„Ha önök azt gondolják, hogy ezt érdemes az alkotmányba emelni, nem leszünk akadályai ennek” - mondta Orbán Viktor Toroczkai László azon felvetésére, hogy alkotmányba kellene foglalni a készpénzhasználat jogát Magyarországon.
Furcsa módon megosztott jelenleg a közvélemény a világ helyzetével kapcsolatban. A nagy ipari gazdaságokat, köztük Kínát is, a félelem és a kétség általános hangulata uralja, még akkor is, ha sokan helyesen úgy gondolják, hogy az ő soruk jól megy, mindenki másnak meg szörnyen. A piacokon pedig új csúcsokat látni, mivel elvált egymástól a politikai és a befektetői hangulat. A politikát pesszimizmus jellemzi, míg a gazdasági élet tele van energiával.
Újabb és újabb uniós országban törnek ki gazdatüntetések, sőt már a semleges Svájc traktorosai is az utcára vonultak. Országspecifikus problémák mellett a demonstrációkat általánosabb gondok is tüzelik: az emelkedő energia-, műtrágya- és szállítási árak, a mezőgazdasági termékek csökkenő árai, az olcsó ukrán importgabona jelentette konkurencia, vagy éppen a zöld átállás, ami az agráriumtól is költséges erőfeszítéseket követel. A radikális jobboldal igyekszik politikai tőkét kovácsolni az elégedetlenségből, az európai parlamenti választásokra készülő kormányok, valamint az EU pedig elkezdtek engedményeket tenni a tüntető gazdáknak.
Miközben egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az izraeli-palesztin konfliktus újabb felvonásának békés rendezéséért, addig Jeruzsálemben néhány politikai szereplőnek ez a legkevésbé sem érdeke. Különösen a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu kovácsolhat magának előnyt az elhúzódó harcokból – számolt be az Asia Times.
A német közvéleményt mostanában leginkább foglalkoztató témák egyike a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) erősödése. A párt már hónapok óta második helyen áll a közvélemény-kutatásokban, magasan előzve a jelenlegi kormánykoalíció pártjait. Igazán égetővé az tette a kérdést, hogy januárban nyilvánosságra került: novemberben egy AfD-politikusok részvételével zajló titkos találkozón a nem asszimilálódó bevándorlók tömeges kitoloncolásáról szóló tervről értekeztek. Ennek hatására most hétvégén megteltek a német nagyvárosok utcái: több százezren demonstráltak az AfD ellen.
Marine Le Pen, a francia radikális jobboldal vezetője kemény szavakkal bírálta a német szélsőjobboldali AfD-t, és a közös európai parlamenti együttműködés felbontásával fenyegette meg – írja a Tagesschau.de.
A bevándorlást szigorító új francia szabályozás ellenzőinek felhívására tízezrek tüntettek vasárnap 160 francia városban, arra kérve Emmanuel Macron államfőt, hogy ne írja alá a szervezők szerint a szélsőjobboldal ideológiai győzelmét jelentő új törvényt.
Január 8-án új párt jött létre Németországban, amelyet máris 4 százalékra mérnek, de potenciálisan akár 14 százaléknyi szavazót is megszerezhet. A pártot a radikális baloldali Baloldalból kilépett Sahra Wagenknecht alapította, és elsősorban a radikális jobboldali AfD szavazóit hódítaná el. Eközben a német belső hírszerzés volt vezetője, Hans-Georg Maaßen, aki jelenleg még az ellenzéki konzervatív CDU tagja, szintén új párt alapítását tervezi, amely ugyancsak az egyre erőteljesebb rendszerellenes hangulatot lovagolná meg.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Erasmus+ oktatási és kutatási program 2021-2027-es végrehajtásáról szóló jelentését, amelyben az EP-képviselők egyebek mellett felszólították a magyar kormányt, hogy haladéktalanul tegyen eleget a jogállamiság elvének – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
Szerte Németországban zajlanak az egyre látványosabb, sőt, egyre dühösebb gazdatüntetések december óta, amelynek legújabb fejezete a tegnap kezdődött egyhetes erődemonstráció. A nagyvárosokban és fontosabb utakon traktoros blokádokkal, sőt, időnként jelentős mennyiségű hígtrágya szétlocsolásával és kisebb összecsapásokkal tarkított, egyre balhésabb megmozdulások közvetlen oka a mezőgazdasági dízel-támogatások csökkentésére és az agrárgépek utáni gépjárműadó-mentességre irányuló kormányzati terv. Az eredetileg bejelentett megszorításokon ugyan enyhített a kormány, ám a tüntetések nem csitultak. Amellett, hogy az ellenzéki politika, különösen az AfD is tüzeli a gazdákat, lényegesen többről van szó, mint a mégoly jelentős kedvezmények féltéséről, vagy politikai kommunikációról. A német gazdatársadalom régóta érzi úgy, hogy a mezőgazdaság nem kapja meg a baráti hozzáállást a kormányzat részéről, és mintegy közellenségként van beállítva, amelyhez rögtön lehet nyúlni, ha megszorításokról van szó.
