A kormány döntésének értelmében a következő tanévtől rugalmasabbá válnak a pedagógusképzések, ezzel is segítve azokat, akik szívesen választják a pedagóguspályát - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.
Néhány nap alatt döntött az Alkotmánybíróság a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) népszavazási kérdéseivel kapcsolatban – áll a szakszervezet a közleményében.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint kétezer pedagógus nyújtotta be a felmondását, egyes felmérések szerint összesen ötezer munkavállaló hagyhatja ott a tanári pályát. Sem a Belügyminisztérium, sem az állami iskolafenntartó nem rendelkezik adatokkal a pályaelhagyó pedagógusok számáról – számolt be róla a Népszava.
Kevesebb mint kétezer friss diplomás, fiatal pedagógus állt munkába az elmúlt tanévben, miközben a nyugdíjba menők száma az ötezret is meghaladhatja idén – tudta meg a Népszava.
„A béremelés, az önálló és megbecsült hivatásrend, a kevesebb teher, és a több szabadság” – a kedden elfogadott státusztörvény legnagyobb előrelépéseit sorolta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Origo-nak adott interjúban.
Az országgyűlés kedden elfogadta, az Európai Bizottság azonnal előzetes értékelés alá vonja a státusztörvényt, amint annak szövege megjelenik a Magyar Közlönyben - tudta meg a Portfolio. Ezt erősíti, hogy Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke a jogállamisági jelentések bemutatásakor megerősítette, hogy Brüsszel várja a státusztörvény elfogadott szövegét. Brüsszel pedig előre jelezte a kormánynak, hogy több kivetni valót is látnak a tervezetben.
Kedden megszavazta a parlament a sok tiltakozást kiváló státusztörvényt, mely a pedagógusok jogállását szabályozza.
A törvény elfogadása előtt némileg enyhítette a pedagógusok kötelező áthelyezésre vonatkozó részt az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a státusztörvényben – számolt be a hvg.hu.
A "pedagógusok új életpályájáról" néven futó, a magyar köznyelvben csak státusztörvényként elhíresült új oktatási jogszabályt július elején fogadhatja el az Országgyűlés. A törvényjavaslat a jelenleginél magasabb fizetéseket ígér, viszont akár 180 napra is egy másik intézménybe vezényelhetővé teszi a pedagógusokat, 30-50 kilométeres körzetben. A szakszervezetek felmondási hullámtól tartanak.
Ma délutánra hívta össze a Belügyminisztérium a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését - számolt be a Népszava. A portál emlékeztet: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőivel legutóbb februárban tárgyalt a minisztérium a sztrájkkövetelésekről.
Rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalhatják pénteken a pedagógusok státusztörvényét – írja a Telex.
Olyan mértékű tanárhiánnyal szembesülnek az iskolák, hogy van, ahol vészforgatókönyvet dolgoztak ki, hogy az oktatási tevékenységet legalább részben el tudják látni - írja a Népszava.
Az Országgyűlés elé került a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezet, amelyre hónapok óta tartanak tüntetéseket a tanárok, diákok, szülők és támogatóik. A Belügyminisztérium most kiadott közleményében azt állítja, hogy a sokat támadott törvényjavaslat a pedagógusok társadalmi és szakmai megbecsülését erősíti, továbbá jelentős béremelést is tartalmaz.
Az országos bruttó átlagbérek legalább 130 százalékára emelkedik jövő januártól a pedagógusok havi fizetése Csehországban. A vonatkozó törvények módosításait a képviselőház korábbi igenje után csütörtökön a felsőház, a szenátus is elfogadta. A jogszabály életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges, ami ebben az esetben csak formalitás.
Romániában jövő héten is folytatódik az oktatásban dolgozók tiltakozása; bár a bukaresti kormány vasárnap újabb bérpótlékokra tett ígéretet, a tanügyi szakszervezetek nem fogadják el az újabb ajánlatot - jelentette be Marius Nistor szakszervezeti vezető.
A Nicolae Ciuca miniszterelnök vezette leköszönő román kormány év végéig két részletben folyósítandó, 2500 lejes (188 ezer forint) különjuttatást ígért a hétfő óta sztrájkoló pedagógusoknak - közölte csütörtökön Dan Carbunaru kormányszóvivő.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2023. május 18-21. között tartotta tisztújító kongresszusát, amelyen új elnököt választott: Totyik Tamás alelnök július 1-től lesz a PSZ elnöke, miután akkor lejér Szabó Zsuzsa elnök mandátuma. A szervezet közleménye továbbá hangsúlyozza: az egy éve megalakult kormány nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatásban kialakult válság problémáinak megoldására.
A cél világos: a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is – jelentette ki Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára beszélt az életpályamodellről folyó tárgyalások állásáról, az uniós elvárásokról, az érettségi és a felvételi szabályainak a változásairól is.
A romániai oktatási rendszer 350 ezer alkalmazottja számára követelt magasabb béreket és jobb munkakörülményeket a három országos szakszervezeti szövetség több ezer képviselője szerdán Bukarestben.
A jogállási törvény tervezetében szereplő több mint ötven munkajogi változtatás és az ahhoz kapcsolódó „teljesítményértékelés” bevezetése a végsőkig feszítette a feszültséget a közoktatási rendszerben. A törvénytervezet által kiváltott teljesen jogos felháborodás a pedagógusok büntethetőségének és kontrollálhatóságának csak rendőrállamokra jellemző mértékén alapszik. Viszonylag kevés szó esik azonban a történet egy másik leágazásáról: hogyan akarja a kormányzat „kezelni” a közoktatás egyre gyorsabb funkcionális leépülését?
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Sikerült összeveszni Trump párttársával.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
