Az összes fejlett és fejlődő kormánynak el kell kezdenie az államadósság rátájának csökkentését, mert senki sem képes előre megjósolni a következő negatív kínálati sokk eljövetelét. Jobb, ha most kis lépésekben haladunk, mint hogy egy nyíltan inflációellenes politika bevezetését kockáztassuk, ami súlyos recesszióhoz, akár válsághoz is vezethet – írta pénteken Matolcsy György. Az MNB elnöke ezzel Nouriel Roubini egy korábbi cikkére reagált.
Az Európai Unió nincs abban a helyzetben, hogy meg tudjon birkózni a 2015-öshöz fogható újabb migránsválsággal, ezért meg kell akadályoznia az egyre terebélyesedő afgán konfliktus elől menekülők áradatát - jelentette ki szerdán Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter.
Bejelentette feloszlatását kedden a legnagyobb szakszervezet Hongkongban, a lépés oka a tájékoztatás szerint a hatóságok részéről érkező "erős nyomás".
Látványos mozgolódás zajlik a Koreai-félszigeten, miután nemrég helyreállították a Szöul és Phenjan közötti forró drótot, a két ország vezetője pedig már egy ideje intenzív levelezést folytat az észak- és dél-koreai viszony normalizálásáról. Kim Dzsongunt a gazdasági nehézségek motiválhatják a közeledésre, míg Mun Dzsein politikai pályáját szeretné megkoronázni a két ország közötti kapcsolat javításával. A történelmi tapasztalatok azonban azt súgják, hogy igen kétséges a valódi áttörés a felek között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne létezne egy olyan forgatókönyv, amely elviekben képes lenne rendezni a félszigeten uralkodó állapotokat.
Az olasz gazdaság már a koronaválság előtt is növekedési nehézségekkel ütközött. Európa csizmája még a 2008-2009-es pénzügyi válságot sem heverte ki, annak hatásaként gyakorlatilag 10 év egy helyben toporgás következett. A magas államadóssággal és strukturális problémákkal sújtott gazdaság helyzete ezért roppant aggasztó volt a koronavírus-válság kezdetén, de a katasztrófát végül az európai unió szerveinek (főleg az EKB-nak) köszönhetően sikerült elkerülni. A friss adatok viszont mindenkit megleptek: a 2021-es második negyedév adatai szerint az olasz gazdaság túlszárnyalta a várakozásokat, és a kilábalás gyorsabb lehet, mint azt vártuk. A nagy problémák persze továbbra sincsenek megoldva, de a kilábalás és a gazdaságra zúduló 200 milliárd euró olyan lendületet adhat az eddig szenvedő olasz gazdaságnak, amire évtizedek óta nem volt példa.
Júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 0,6%-kal haladta meg az előző havi szintet. A növekedés jó hírnek számít az utóbbi hónapokban inkább stagnálgató trendjéhez képest, de egyértelmű kitörésről még nem beszélhetünk, és a koronavírus-járvány előtti szintet sem érte el a forgalom.
Az előzetesen vártnál erősebben növekedett a második negyedévben az eurózóna gazdasága. Viszont az eddig megjelent számok inkább felemásak: néhány ország jól teljesített, mások viszont csalódást okoztak.
Az előzetesen várt 8,5% helyett mindössze 6,5%-kal bővült az amerikai gazdaság a második negyedévben évesített alapon – derül ki a csütörtökön megjelent első becslésből. A vártnál lényegesen rosszabb adat csökkentheti a nyomást a Feden.
Rendkívüli események zajlanak Tunéziában. A járványkezelés és a gazdasági nehézségek miatt kitört tüntetések nyomán az ország elnöke menesztette a miniszterelnököt és 30 napra felfüggesztette a parlament működését. A lépést a kormányzó párt képviselői és támogatói puccsnak nevezték, a tüntetők viszont üdvözölték az elnök döntését. A nemzetközi közvélemény egyelőre megosztott a történtek értékelésében, azonban mindenki aggódik, hogy 11 évvel Zín el-Ábidín ben Ali hatalmának megdöntése és ezzel az Arab tavasz megindítása után, újra önkényuralom rendezkedik be Tunéziában.
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját, amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra, főleg azután, hogy az elmúlt évek a monetáris és fiskális politika szorosabb együttműködéséről szóltak, már a koronavírus-járvány előtt is, de járvány során a gazdasági mentő- és ösztönzőcsomagokat a jegybankok és kormányzatok karöltve hajtották végre.
Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk az eurót, hogy az biztosítsa a magyar gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. A jegybanki vezető szerint fontos, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ezen a téren az MNB tartja magát a másfél éve bemutatott kritériumrendszerhez, ami a sikeres belépés kulcsa lehet.
Megdöbbentő események történtek múlt héten Haitin, fegyveresek meggyilkolták az ország elnökét, Jovenel Moiset. Az elkövetők ellen hajtóvadászatot indítottak a hatóságok, többüket sikerült letartóztatni, a merénylet kitervelőjének kilétét azonban továbbra is rejtély övezi. Haitin, amely a Föld egyik legszegényebb országa, ezzel párhuzamosan politikai válság alakult ki, mivel vita tárgyát képezi, hogy ki jogosult ellátni az elnöki feladatokat a következő választásokig. A mostani eseményekre ugyan senki sem számított, Haiti múltjában viszont nem egyedülálló a káosz és a politikai bizonytalanság.