Nemrégiben olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek szerint Moszkva igyekszik viszályt szítani a nyugat-európai országokban, hogy ezzel aláássa Ukrajna támogatását. A Politico cikkében a francia belpolitikai eseményekről írnak.
Miközben az Európai Unió a 2024. júniusi parlamenti választásokra készül, a nacionalista pártok választói támogatottságának növekedése a tagállamokban veszélyezteti a blokk ambiciózus zöld megállapodását. A konzervatív és szélsőjobboldali erők térnyerése potenciálisan gyengítheti az EU azon kötelezettségvállalását, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást érjen el, mivel ezek a politikai tömörülések azzal kampányolnak, hogy túl magasak a tiszta energiára való átállással járó ipari és társadalmi költség – írja a Reuters.
A lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter a közmédia felszámolásáról döntött - ezt maga Bartlomiej Sienkiewicz jelentette be szerdán az X közösségi felületen az MTI szerint.
A 2015–2016-os migránsválság óta 2023-ban volt a legsúlyosabb a bevándorlási helyzet Európában, évek óta nem látott számú menekült és gazdasági bevándorló érkezett a földrészre. Eközben az izraeli–palesztin konfliktus újbóli erőteljes kiéleződése Európában is éreztette a hatását, ahol a jobbára muszlim vallású bevándorlók palesztinpárti és Izrael-ellenes jelszavakkal vonultak az utcákra, és több helyen is összecsaptak szélsőjobboldali ellentüntetőkkel. A bevándorlás fokozódása a bevándorlásellenes erőknek kedvezett: Európa-szerte törnek előre a radikális jobboldali pártok.
Németországban a jobbközép ellenzéki pártok végleg elfordulni látszanak a korábbi álláspontjuktól a bevándorlás kérdését illetően. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerint vissza akarják venni az irányítást a migráció felett – írja a Politico.
Minden erejével igyekszik túlélni Benjamin Netanjahú az izraeli kormány élén az október elejei hatalmas védelmi fiaskó után, de úgy tűnik, nem kerülheti el a sorsát. A Hamász elleni harcok elhúzódásával a társadalom nem felejtette el a felelősségre vonást, sőt, már a lehetséges utód is megvan – számolt be a Politico.
Szörnyű dolog történt tegnap Írország fővárosában, Dublinban: egy felnőtt férfi fényes nappal, a nyílt utcán késsel támadt rá egy kisiskolás csoportra. Az eset során legalább három gyerek és nevelőjük sérüléseket szenvedett, egy bátor ételfutár közbeavatkozásának köszönhetően sikerült elkerülni a súlyosabb tragédiát. Felröppent a pletyka, hogy a támadást egy algériai férfi követte el, este pedig lángba borította az utcákat az ír szélsőjobboldal. Újabb incidens mutat rá arra, hogy az Izrael és Hamász közti konfliktus az európai „őslakosok” és a bevándorlók közti ellentéteket is látványosan felhevítette.
A kiújuló izraeli-palesztin konfliktus az egész világot megrengette. A nyugati világban a politikai vezetők hamar elítélték a Hamász terrortámadását, sorra fejezték ki a szolidaritásukat Jeruzsálem mellett. A modern európai történelem során a szélsőjobboldali eszmék okozták a legnagyobb fenyegetést a földrész zsidóságának, különösen a második világháborúban. A radikalizmus ismét erősödőben van a kontinensen, ezért érdemes megvizsgálni, hogyan reagáltak a szélsőjobboldali formációk az október 7-i támadásra, és azóta milyen pozícióba helyezték magukat a kérdést illetően.