Logikus és természetes azt feltételezni, hogy azok az időskorúak élnek tovább, akik az aktív éveik alapján jobban kerestek és emiatt magasabb összegű ellátást kapnak nyugdíjasként, ebből pedig magasabb színvonalon élhetnek. A Statisztikai Szemlében most megjelent "Öregségi nyugdíjasok halandósága 2015-ben" című írás ezt mutatja be számokkal alátámasztva.
Ha egy alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjas szövetkezeti tagként visszamegy dolgozni, akkor akár meg is duplázhatja a nyugdíját - írja a HVG. Közben a friss hírek szerint már 20 ezer tagja van a nyugdíjas szövetkezeteknek.
A magasabb jövedelmekkel rendelkező térségekben értelemszerűen magasabbak a nyugdíjak is - olvasható le a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványának nyugdíjasokra vonatkozó fejezetéből.
Infláció feletti nyugdíjemelés, nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíjnál is magasabb beépített többletjuttatás - így foglalható össze a 2018-as év a nyugdíjasok szemszögéből. Van az éremnek azonban egy másik oldala, megmutatjuk.
Tovább bővülhet a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer, mivel a Magyar Idők értesülései szerint a dolgozni vágyó nyugdíjasok a takarékokban, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének képviseletein is regisztrálhatnak.
Magyarországon napról-napra nyilvánvalóbb, hogy félmillióval kevesebb - munkaerőpiacra beérő - gyerekkel és 600 ezernél is több kivándorlóval, illetve tartósan külföldön dolgozóval - azaz a mai adatokhoz képest legalább 1,1 millió fővel kevesebb járulékfizetővel - nem lehet biztosítani az addigra kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott szinten 2030-ban. Később még rosszabb lesz a helyzet, hiszen a 2040-es években nyugdíjba hömpölyög az utolsó nagy létszámú magyar generáció, a Ratkó-unokák nemzedéke is, akik után rémisztő demográfiai sivatag szárítja ki a járulékfizetési potenciált.
Harmincmilliárd forintot költenek a nyugdíjasoknak szánt 10 ezer forint értékű étkezési Erzsébet-utalványokra, ez tartalmazza a 2,7 millió érintett utalványának összegét, valamint az eljuttatás és a gyártás költségét - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.
A magyar nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme mintegy 90%-a az átlag lakosságénak, miközben a francia nyugdíjasok több pénzt kapnak kézhez, mint a franciák átlaga. Az OECD friss tanulmánya szerint bár 60 felett kevesen vannak, akik dolgoznak Magyarországon, a nyugdíjasok aktivitása a magyar munkaerőpiacon évről évre nő, olyannyira, hogy csak Németországban nőtt nagyobb mértékben a magyarhoz képest az időskorúak foglalkoztatási aránya. Nem panaszkodhatunk az adórendszerre sem, Magyarország ugyanis egyike azon kis számú országnak, ahol a nyugdíjak után nem kell adózni. Érdekes az is, hogy a friss adatok alapján a magyar nyugdíjasok függnek leginkább az állami nyugdíjtól, az időskori bevételi források között ugyanis nálunk a legmagasabb az állami nyugdíj aránya.
A nyugdíjasoknak szánt 10 ezer forint értékű étkezési Erzsébet-utalványok gyártási folyamata a végéhez közeledik. A szükséges 2,7 millió darab utalványból az utalványforgalmazó Zrt. eddig több mint 2,5 milliót már elkészített és azokat el is juttatta a Magyar Postához, a hiányzó mennyiség gyártása a napokban befejeződik - mondta Uhrinyi Tamás, az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. logisztikai igazgatója sajtótájékoztatón vasárnap Budapesten.
Csütörtökön megkezdődik az Erzsébet-utalványok kézbesítése; a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek a postások viszik ki a 10 ezer forintos juttatást - közölte az Emmi parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.
Ahogyan az a korábbi kormányzati ígéreteknek megfelelően várható volt, a szerdai Magyar Közlönyben megjelent a rendelet a nyugdíjasoknak szánt év végi Erzsébet-utalványról. A kormány emiatt egyúttal egy másik határozatában 27 milliárd forintot csoportosít át a Magyar Államkincstárnak.
Az idősek társadalmi szerepe jelentősen megváltozott a XXI. században, már nem számíthatnak a nyugdíjasok a társadalom kivétel nélkül, mindenkit védő, támogató szerepére, éppen ezért kifejezetten növekedik az öngondoskodás fontossága - hangzott el mindez a Portfolio és az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár nyugdíjklubján.
Nemcsak a fizetésekben, hanem a nyugdíjban is sokat számít, hogy nők vagy férfiak vagyunk, de Magyarországon nincs olyan nagy különbség a nők és férfiak nyugdíjában, mint például Németországban. Ehhez képest nálunk már nagy hatása van a nyugdíjra annak, hogy ki mennyit keresett nyugdíjas évei előtt, míg az íreknél vagy briteknél a bér szinte alig számít a nyugdíjaknál
A Magyar Államkincstár lett Magyarországon a pénzügyi kifizetések központja, miután az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) beolvadt az államkincstárba, a szervezeti változás ellenére a nyugdíjak kifizetésében semmi nem változik majd - mondta Mészáros József, a Magyar Államkincstár újonnan kinevezett elnöke pénteken az M1 aktuális csatornán.
Több adó- és járulékintézkedést jelentett be csütörtökön a román kormány; emelik a minimálbért, megadóztatnák a profitjukat Romániából külföldre menekítő multinacionális vállalatokat, forgalmi jellegűvé alakítják a közepes cégek adóját, emellett csökkentik a kötelező magánnyugdíj-járulékot.
Az alábbiakban konzisztencia-keresésre invitálom a kedves olvasót, hátha együtt megtaláljuk. Az apropót részben az adja, hogy néhány nap múlva Budapesten fog előadni Douglas Murray, aki régóta ír és beszél az Európa irányába tartó nagymértékű bevándorlás kérdéseiről, és akinek idén e témában megjelent “Strange Death of Europe - Immigration, Identity, Islam" című könyve nem véletlenül kapott élesen eltérő véleményeket a paletta különböző oldalairól. A szerző véleménye szerint a bevándorlás Európa számára veszélyes és végzetes, és a mellette általában felvetett érvek egyike sem állja meg a helyét, így az sem, hogy a nyugdíjrendszerek problémáira legalább a válasz egy részét kínálhatná. Az előadáshoz hozzá fog szólni Novák Katalin EMMI-államtitkár, akinek szerény feladata a termékenység 2,1-es szintre történő emeléséhez szükséges politikák kidolgozása.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint az óvodák, bölcsődék további fejlesztése, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bővítése és a távmunka lehetőségének fokozott biztosítása egyaránt hozzájárulhatna a kívánt gyermekek megszületéséhez a következő időszakban.
Egyetlen OECD-s ábra, de komoly üzenete van, főleg a magyarok számára: próbálj meg csak pár évet kiesni a munkából, vagy később munkába állni, és szívhatod a fogad nyugdíjas korodban.