A brit Munkáspárt elsöprő győzelme a parlamenti választásokon máris tanulságokkal szolgál a centrista és balközép pártok számára. De hogy ez hosszú távon számít-e, az attól függ, hogy Keir Starmer miniszterelnök képes lesz-e kezelni országa gazdasági gondjait – ami igen nagy feladatot jelent.
Az Unilever, az egyik legnagyobb globális fogyasztási cikkeket gyártó vállalat bejelentette, hogy 2025 végéig az európai irodai dolgozók mintegy harmadát leépíti. Az FTSE 100-as tőzsdén jegyzett cég, egy egész vállalatra kiterjedő tájékoztatásban nyilvánosságra hozta, hogy Európában akár 3200 álláshelyet is megszüntethetnek. Ez a lépés része az Unilever márciusban bejelentett "termelékenységi programjának", amelynek célja, hogy világszerte akár 7500 álláshelyet is leépítsen – írja a Financial Times.
Hatnapos munkahetet vezettek be bizonyos vállalatok számára július elejétől Görögországban, a legnagyobb ellenzéki párt, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) szerint az intézkedés "szégyent hoz" az országra.
Azokban az ágazatokban, ahol használják a mesterséges intelligenciát, ugrásszerűen nőtt a termelékenység, és a bérezés is magasabb – derült ki a PwC globális felméréséből. A részletekről Kerekes Antalt, a PwC Magyarország cégtársa beszélt az InfoStartnak.
Az Egyesült Államokban lassult a termelékenység a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban az első negyedévben.
Cal Newport, a "Lassú termelékenység" szerzője szerint a termelékenység nem a gyorsaságról, hanem a minőségről és kevesebb munkára fókuszálásról szól. A lassítás és a problémamegoldás képességének fejlesztése, valamint a főnökök bizalmának elnyerése kulcsfontosságú lehet a sikerhez. Newport hangsúlyozza a szervezettség és kommunikáció fontosságát, amelyek hozzájárulnak a munkahelyi stressz csökkentéséhez és az önállóságra növeléséhez - közölte a CNBC.
A mesterséges intelligencia (MI) által érintett ágazatokban ugrásszerűen nőtt a termelékenység, az MI-t használó állások egyre nagyobb számban jelennek meg és akár 25%-os bérprémiumot kínálnak - derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer felméréséből, mely 15 ország több mint félmilliárd álláshirdetését elemezte.
A mesterséges intelligencia „cunamiként sújt le” a globális munkaerőpiacra – véli a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Kristalina Georgieva szerint az új technológia jelentősen növelheti a termelékenységet, azonban társadalmi egyenlőtlenségekhez is vezethet.
Az Egyesült Államokban a nem mezőgazdasági munkavállalók termelékenységének növekedése jelentősen lassult, ami a munkaerőköltségek emelkedéséhez vezetett. A Munkaügyi Minisztérium Statisztikai Hivatalának csütörtöki közleménye szerint az egy munkavállalóra jutó órabéres teljesítmény 0,3%-kal nőtt évesített ütemben, szemben az előző negyedév 3,5%-os növekedésével.
Az irodákon belül kialakított – az elmélyült egyéni munkára alkalmas – kisebb elkülönített helyiségek iránti kereslet mintegy 20%-kal megnőtt a vállalatok körében a világ egyik legnagyobb építész cégének tapasztalatai szerint. A jelenséget az egyre jobban terjedő – a távmunkát és az irodai jelenlétet ötvöző – hibrid munkavégzés magyarázza, ugyanis a heti pár napot otthon dolgozó munkavállalók egyre jobban elvárják, hogy a kötelező bejárós napjaikon is olyan körülmények között dolgozhassanak, amely lehetőséget ad az elmélyült, nagyobb koncentrációt igénylő egyéni munkára is.
A munkatermelékenység növekedése az Egyesült Államokban az elmúlt 20 évben több mint kétszeresen haladta meg az euróövezet mutatóját. Mario Draghi hamarosan megjelenő jelentése a versenyt akadályozó tényezők felszámolását fogja javasolni, ami fokozná a nyomást a cégekre, hogy innovációkat valósítsanak meg, de Európának nagyon nagy szüksége van ennél újabb ötletekre is, ha azt akarja, hogy termelékenysége növekedjen.
Az Európai Unió agrárpolitikája ellen demonstráltak traktorokkal és teherautókkal pénteken földművesek Máltán, ahol utoljára több mint negyven éve volt gazdatüntetés.
A Transparency International Magyarország a jelentésében azt javasolja a kormánynak, hogy fokozza az erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben, javítsa a jogállamisági rendszereket, és erősítse az ellenőrzési mechanizmusokat. A civil szervezet kiemeli az átláthatóság és a számadás követelményét a kormányzati intézkedések terén, és hangsúlyozza a társadalmi párbeszéd és az együttműködés fontosságát a fenntartható fejlődés érdekében. A korrupció ráadásul a gazdasági adatok alapján súlyosan visszaveti a magyar felzárkózást: hiába a magas GDP-növekedés, valamint a beruházási ráta, a lakossági fogyasztás, a bővülési mutatók és a termelékenység javulás is jelentősen elmaradt a potenciálistól – ismertette Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője, aki szerint globálisan így az ország beleragadt a közepes jövedelem csapdájába.
