Nigel Farage, a brit jobboldali Reform UK párt vezetője szerint az Európai Unió és a NATO keleti irányú expanziója provokálta ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai invázióját.
Nigel Farage, a műsorvezetői székből a politika élvonalába visszatért jobboldali politikus, aki a Brexit melletti kampány elsőszámú arca volt, megszólalt abban a botrányt keltő ügyben, miszerint két képviselőjelöltjük is Adolf Hitlerrel szimpatizáló kijelentéseket tett - írja a Politico.
Váratlan lépést tett Emmanuel Macron francia elnök azzal, hogy a pártja számára súlyos vereséggel járó június 9-i európai parlamenti választások után feloszlatta a francia Nemzetgyűlést és előrehozott választásokat írt ki június végére. A francia elnök bejelentésének komoly tőzsdei hatásai voltak, a francia részvénypiac nagyot esett, elsősorban a bankok és a közműcégek részvényeit ütötték meg. A választások és az azt követő koalíciós tárgyalások miatt még hosszú ideig maradhat a politikai, és ezzel együtt piaci bizonytalanság. Ebben a környezetben szólalt most meg a Goldman Sachs elemzője, aki arra figyelmeztetett, hogy a francia bankszektor nagyvállalatai a továbbiakban is szenvedhetnek a tőzsdéken, de egy olyan szektorra is felhívta a figyelmet a szakértő, ami jól teljesíthet az elkövetkező hónapokban - írja a Cnbc.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az ország komoly politikai és gazdasági kihívások előtt áll a közelgő parlamenti választások miatt, ahol a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali blokkok vezetnek, ami pénzügyi instabilitást okozhat szerinte.
A francia államkötvények prémiuma 2017 óta a legmagasabb szintre emelkedett, mivel Macron elnök hatalma meggyengült a baloldali pártok összefogása miatt. A német kötvényhozamok csökkentek, miközben az európai részvények és az euró gyengültek.
A francia konzervatív Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti szövetségre lépne Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjával az előrehozott választásokon, ami jelentős politikai változást hozhat. Macron elítélte a lépést, míg a piacok aggodalommal reagáltak.
Emmanuel Macron francia elnök a párizsi Élysée-palotából intézett beszédében nemrég bejelentette: a pártja által elszenvedett súlyos, európai parlamenti választási vereségre tekintettel még a nyáron törvényhozási választásokat fognak tartani Franciaországban - írja a Le Monde.
Horvátországban a hagyományos mérsékelt jobb- és baloldal hozta el a legtöbb mandátumot. A szélsőjobboldal alulteljesített.
Az exit poll felmérések szerint a német kormánypártok gyenge eredményeket értek el az európai parlamenti választásokon, míg a szélsőjobboldali AfD erősödött. A jobbközép Unió blokk továbbra is vezet, támogatottsága 30% körül alakult - írta meg az ABC News.
Moszkva ma lényegében bejelentette: elkezdik nagy mennyiségben szórni a nyugati világra az orosz fegyvereket, bosszúból azért, hogy a NATO is felszerelte Ukrajnát. A Kreml tisztázta: mindenkinek fegyvert adnak, aki utálja Amerikát; nem érdekli az orosz vezetőket, milyen szervezet, milyen célok mentén harcol vagy hogy mennyire radikális, a lényeg az, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei szenvedjenek. Valószínű, hogy a nagy bejelentésnek rövid távon semmilyen hatása lesz, hosszabb távon viszont ismét Európa lehet az egész ügy legnagyobb vesztese.
Megfenyegették Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt koalíciós partnerei, hogy ha enged Joe Biden amerikai elnök nyomásának és leállítja a gázai katonai műveleteket, bedöntik a kormányt – írja a CNN.
Az elmúlt napokban két kutatás is napvilágot látott, amely az európai fiatalok politikai attitűdjeit vizsgálja az EP-választások előtt. Az eredmény: a fiatal szavazók egyre inkább bevándorlásellenesek, ennek megfelelően egyre nagyobb számban szavaznak radikális jobboldali és szélsőjobboldali pártokra. A férfiak és a nők között ugyanakkor jelentős különbségek vannak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke továbbra is a legesélyesebb jelölt arra, hogy az EP-választások után vezesse az uniós végrehajtó testületet. Azonban a mérsékelt jobb- és baloldali pártok egy része ellenzi, hogy a konzervatívabb jobboldali frakcióval keresse a kapcsolatot, miközben a jelenlegi szövetségesei – főként a liberálisok és a zöldek – jelentősen meggyengülhetnek a választásokon. Ha marad a jelenlegi partnereivel, nem lesz kellő támogatottsága, de őket elveszíti, ha kiegyezik a radikálisabb jobboldaliakkal.
