.
Év eleje óta már közel 4 ezermilliárd dollár értékű ügyletet kötöttek a globális fúziós és felvásárlási piacon, a cégek igyekeznek kihasználni az olcsó forrásszerzési lehetőséget és a magas profitokat – számol be a hírről a Financial Times.
Az afganisztáni gazdaság eddig is kritikus állapotban volt, a NATO-intervenciót követő gyors fellendülés már a 2010-es évek elején véget ért, az ország fele mélyszegénységben él és a lakosság harmadát fenyegeti éhezés. A tálib hatalomátvétel után csak rosszabb lesz a helyzet, hiszen a GDP mintegy 40%-át kitevő külföldi segélyezés véget ér, a bankrendszer már most összeomlóban van, és hiperinfláció előjeleit láthatjuk az alapvető fogyasztási cikkek piacán. A tálibok arra számítanak, hogy Kína segít majd kirángatni a gazdaságot a gödörből, Kína azonban aligha biztosítja majd azt a szintű anyagi támogatást Afganisztánnak, mint a Nyugat; ráadásul már sokszor bebizonyították, hogy segítségüknek súlyos ára van gazdasági és politikai szívességek terén. Sokan az ópiumban és a kiaknázatlan fémlelőhelyekben látják most a kiutat az ország számára, ez a vélemény azonban aligha igazolódik majd be a közeljövőben.
Júliusban is folytatódott a kiskereskedelem stagnáló trendje Magyarországon. A forgalom volumene az idén nem tud emelkedni, és így továbbra is elmarad a koronavírus-válság előtti csúcstól.
A koronavírus-járvány eltérően érintette az egyes országokat, és a válságkezelés hatékonysága számos tényezőtől függött – értettek egyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciájának előadói. Az ITM elemzése szerint meghatározó volt a gazdaságszerkezet, az ÁSZ kutatása pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési mozgástér is kulcskérdés volt. Amíg Palkovics László innovációs miniszter a gyors kilábalásról és az ösztönzésekről beszéltek, amelyek segítik a gazdaságot, addig Domokos László ÁSZ-elnök már a visszavonulás előkészítésének időpontjáról értekezett, Parragh László, az MKIK elnöke pedig egyenesen a túlfűtöttség jeleiről, a magas inflációról beszélt, és az MNB politikáját kritizálta.
Parragh László a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján tartott előadásában erőteljes kritikát fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank politikájával szemben. Az MKIK elnöke túlságosan magasnak tartja az inflációt, és úgy vélekedett, hogy a jegybank a Növekedési Hitelprogram hirtelen megszüntetésével olyan veszélyhelyzetet teremtett a gazdaságban, amelyet a Széchenyi Kártyával kellett megoldani. Azonban úgy véli, hogy az olcsó hiteleknek a következő években még meglesz a böjtje.
A korábbi kritika után legújabb cikkében arról írt Matolcsy György, hogyan lehetett volna sikeresebb a magyar gazdaságpolitika. Az MNB elnöke szerint ha nincsenek az utóbbi évek gazdaságpolitikai hibái, akkor Magyarország elérhette volna 1936-os fejlettségi csúcsát.
Boris Johnson G7-es csúcstalálkozót hívott össze keddre, hogy a világ legnagyobb gazdaságainak vezetői megbeszéljék az afgán krízishelyzetet és megoldást találjanak annak tovább terjedésének megakadályozására – írja a Reuters.
Újra Kelet-Közép-Európa csúcsára ugrott a magyar gazdaság növekedése a második negyedévben, sőt az eddig ismert adatok alapján csak a spanyol és a francia GDP tudott erősebben növekedni – derül ki az Eurostat kedden megjelent előzetes jelentéséből. Az első negyedévhez képest mért növekedésünk alapján a kontinensen a hatodik helyen állunk,, de a régióban szintén kiemelkedett a bővülésünk.
A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg - vélekedik legújabb publicisztikájában Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint a térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok. Az MNB elnöke felvázolja a legutóbbi válságkezelés tanulságait, javaslatokat is tesz és utalásokat arra, hogy egy új intézményt kellene felálltani a magyar gazdaságpolitikában.
Harc nélkül megadta magát a radikális iszlamista táliboknak a közép-afganisztáni Dajkundi tartomány, és vasárnap reggelre a keleti Nangarhar tartomány székhelye, Dzsalálábád városa is elesett - közölték afgán tisztségviselők.
Az összes fejlett és fejlődő kormánynak el kell kezdenie az államadósság rátájának csökkentését, mert senki sem képes előre megjósolni a következő negatív kínálati sokk eljövetelét. Jobb, ha most kis lépésekben haladunk, mint hogy egy nyíltan inflációellenes politika bevezetését kockáztassuk, ami súlyos recesszióhoz, akár válsághoz is vezethet – írta pénteken Matolcsy György. Az MNB elnöke ezzel Nouriel Roubini egy korábbi cikkére reagált.
Az Európai Unió nincs abban a helyzetben, hogy meg tudjon birkózni a 2015-öshöz fogható újabb migránsválsággal, ezért meg kell akadályoznia az egyre terebélyesedő afgán konfliktus elől menekülők áradatát - jelentette ki szerdán Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter.