Érkezik a folytatása a Portfolio tavaszi Gen Z fesztiváljának: jön a PORTFOLIO GEN Z FEST /GREEN! Az eseményre a diákok, fiatalok rendkívüli kedvezménnyel vásárolhatnak belépőt, pedagógusok részére ingyenes belépést kínálunk!
Csalódtak a pedagógusok, miután a státusztörvény nem garantálja az ígért 10%-os béremelést. Vannak, akiknek egyáltalán nem nőtt a fizetése. Az elégedetlenség miatt újabb sztrájkra készülnek a szakszervezetek.
Az OECD-n belül Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok, valamint intézményvezetők átlagkeresete a felsőfokú végzettségűek fizetéséhez viszonyítva – olvasható ki az OECD idei oktatási jelentéséből. A tavalyi adatokon alapuló felmérésből az is kiderül, hogy az OECD-n belül Magyarországon leghosszabb az az időszak (42 év), amíg a középiskolai tanárok bére a kezdő keresetről eléri a karrier csúcsán megszerezhető legmagasabb fizetést.
A magyar kormány újabb változtatásokról döntött a a minimálbért, a garantált bérminimumot és a pedagógusok béreit érintő rendeleten. A Pénzügyminisztérium által bemutatott rendelettervezet egyik legfontosabb, hogy ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok is támogatást kapnak a béremelésekhez.
Az Országgyűlés nyáron a jelentős ellenkezés dacára elfogadott egy, a pedagógusok státuszát újraszabályozó törvényt, az ún. „státusztörvényt”. A törvény a pedagógusokat a közalkalmazottiból egy újonnan létrehozott, a rendőrökére emlékeztető köznevelési foglalkoztatási jogviszonyba tereli át. Az új szabályok talán megkönnyítik a tankerületi tisztviselők oktatásszervezési munkáját, viszont tovább szűkítik a tantestület autonómiáját, tovább növelik a pedagógusok terheit és lényegesen megnyirbálják a munkájukkal kapcsolatos szabadságukat: aki a törvény hatálya alá esik, az többlettanításra kötelezhető, átvezényelhető lesz. Bár az elfogadása kész tény, hatályba csak most lép majd: az új státusz elutasításáról most szeptemberben dönthetnek a tanárok, és az 2024 január elsejével lép életbe.
Külső-Pesti Tankerületi Központ alá tartozó több iskolában is pedagógiai asszisztensek taníthatják az alsósokat, mivel nem jelentkezett elég tanár - adta hírül az RTL.
Bő egy héttel az iskolakezdés előtt megjelent a tanév rendjéről szóló rendelet. Az első tanítási nap 2023. szeptember 1-je, az utolsó 2024. június 21. Három hetes lesz a téli szünet. A Pedagógusok Szakszervezete már a tanév rendje nyilvánosságra hozásának csúszását is kifogásolta, de a tanítási idő felosztásával is elégedetlenek. Gosztonyi Gábor, a szervezet alelnöke az InfoRádiónak azt is kiemelte: bár a státusztörvény júliusban életbe lépett, a végrehajtási rendelete továbbra sem jelent meg.
Havi nettó 75 ezer forintos ösztöndíjra pályázhatnak a tanárok a kormány által most meghirdetett Köbüki programban – derül ki Hornung Ágnes családügyi államtitkár Magyar Nemzetnek adott interjújából. A pályázatok beadására egy hónap áll rendelkezésre, de a minisztérium szerint a pedagógusoknak ezért a pluszpénzért nem kell pluszmunkát vállalniuk.
A 2023/2024-es tanév közeledtével aggasztóan magas tanárhiány tapasztalható Magyarországon, különösen a fővárosban és Pest megyében a Pénzcentrum elemzése alapján. Az iskolakezdés előtt néhány nappal a hivatalos adatok szerint mintegy ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
A tanárhiány kezelése érdekében az eddiginél jóval rugalmasabbak lesznek a tankerületek, mert ahol nagy a szükség, és meg kell „fogni” az ígéretes jelölteket, ott sávos keretek között magasabb béreket is lehet ajánlani a tanároknak – jelentette be a köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjúban.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár négy érdekképviseleti szervezetet – a PSZ mellett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ), a Nemzeti Pedagógus Kart és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét – hívta a Belügyminisztériumba, hogy a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetéről egyeztessenek. A szakszervezetek képviselői bő két órát tárgyaltak Maruzsával. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Telexnek azt mondta, szerinte nagyjából annyira volt nyitott Maruzsa a felvetésekre, mint amikor tavasszal a státusztörvény tervezetéről egyeztettek.
A Pedagógusok Szakszervezetének közleménye szerint több probléma is van a Belügyminisztérium azon felvetésével, hogy legyen rövidebb a nyári, és hosszabb a téli a szünet.
A kormány döntésének értelmében a következő tanévtől rugalmasabbá válnak a pedagógusképzések, ezzel is segítve azokat, akik szívesen választják a pedagóguspályát - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken az MTI-vel.
Néhány nap alatt döntött az Alkotmánybíróság a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) népszavazási kérdéseivel kapcsolatban – áll a szakszervezet a közleményében.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint kétezer pedagógus nyújtotta be a felmondását, egyes felmérések szerint összesen ötezer munkavállaló hagyhatja ott a tanári pályát. Sem a Belügyminisztérium, sem az állami iskolafenntartó nem rendelkezik adatokkal a pályaelhagyó pedagógusok számáról – számolt be róla a Népszava.
Kevesebb mint kétezer friss diplomás, fiatal pedagógus állt munkába az elmúlt tanévben, miközben a nyugdíjba menők száma az ötezret is meghaladhatja idén – tudta meg a Népszava.
„A béremelés, az önálló és megbecsült hivatásrend, a kevesebb teher, és a több szabadság” – a kedden elfogadott státusztörvény legnagyobb előrelépéseit sorolta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Origo-nak adott interjúban.
Az országgyűlés kedden elfogadta, az Európai Bizottság azonnal előzetes értékelés alá vonja a státusztörvényt, amint annak szövege megjelenik a Magyar Közlönyben - tudta meg a Portfolio. Ezt erősíti, hogy Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke a jogállamisági jelentések bemutatásakor megerősítette, hogy Brüsszel várja a státusztörvény elfogadott szövegét. Brüsszel pedig előre jelezte a kormánynak, hogy több kivetni valót is látnak a tervezetben.