Berlin-Brandenburg vállalkozói érdekszervezete azt javasolja, hogy tegyék a hivatalos munkaszüneti napokat vasárnapra, hogy így több munkanap legyen, ez pedig felpörgethetné a gazdaságot. Ezzel szemben a radikális baloldali Die Linke (Baloldal) párt a vasárnapra eső munkaszüneti napokat kiadná a munkavállalóknak a rákövetkező hétfőn – írja a Der Spiegel.
A globális nagybankok a következő három-öt évben akár 200 000 munkahelyet is megszüntetnek, mivel a mesterséges intelligencia egyre inkább kiszorítja a jelenleg emberi munkaerő által végzett feladatokat - írja a Bloomberg. Az AI-technológiák gyakorlati alkalmazásáról lesz szó a Portfolio március 5-ei AI in Business rendezvényén, regisztráció és részletek itt!
Európa modellje, amely egyensúlyra törekvő életmódot és erős szociális rendszereket helyez előtérbe, jelentősen különbözik az Egyesült Államoktól, ezért a közvetlen összehasonlítások félrevezetőek. Szükség van a megújuló energiába és a technológiai innovációba történő stratégiai beruházásokra, hogy növeljük Európa versenyképességét. Az olyan kihívások ellenére, mint a magasabb energiaárak és a védelmi kiadások, Európa növelheti versenyképességét és jelentős gazdasági szinergiákat érhet el, ha a magas megtérülésű beruházásokra összpontosít, és befejezi például a tőkepiaci unióhoz hasonló kezdeményezéseket – többek között ezekről beszélt Solveigh Hieronimus, a McKinsey & Company vezető partnere a Portfolio-nak adott interjúban.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) új beszállító-fejlesztési programot indít a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatására. A program célja, hogy elősegítse a magyar KKV-k integrációját a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok beszállítói láncaiba. Farkas Gábor, a VOSZ Pénzügyi Szekciójának elnöke és a Beszállító-fejlesztési Program egyik vezető felelőse a Portfolio-nak elmondta, hogy a program várhatóan jelentős szerepet játszhat a hazai KKV-k versenyképességének növelésében és a magyar gazdaság erősítésében azáltal, hogy elősegíti a kisebb vállalkozások bekapcsolódását a nemzetközi értékláncokba.
A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.
A lassú termelékenység növekedés az építőiparban, különösen Európában és az Egyesült Államokban, jelentős javulási lehetőséget kínál – mondta Jan Mischke, a McKinsey Global Institute partnere a Portfolio-nak adott interjújában. Kiemelte a modernizáció potenciálját a standardizált tervek és tömeggyártás révén, párhuzamot vonva az autóipar és a repülőgépipar fejlődésével. Emellett kitért a prefabrikáció szerepének változására és a digitalizáció, mint például az épületinformáció-modellezés (BIM) forradalmasító ígéretére az építőipari logisztikában. A 3D nyomtatás körüli korábbi hype ellenére Mischke úgy véli, hogy az iparosítás és a moduláris építés kecsegtet inkább nagy mértékű termelékenység-javulással.
A termelékenység javításának egyik kulcsa a digitalizáció, erre pedig nagy szüksége lenne a magyar gazdaságnak. Ugyan a hazai digitális infrastruktúra szilárd alapokat ad ehhez, a cégek és a munkavállalók ezt több területen sem használják ki kellően – derül ki az MNB Termelékenységi jelentéséből. E-kereskedelemben jók vagyunk, nagyot ugrott a felhőhasználat a cégeknél és jók az infrastrukturális alapok, de a lakossági digitális készségek és a digitális munkaerő hatékonysága csapnivaló. Ábrákon mutatjuk, miben vagyunk jók és miben kellene fejlődni.
A tokiói fővárosi vezetés úttörő lépésre szánta el magát a japán népességcsökkenés megállítása érdekében. A hatóságok bejelentették, hogy 2025 áprilisától lehetővé teszik alkalmazottaik számára a négynapos munkahét bevezetését. Ez a kezdeményezés része annak a globális trendnek, amely a munka és magánélet egyensúlyának javítását célozza, miközben Japán már 16 éve folyamatosan csökkenő népességgel küzd - tudósított a Financial Times.
A hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válniuk - többek között erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amikor hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetőit, Eppel János elnököt és Perlusz László főtitkárt.
Egy friss kutatás szerint a genAI elfogadottsága messze felülmúlja a korábbi technológiai újítások, mint például a PC-k (személyi számítógépek) vagy az internet elterjedésének ütemét - jelentette a Seeking Alpha.
A hazai termelékenységi, hatékonysági mutatók elmaradnak a fejlett uniós országok átlagától, sőt, az uniós átlagtól, valamint sok tekintetben a többi visegrádi országétól is - derül ki az MNB tegnap megjelent Termelékenységi jelentéséből. Ez egyszerre figyelmeztető, hiszen a növekedési kilátásaink szempontjából egyre fontosabb lesz a termelékenység szerepe, de egyben ez a lemaradás növekedési tartalékot is jelent, amennyiben sikerül előrelépést elérni. Összességében a 2020-as években érdemi javulást csak a vállalatok digitalizációs hatékonyságának emelkedésében lehetett tapasztalni.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
A norvégiai vállalkozások számára a betegség egyre nagyobb problémát jelent. A munkavállalók több betegszabadságot vesznek igénybe, mint bárhol máshol Európában, és a hiányzások száma 15 éves csúcson van - írja a Bloomberg. Kiderül az is, hogy a magyarok hol vannak a betegszabadságot kivevők listáján.
A hatékonyság nem tartozik az építőipar erősségei közé, éppen ezért kiemelten fontos, hogy az ágazat szereplői felismerjék és orvosolják a termelékenység növelését hátráltató problémákat. A PlanRadar 10 európai országban – köztük hazánkban – 450 szakértő bevonásával végzett átfogó kutatást, hogy azonosítsa az okokat és bemutassa a megoldási lehetőségeket. A felmérés magyarországi résztvevői három termelékenységi problémát emeltek ki, ami komoly szerepet játszik abban is, hogy az itteni építőipari bérek jelentősen elmaradnak a svájci, ausztriai és németországi szinttől.
A brit kormány fontolóra veszi, hogy visszavonja a nyugdíjalapoknak nyújtott adókedvezményeket, ha azok nem fektetnek be elegendő tőkét az Egyesült Királyság gazdaságába. Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése, amely elengedhetetlen a termelékenységi válság leküzdéséhez – ismertette a Bloomberg.
A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.
Már közel akkora, mint az OTP.
Borús jövő várhat a demokratákra.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