2024 a négynapos munkahét éve lehet a brit kis- és középvállalkozások körében – állítja egy napokban megjelent felmérés. Az utóbbi időszakban világszerte egyre jobban terjedő munkarend koncepciójának lényege, hogy azzal a cégek egyszerre tudják javítani a munkavállalók életminőségét, illetve a termelékenységüket. A rövidített munkarend hívei szerint a heti három nap egybefüggő szabadnapot kapó dolgozó elégedettebb, boldogabb, a munkája iránt elkötelezettebb munkavállalóvá válik, amivel jelentősen csökken a fluktuáció mértéke. Egy globális felmérés szerint viszont a munkavállalói elégedettség fokozásának nem feltétlen a négynapos munkahét bevezetése a legjobb módja. A munkaórák, munkanapok száma helyett ugyanis fontosabb szereppel bír a munkával kapcsolatos élmények minősége, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az emberek többsége azonos fizetés mellett inkább dolgozik egy számára kielégítő, jó munkahelyen öt napot, mint egy rossz állásban négyet.
Hamarosan bevezetheti Szlovákia a négynapos munkahetet – jelentette ki a davosi Világgazdasági Fórumon Robert Fico. A szlovák kormányfő kiemelte, hogy egyelőre csak kísérleti jelleggel lépne életbe a változás. A szakszervezetek támogatják az elképzelést, de a szlovák munkaadók felháborodtak - írja az Infostart.
Mindenkivel előfordult már, hogy a munkaidő lejárta után is még órákat kellett dolgoznia, hogy befejezzen egy határidős munkát. Egy friss felmérés szerint azokat a munkavállalókat, akik valamilyen külső kényszer (például a főnökük elvárásának való megfelelés) miatt a hivatalos munkaidőn túl is dolgoznak, 20%-kal alacsonyabb termelékenység jellemzi azokkal szemben, akik a munkaidő leteltekor abbahagyják a munkát. Azok is produktívabbak, akik rendszeresen tartanak szünetet a munkájuk közben szemben azokkal, akik pihenőidő nélkül dolgozzák végig a napot. A hat országban felvett felmérés szerint a legproduktívabban dolgozók olyan időbeosztási (time management) stratégiákat használnak, amelynél az egyes munkafeladatok elvégzéséhez meghatározott idősávot rendelnek a napi rutinjukban.
A Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb előrejelzésében visszafogta a jövő évre vonatkozó növekedési várakozásait. Értékelésében azt is jelezte, hogy várakozása szerint a lakossági fogyasztás az idei visszaesés után lassabban áll helyre. A jegybank az inflációs jelentésében külön részben magyarázza meg, hogy miért várja a háztartások költekezési szándékának visszafogott ütemű élénkülését.
A harmadik negyedévben már nőtt a hazai GDP az előző negyedévhez képest, a negyedik negyedévben pedig már év/év alapon is enyhe bővülés lehet, vagyis véget érhet a recesszió időszaka. A jövőbeli növekedés belső és külső hajtóerői közül a belföldi keresletet illetően azonban csak fokozatos javulásra számíthatunk a következő egy-két évben, míg a külgazdasági feltételek terén jelentős a bizonytalanság. Várhatóan fog érkezni valamennyi pénz az EU-ból, de távolról sem annyi, mint a 2010-es évek második felében, amikor az uniós támogatások a növekedés számottevő forrását jelentették. A munkapiaci tartalékok beszűkülésével a potenciális növekedés egyre inkább egyedüli forrása pedig a termelékenységjavulás lesz, amihez viszont jól allokált beruházásokra lesz szükség.
"Ha a hatékonyság növelését nézzük, az AI akkora értéket tud teremteni a világnak, amely a brit gazdaság teljesítményének felel meg" - mondta Eric Hazan, a McKinsey marketing és értékesítési részleg társvezetője a Portfolio-nak adott interjújában a McKinsey Media Day nevű eseményén Frankfurtban. A szakember arról is beszélt, hogyan használjuk az AI-t, hogy az a "szupererőnk legyen", és miben kell fejlődnie Európának, hogy felvegye a versenyt Ázsiával vagy az Egyesült Államokkal.
Egy indiai szoftvermilliárdos szerint az ország fiataljainak heti 70 órát kellene dolgozniuk annak érdekében, hogy a világ legnagyobb népességű országának gazdasága utolérhesse Kínát. A nagy vihart kavart kijelentését Narayana Murthy részben azzal indokolta, hogy igen alacsony az indiai termelékenység mértéke. Eközben a felvetés bírálói arra mutatnak rá, hogy a hosszabb munkaidővel valójában csökken a dolgozók termelékenysége, amit inkább az oktatás-képzés fejlesztésével lehetne növelni. Továbbá az ILO adatai szerint az átlagos heti munkaidő alapján India már most is a világ top10 országa közé tartozik. Emellett egy felmérés szerint a világon Indiában a legmagasabb a munkahelyi kimerültségre, illetve kiégésre panaszkodók aránya.
Lukács András és Aydan Gurbanova közös cikket írt a fajsúlyos témában.
A betegek és a dolgozók védelme a cél.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
