Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)
Többek között a forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra, illetve az sms-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozók számára a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth című jelentésének idei kiadása, amely a fenntartható növekedés biztosítását célzó szakpolitikai intézkedésekre tett javaslatokat a tagállamok számára. Az OECD emellett a helyi vasúthálózatokba történő beruházások növelését is szükségesnek tartaná azon javaslatai keretében, amelyeket négy témakör – termék- és munkaerőpiacok, digitális és zöld átállás, valamint szociális védelem – kapcsán fogalmazott meg a jelentés a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásaiban. Az szervezet szerint a hazai termelékenység jelentős lemaradást mutat.
Az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László, a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott beszédében érintette a gazdaság aktuális kérdéseit, különös tekintettel az inflációra és az Állami Számvevőszék szerepére a jövőbeni gazdasági fejleményekben. Az elnök szerint a magas nyomású gazdaság helyett más irányba kellene lépéseket tenni, javítani kellene a termelékenységet és a GNI-hoz hasonló mutatókat is figyelni kell a GDP-fókusz helyett. A jegybanki veszteségtérítés ügyében szerinte még hosszú szakmai vitákra lesz szükség.
Túl sokat fektettek már Kínába, miközben az ország gazdasága továbbra is döcög - ezzel szemben Indiában van tere a befektetéseknek, mondta a Morgan Stanley egyik vezetője.
Az euroszkepticizmus térnyerése a kulturális és gazdasági tényezők kölcsönhatásának tulajdonítható, a regionális fejlődés csapdájának koncepciója pedig rávilágít arra, hogy a tartós gazdasági hanyatlás az egyes régiókban, hogyan fokozza az EU-val szembeni elégedetlenséget - derül ki egy az Európai Bizottságnak készült friss tanulmányból. Magyarországon is erősödnek az unióval szembeni ellenérzések, viszont egészen sajátságos a hazai helyzet.
A magyar gazdaság növekedési modellje a vége felé közeleg, át kell állni az innovációvezérelt fejlődésre - hangzott el az MNB Növekedési jelentésének mai bemutatóján. A jegybanki kutatás 1100 "rejtett magyar bajnokot", vagyis innovációvezérelt vállalkozást azonosított, sikerükhöz azonban többek között a sajátos finanszírozási igényeikre is megoldást kell találni.
A digitalizáció tartja szinten a hazai vállalatok innovációs tevékenységét. Új termékek szolgáltatások bevezetésével kivárnak a vállalatok, inkább saját háttérfolyamataikat igyekeznek hatékonyabbá tenné. Ez mutatja a K&H innovációs indexe, amely ezúttal, a 2023 első félévében az előző időszakkal megegyező szinten marad.
Bár a gázellátás bizonytalanságát alapvetően téli problémának tartjuk, az aszályos nyár is okozhat problémákat - hívja fel a figyelmet Patrice Geoffron, a párizsi Geopolitikai és Energia-, illetve Nyersanyaggazdálkodási Központ igazgatója.
Infláció, magas energiaárak, szállítási nehézségek, az exportpiacok szűkülése, munkanélküliség: a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük a magyar cégeknek. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a Portfolio és a KAVOSZ országos gazdasági rendezvény sorozatát, melynek harmadik állomása április 27-én Veszprém lesz.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen hatást gyakorolhat a magyar termelékenységre, ha megvalósulnak a tervezett akkumulátorgyárak, és milyen irányt vehet a magyar gazdaság, ha ezeket az üzemeket domináns helyzetbe hozzák. A témával kapcsolatban vendégünk volt Madár István, a Portolio vezető makrogazdasági elemzője. A második részben azt jártuk körül, hogy milyen változások zajlanak a hazai ingatlanpiacon, erről Futó Pétert, a Portfolio ingatlanügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Évtizedek óta hallhatjuk, hogy okosabban dolgozzunk, és ne keményebben, de mi lenne akkor, ha egyszerűen csak kevesebb dolgoznánk? Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a világban a négy napos munkahét. Nemrég egy, a 4 Day Week Global nevű nonprofit szervezet által koordinált 2022-es kísérletsorozat keretein belül világszerte kipróbálták a négynapos munkahetet: a kísérletben ír, amerikai, ausztrál, és új-zélandi munkáltatók vettek részt, és igencsak meglepő eredmények születtek, amelyekről a Világgazdasági Fórum is beszámolt.
Noha rekordprofitot termelt az SK Innovation tavaly, az új magyarországi és amerikai akkumulátorgyárai jelentős veszteséget okoztak a cégnek. A termékek minősége jelentősen rosszabb, jóval több az elsőre selejtes termék, mint a rivális cégeknél. Új vezető javíthat a termelékenységen.
A rövidített munkaidős rendszerek nemcsak a foglalkoztatottságot – és ezáltal a vásárlóerő megfelelő szintjét – tartják fenn, de lehetőséget teremtenek a gazdasági válságok hatásainak tompítására is. Azoknál a cégeknél, ahol rugalmasságot biztosítanak az alkalmazottaknak, nemcsak elégedettebbek és hűségesebbek a munkatársak, hanem a termelékenység is növekszik – derül ki az ILO friss jelentéséből.
Magyarországon is elindította Best Managed Companies – Kiválóan Vezetett Vállalatok programját a Deloitte Private. A cél, hogy támogassák és elismerjék a hazai tulajdonú és irányítású magánvállalatokat: a tanácsadó cég szakértői szerint a program tapasztalatai alapján a hazai vállalatok jól felkészültek, hatékonyak, készen állnak a nemzetközi terjeszkedésre, és akár külföldről is tudnak szakembereket hazacsábítani. Ugyanakkor jól láthatóak azok a területeket is, ahol fejlődési potenciállal rendelkeznek.
Az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása ellenére is az új építések számának csökkenését prognosztizálják az építőipari szakmai szervezetek, részben a kedvezményes finanszírozási lehetőségek megszűnése, részben az állami beruházások számának csökkenése miatt. Az építőipar egészét tekintve azonban vannak olyan részterületek, amelyek jelentősen bővülhetnek a következő években.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
A magyar fejlesztéspolitika domináns részét teszik ki az uniós források. Ezen belül pedig a meghatározó súlyt az úgynevezett „gazdaságfejlesztés” teszi ki, amely a most induló új hétéves uniós fejlesztési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szerint zajlana. A szöveg végleges változatát még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság. A Levegő Munkacsoport elvégezte a tervezet elemzését. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit mond ez a tervezet alapvető kérdésekről: a foglalkoztatásról, a kkv-k termelékenységi és technológiai fejlesztésről, az oktatásról és szakképzésről, illetve a gazdaságfejlesztési program környezeti és klímahatásairól. Összességében az mondható el, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó fejlesztési terv egyrészt nehezen összeegyeztethető a magyar kormány sok intézkedésével, amelyek a jóléti állam leépítésének fogalmával foglalhatók össze. Másrésztől pedig szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak.
A politikai stabilitás megőrzésén túlmenően csupán egyetlen csodafegyver áll rendelkezésünkre az összes kihívás leküzdésére - írja rövid jegyzetében a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György a jegybank Facebook-oldalán.
Számos előnnyel jár az Izlandon bevezetett „négynapos” munkahét, és ezért mostanra az izlandi munkavállalók 86 százaléka már szintén átállt a rövidebb munkahétre – derül ki a BBC összefoglalójából.