Összesen 26 ember áll Németországban bíróság elé, akik a vád szerint államellenes összeesküvésben vettek részt, meg akarván dönteni a jelenlegi német államrendet, és puccs révén saját csoportjukat hatalomra juttatni. Az összeesküvők egy szélesebb mozgalom, a „Reichsbürger-mozgalom” tagjai, amely nem ismeri el az 1945 óta létező Német Szövetségi Köztársaságot. De mit is terveztek a puccsisták, milyen ideológia állt mögöttük, és milyen tényleges veszélyt jelentettek Németországra nézve?
Miközben tavaly év végén már 23 százalékra is mérték a sokak által szélsőjobboldalinak nevezett Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, azóta egyértelmű lejtmenet tapasztalható, és a párt népszerűsége már csak a 15–17 százalék közötti tartományban mozog. Az AfD-t ma már szinte naponta tépázzák meg újabb és újabb botrányok, ami nem jól jön számukra a néhány hét múlva esedékes EP-választások előtt. De kik az AfD legelkötelezettebb szavazói, és miért különösen népszerű a párt a fiatal és középkorú férfiak körében?
Rendkívüli módon polarizálódott a szlovák társadalom az elmúlt időszakban, egyik oldalon a kormányt támogató szavazók, másik oldalon pedig a nyugatosabb ellenzéki pártok választói állnak. A Robert Fico elleni merénylet akár fel is gyorsíthatja a demokratikus intézmények gyengítésére tett kísérletek ütemét északi szomszédunknál, az ugyanakkor még nem tűnik eldöntött kérdésnek, hogy megindul-e a kormány az ellenzék és a független sajtó ellen, vagy épp a politikai megosztottság enyhítésére törekszik majd. A Portfolio Checklist csütörtöki adásában Czímer Gábor, a szlovákiai Új Szó belpolitikai újságírója volt a vendégünk, akit a Fico ellenl merénylethez vezető politikai folyamatokról, valamint a kialakult helyzet potenciális következményeiről kérdeztünk. Az adás második részében vendégünk volt Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, akinek a bankszektor és az általa vezetett pénzintézet előtt álló időszak kihívásaival és lehetőségeivel kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. Utóbbi interjút a Portfolio Hitelezés 2024 konferencián rögzítettük kedden.
Az elmúlt napokban több súlyos fizikai támadás is ért német politikusokat; a vezető kormánypárt, az SPD európai parlamenti képviselőjét meg is kellett operálni egy múlt pénteki drezdai incidenst követően. A német politikusok elleni támadások száma az elmúlt években látványosan megnőtt, a statisztikák szerint a zöldpárti politikusok szenvedik el a legtöbb atrocitást. A drezdai támadás hátterében egy zömmel fiatalokból álló szélsőjobboldali csoport sejlik fel.
Nancy Faeser német belügyminiszter elkötelezte magát amellett, hogy határozott intézkedésekkel lép fel a politikusok elleni erőszakos cselekményekkel szemben, miután egy támadás során kórházba került Matthias Ecke, az SPD európai parlamenti képviselője.
Bettina Stark-Watzinger német oktatási miniszter arra szólította fel egy vasárnap megjelent interjúban az ország egyetemeit, hogy vizsgáljanak felül minden közös projektet Kínával a nemrég történt kémkedési ügy miatt.
Egyszerre két kémügy is kirobbant a héten Németországban, a vádlottak mindkét esetben Kínának szolgáltattak ki titkokat. Míg az első kémügynek politikai vonzata nem volt, a második eset érintettje a második legnépszerűbb német párt, az AfD EP-listavezetőjének egyik munkatársa. Az AfD egy másik EP-képviselőjelöltje pedig korábban azzal került be a hírekbe, hogy orosz pénzt fogadott el. A június 9-i európai parlamenti választások előtt különösen kellemetlenek ezek az ügyek a sokak által szélsőjobboldalinak titulált párt számára, melynek támogatottsága mára érzékelhetően visszaesett a tavaly decemberi csúcs óta.
Az újvidéki tragédia miatt forrnak az indulatok.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Ha kell, a saját városaikat is elpusztítják.
A magyar elnökség vezetésével megállapodott a tanács a jövő évi büdzséről.
Egyre nagyobb terhet ró a hatóságokra az illegális gyakorlat.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
