Nem rengette meg az önkéntes pénztári vagyont a koronavírus, a friss számok azt mutatják, hogy a vagyon tovább bővült, egy számlán átlagosan már 1,5 millió forint van. Az elmúlt egy évben a taglétszám is nőni tudott, de ugyanez figyelhető meg az egészségpénztáraknál is – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének mai sajtótájékoztatójából. Az eseményen a pénztári szektor elmúlt egy évét elemezték, és az idei célkitűzéseket is ismertették.
Az infláció tovább emelkedhet májusban, de a fő kérdés, hogy utána mi történik - mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza a bank sajtótájékoztatóján. Elmondása szerint ő felfelé mutató kockázatokat lát, és arra számítanak, hogy az év második felében is 4% körüli vagy afeletti infláció lesz Magyarországon. A bank magas növekedést vár 2021-re, de a jelenlegi előrejelzését júniusban vélhetően felfelé korrigálja. A fogyasztás viszont idén még nem fog teljesen helyreállni a CIB szerint.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország azt követelte szerdán egy online ENSZ-tanácskozáson Kínától, hogy vessen véget az ujgur kisebbség elnyomásának az északnyugat-kínai Hszincsiangban.
Az elmúlt körülbelül 10 év visszatérő kérdése, hogy hová tűnt a profitabilitás az eurózóna bankrendszeréből. A jó hír, hogy teljesen (még) nem tűnt el, a rossz hír az, hogy a pandémia következtében az eredménykimutatás korábban még ellenállónak tűnő elemein is egyre láthatóbbak a válságok nyomai. A jövedelmezőség csökkenését részben szabályozói ösztönzők is magyarázzák.
A Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága csütörtökre hívta össze az ISD Dunaferr Zrt. közgyűlését, amelyen a többségi tulajdonos, a Steelhold Limited képviselői is részt vettek, azonban a cég menedzsmentje szerint nem volt határozatképes a közgyűlés, mert ők a cégbíróság végzését megfellebbezték. A Dunaújvárosi Hírlap a ciprusi Steelhold meghatalmazott képviselőjére hivatkozva ezzel szemben azt írta online felületén, hogy érvényes és eredményes volt a közgyűlés.
Jelenleg nincs világos és értelmezhető kormányzati kommunikáció arra, hogy mikor és hogyan lehet ismét rendezvényeket tartani Magyarországon. Jellegükből adódóan azok más-más járványügyi intézkedéseket kívánnának, így indokolt lenne különbséget tenni a rendezvények között, tehát más-más nyitási szinthez is kellene hozzárendeli azokat. Ganczer Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) elnöke szorgalmazza, hogy mielőbb megoldják azt, hogy kiszámítható és tervezhető legyen a belföldi rendezvényszervezés, amely nagyon sok, mintegy százezer embernek ad munkát, ezer milliárd forint árbevételt termelt 2019-ben, több mint 5000 cég él a szektorból, A Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban felhívta a figyelmet saját őszi rendezvényük példájára. A tavalyi Construma bebizonyította, hogy megfelelő biztonsági előírások mellett, jól kontrollált körülmények között az üzleti rendezvényszervezés a pandémiás időszakban is megoldható.
Lassan a múlt homálya fedi, hogy miért készítenek konvergenciaprogramot az Európai Unió azon országai, amelyek még nem csatlakoztak az euróövezethez. A magyar konvergenciaprogramban nem találunk választ a dokumentum eredeti céljára, azonban kiderül belőle, hogy a költségvetési hiány csak lassan csökken. Milyen következtetéseket vonhatunk le a programból?
Márciusban az ipari termelés volumene 0,4%-kal haladta meg az előző havi szintet, vagyis folytatódott a szektor növekedése. A teljesítmény az év első hónapjaiban visszatért a koronavírus-válság előtt jellemző pályára.
A 2021. évi növekedés 5 százalékos lehet, áprilisban a lezárásokkal érintett boltok a nyitásnak köszönhetően már a koronavírus-járvány előtti szintekre, a vendéglátás teljesítménye pedig afölé pattant vissza – nyilatkozta a Trend FM-nek, Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerdán.
A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.
Válságok voltak, vannak, és lesznek is. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, mennyire súlyos pusztítást végeznek a gazdaságban. Az elmúlt 100 év legdurvább példáját az 1929-33-as események adták, amit méltán neveztek el a nagy gazdasági világválságnak. Hogy mi zajlott le akkor, az történelem, és mindenkinek érdemes tisztában lennie vele. De az igazán fontos kérdés az, hogy mégis miért történt mindez, és mitől volt ez a válság annyira súlyos, hogy embermilliókat tegyen tönkre szerte a világon. Az alábbi cikkben ennek járunk most utána.
Az utóbbi napok eseményei megmutatták, hogy milyen egészségügyi katasztrófát tud okozni a koronavírus-járvány. A világ most Indiára figyel, ahol naponta dönt rekordokat az új fertőzöttek és a halálesetek száma. Az indiai kormány látványosan nem tud úrrá lenni a helyzeten, amelyet egy új vírusmutáns megjelenése is súlyosbít. Képes összeállításunkban megmutatjuk, hogy miként próbál megküzdeni India a világ jelenleg talán legelkeserítőbb járványhelyzetével.
Az elmúlt évszázad válságaival veti össze a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat a kormány friss konvergenciaprogramja, amely megbecsüli azt is, hogy milyen pályán lábalhatunk ki a krízisből.
A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.
Közzétették az első negyedéves GDP-adatot az Egyesült Államokban, a gazdaság jelentős mértékben bővült az első negyedévben. Az emelkedés önmagában nem meglepő, de a most közölt adat még az elemzői várakozásokat is felülmúlta.
