Az úgynevezett mémrészvények árfolyamai torzulhatnak, mert az ilyen részvények kereskedésének nagy részét a nyilvános tőzsdéken kívül hajtják végre - mondta szerdán a New York-i tőzsde vezetője.
Elon Muskhoz hasonlóan mozgatta meg a Coca-Cola árfolyamát Cristiano Ronaldo kedden, miután egy sajtótájékoztatón odébb tolt két kólás üveget, és meglengetett egy vizes palackot. Ezt követően esésbe kapcsolt a Coca-Cola részvényeinek árfolyama és több milliárd dollárral csökkent a cég piaci kapitalizációja.
A befektetők, akik a portfóliójukat az inflációval szemben próbálják megóvni, az elmúlt hetekben az ingatlanrészvényeket részesítették előnyben, így a szektor az S&P 500 indexben vezette az emelkedést.
Az évek óta tartó bikapiacon természetes jelenség, hogy a társadalom egyre nagyobb része igyekszik kivenni a jó hozamokból a részét, de a professzionális vagyonkezelést az egyéni ötletek alapján tömegében nem lehet megverni – nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Oláh Márton, a Diófa Alapkezelő újdonsült vezérigazgatója. Barlai Róbert, az alapkezelő igazgatósági elnöke úgy látja, hogy a lakossági befektetési aktivitásnak mindig van egy ciklikussága, általában minden trendnek az utolsó fázisaiban lépnek be és fújják tovább a lufit, mert szentimentkövetők. Így szerinte már késő van ahhoz, hogy csukott szemmel részvényt vegyünk, és öt év múlva nézzünk rá a befektetésünkre, gyülekeznek ugyanis a felhők. A szakemberek az interjúban beszéltek arról is, miben ír történelmet jelenleg az irodapiac, miképpen befolyásolja a koronavírus az ingatlanárakat, bérleti díjakat és ezen keresztül az ingatlanalapok teljesítményét.
Richard Bernstein, a híres intézményi befektető megkongatta a vészharangot a bitcoinnal kapcsolatban. Bernstein arra figyelmeztet, hogy a bitcoin buborékban van, és a kriptoláz kiszorítja a befektetőket azokból a piaci csoportokból, amelyek a legnagyobb hozamokra vannak pozicionálva, különösen az olajpiacból.
Az ázsiai tőzsdéken vegyes volt a hangulat hétfőn, Európában azonban jó hangulatban indult a hét, a DAX új csúcsra emelkedett. A magyar piac ma relatíve alulteljesítő volt a kedvező nemzetközi hangulatban, viszont a midcapek között nagy mozgásokat láttunk, a Masterplast árfolyama 8 százalékos pluszban is járt ma, de jól teljesített a Rába és az Opus is. Európával szemben a tengerentúlon gyengén indult a hét, de csak kisebb mínuszban állnak a vezető amerikai indexek.
A Lordstown Motors részvényei nagyot estek a hétfői kereskedésben, miután Steve Burns vezérigazgató és Julio Rodriguez pénzügyi igazgató lemondott egy belső vizsgálat eredményeit követően, amelyet a Hindenburg Research nevű shortos cég májusi állításai indikáltak. A Hindenburg azt állította, hogy a cég által nyilvánosságra hozott megrendelések valótlanok, a Lordstown pedig a mai közleményében gyakorlatilag beismerte a vádak egy részét.
Mészáros Lőrinc nagyon ritkán szólal meg nyilvánosan, most azonban a 100 leggazdagabb magyar legfrissebb kiadványa szerinti első helyezett az Indexnek beszélt többek között a Mészáros Csoportról, az Opusról és a Magyar Bankholdingról.
Ázsiában ma mérsékelten emelkedtek a tőzsdék, viszont az európai piacokon nem alakult ki határozott irány a csütörtöki kereskedésben, a befektetők az EKB kamatdöntésére és Christine Lagarde sajtótájékoztatójára figyeltek, a jegybank végül nem változtatott az irányadó kamaton. Az amerikai tőzsdéken ezzel szemben kifejezetten jó hangulat uralkodott, az S&P 500 új csúcsra került a vártnál gyengébb inflációs adat után.
A Magyar Telekom ma részvényvisszavásárlási aukció keretében 23,8 millió darab részvényt vett vissza, összesen 10,2 milliárd forintért. Az aukciót követően újraindult a kereskedés a részvényekkel.
Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.
A Morgan Stanley már több elemzés írt a jelenlegi részvénypiaci ciklusról, és a bank elemzői szerint jelenleg egy piaci ciklus közepén vagyunk, amely időszakra jellemző az iránykeresés a tőzsdéken. Legfrissebb anyagában a Morgan Stanley elemzője azokat a kérdésköröket feszegette, amelyekben a befektetők nem értenek egyet a bank előrejelzésével, például azzal kapcsolatban, hogy jönnie kell-e egy nagyobb korrekciónak a tőzsdéken. Az elemzőház iránymutatással szolgált azzal kapcsolatban is, hogy mely szektorok teljesíthetnek jól a következő időszakban.
Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - tájékoztatta az EY könyvvizsgáló nemzetközi felmérésének eredményéről az MTI-t csütörtökön.
Mikor jön a korrekció? – teszi fel magának a kérdést ezekben a napokban a világ részvénybefektetőinek többsége. Annak fényében, amit a tőkepiacok számos szegmensében látunk – elég csak például az IPO- és SPAC-őrületre, vagy a közösségi fórumokban felkapott kisrészvények körüli spekulációra gondolnunk –, a kérdésfelvetés teljesen jogosnak is tűnik.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.
A hétvégi G7-csúcstalálkozó nagy adómegállapodási híre a jelek szerint nem bizonytalanította el a befektetőket, amelyek új impulzusokra vártak a keddi európai kereskedésben, amelyet végül a vezető nyugat-európai részvényindexek a tegnapi záróértékeik közvetlen közelében zártak. A magyar tőzsdén ugyanakkor a vevők domináltak, a BUX értéke 0,6 százalékot erősödött a hétfői záráshoz képest. Amerikában viszont nem láthattunk érdemi elmozdulásokat a keddi kereskedésben. Nem úgy a kriptovaluták piacán, ahol jelentős zuhanások következtek be kedden.