A felhívás szerint a bojkott célja, hogy nyomást gyakoroljanak a kiskereskedőkre és a döntéshozókra az árak csökkentése érdekében. A szervezők egy hasonló brit akcióra hivatkoznak, ahol állításuk szerint az üzemanyagárak literenként 15 pennyvel csökkentek, a bérek pedig havi 100 fonttal emelkedtek a tiltakozás hatására.
A kezdeményezés jól mutatja, hogy a horvát háztartások továbbra is érzik az infláció okozta feszültséget.
Bár a kormány már bejelentette, hogy bizonyos termékek árának befagyasztását tervezi, sok polgár számára ez nem elegendő intézkedés.
A szervezők remélik, hogy a bojkotthoz való tömeges csatlakozással egyértelmű üzenetet küldhetnek a kiskereskedőknek és a politikai döntéshozóknak az árcsökkentés sürgősségéről. Ugyanakkor szakértők rámutatnak, hogy egy egynapos akció hatása korlátozott lehet, hiszen sokan valószínűleg előző nap feltöltik készleteiket, így a kiskereskedők egyszerűen átcsoportosíthatják bevételeiket.
Alternatív javaslatként felmerült, hogy hatékonyabb lehet konkrét szupermarketláncokra összpontosítani a bojkottot, vagy szelektív termékbojkottot hirdetni bizonyos magas árrésű árucikkekre. Mások szerint a hosszú távú vásárlási szokások megváltoztatása, például a termelői piacok előnyben részesítése hozhat tartósabb eredményt.
A bojkottok jellemzően azért lesznek sikertelenek, mert az emberek csak átütemezik a vásárlásaikat, amely így a kiskereskedelmi láncoknak érdemi bevételkiesést nem jelent.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images