Egyre több honfitársunk szeretne euróval fizetni Magyarországon, miközben a kormány és a nemzeti bank egyáltalán nem gondolkodik a közös pénz bevezetésén. Közgazdászok szerint azonban hazánk sokkal jobban viselte volna a koronavírus-válságot a közös pénzzel, mert nem kellett volna aggódni a forint leértékelődésén, és most jóval alacsonyabb lenne az infláció is. Ráadásul az Európai Központi Bank monetáris politikája még támogatóbb is, mint a Magyar Nemzeti Bank politikája. A szakértők szerint a következő válságot már jó lenne euróval túlélni, azonban a magyar konvergenciaprogram alapján úgy tűnik, hogy ebben az évtizedben nem lépünk be a valutaunióba.
Napok óta súlyos zavargások bénítják Dél-Afrikát: több nagyvárosban is átvette az uralmat a káosz, a rendőrség tehetetlen. Már 72 ember meghalt a zavargások során és az anyagi kár milliárdos tételben mérhető.
Előállították Észtország szentpétervári konzulját, akit azzal gyanúsítanak, hogy titkosított iratokat vett át - közölte kedden az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB).
Az egyensúly, az egyensúlyi állapottól/pályától való elmozdulás és az ahhoz való visszatérés a közgazdaságtan alapösszefüggésének tekinthető. A Covid-19 járvány különböző hullámai és az egészségügyi válságkezelés módozatai ezen egyensúlyi állapot irányába történő konvergálástól taszították el az egyes nemzetgazdaságokat és a teljes világgazdaságot. A keresleti és kínálati sokk egyszerre érvényesült, s a teljes körű gazdasági újraindításig – akárcsak szektorálisan és ezáltal részlegesen – továbbra is éreztetik negatív hatásukat. E turbulenciák (valamint a kialakuló új vírusmutánsok) a felpattanó GDP növekedés ellenére visszahúzó erőként hathatnak rövidtávon, eltérítve az adott gazdaságot a potenciális növekedési pályától. A 2020. március előtti világgazdasági környezet – bármennyire is vágyott állapot – egyre reálisabb, hogy nem tér vissza. Kialakult egy magasabb államadóssággal és magasabb inflációval jellemzett instabil növekedési időszak, ahol a növekedés és a helyreállás legfontosabb befolyásoló tényezői az átoltottság és a kapcsolódó gazdasági nyitási lépések, a gazdaságpolitikai ösztönző programok, valamint a vírusmutáció(k) alakulása. E gazdasági helyzet a fiskális és a monetáris politikától rövid és hosszú távon egyaránt válaszokat kíván. Eredményezhet-e olyan paradigmaváltást a jelenlegi világgazdasági környezet és a Covid-19 járvány, mint a 2008-as gazdasági krízis? Jelenlegi ismereteink szerint nem, ugyanakkor számos olyan ellentét és konfliktus kiéleződhet, mely kihathat a gazdaságpolitika hatékonyságára.
"A mérleg tehát vegyes, a teljesítmény közepes" - így szól Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének értékelése a magyarországi válságkezelésről. A jegybankelnök Magyar Nemzetben megjelent cikkének érvelése szerint a monetáris politika jól vizsgázott, a hitelezés az EU-ban a legdinamikusabban nőtt, így könnyen ki lehet találni, mi a véleménye a fiskális politikáról, ha az összesített eredmény "közepes". Cikkében felsorolja azt is, hogy melyek voltak a válságkezelés "gyengeségei" és "kudarcai".
Az elmúlt több mint másfél évtizedben Magyarország mindösszesen 11,5 százalékpontot (63%-ról léptük 74%-ra) dolgozott le hátrányából az EU27 átlagához való közeledés során, így a 13 közép-kelet-európai tagállam (EU13) közül mindösszesen a 10. a konvergencia rangsorban. Hazánk az ötödik volt 2004-ben, jelenleg pedig a 8. legfejlett tagállam a régiós országok közül. A jövő konvergenciafolyamatát illetően hatalmas a kérdőjel.
Jövő héten ünnepli függetlensége kikiáltásának 10. évfordulóját Dél-Szudán, a világ legfiatalabb állama. Az ország önálló államiságának egy évtizedét jórészt polgárháború, vagy összecsapásokkal kísért törékeny békefolyamat jellemezte, így a kelet-afrikai országban valójában nincs nagyon mit ünnepelni. A polgárháború közel 400 ezer ember halálát okozta, illetve mintegy 4 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét. Az ENSZ áprilisi jelentése szerint a 2018-ban aláírt békemegállapodást követő törékeny rendezési folyamat lassúsága miatt ismét háborús helyzet alakulhat ki az országban. A polgárháború mellett az utóbbi időszakban a heves áradások, illetve a koronavírus-járvány is súlyos problémákat okozott a 11 milliós államban: minden korábbinál magasabbra, több mint 60 százalékra nőtt azok száma, akiket súlyos élelmezési gondok sújtanak, közülük 100 ezren „éhezéshez közeli” helyzetben vannak, ami miatt Dél-Szudánban az „éhínség évének” nevezik az ideit.
