Parragh László elnök ismertette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatait a katás adózási forma szigorításáról. Bár a tisztességes adózást célzó mögöttes szándék méltányolható, véleményem szerint az MKIK ezúttal rossz célpontra lő, kérdéses eszközökkel. A valódi vita ugyanis elsősorban nem a katáról, hanem a teljes adózási rendszerünkről szól.
A kormány a koronavírus-járvány elleni védelem és családtámogató lépések jegyében 2021-től elkezdi visszaépítani a 13. havi nyugdíjat, 4 részletben - ez nem újdonság. Az viszont, amire a jövő évi költségvetés fenntarthatóságáról szóló mellékletében bukkantunk, már annál inkább. Ezek szerint ugyanis a plusz egyhavi nyugdíj rendkívül komoly mértékben rontja az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, 2060-ra már a teljes magyar GDP közel 13%-át fogja a büdzsé nyugdíjcélra költeni.
A tizenharmadik havi nyugdíj visszavezetéséről szóló előterjesztés vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön. A javaslatot kormánypárti és ellenzéki képviselők is támogatásukról biztosították, utóbbiak ugyanakkor kritikát is megfogalmaztak. Novák Katalin államtitkár beszédében összefoglalta, hogy 2021-ben a 3%-os emeléssel, a nyugdíjprémiummal és a 13. havi nyugdíj első heti összegével összesen mekkora plusz juttatásban részesülnek az időskorúak. Az is kiderült beszédéből, hogy az átlagnyugdíj jövőre 147 ezer forintra emelkedhet.
Az elkövetkező évtizedekben a második világháború után született „baby boomer” generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert. Eddig csak néhány ország – elsősorban Svédország, Belgium és Dánia – tette ellenállóvá nyugdíjrendszerét a demográfiai hatásokkal szemben – derül ki az Allianz Globális Nyugdíjjelentéséből. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. Stabilabb lehetne a rendszer, ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség, és ami biztos, hogy sokáig már nem lehet eltolni a nyugdíjrendszer reformját – derül ki a tanulmányból.
Valóságos törvényjavaslat-dömpinget tartott a kormány kedd éjszaka, ennek keretében került a parlament elé a 13. havi nyugdíj visszaépítésével kapcsolatos törvénymódosítás.
Varga Mihály leleplezte a kormány 2021-es terveit, amiből kiolvasható, hogy a nyugdíjasok relatív pozíciója másokhoz képest javulhat jövőre. Összegyűjtöttük, miért várható ez és hogy az egyes, időskorúakat érintő lépések pontosan mennyit is jelentenek az egyéni kasszában.
A márciusban látott jelentős részvénypiaci esések az amerikai nyugdíjrendszernek is odavágtak, a nyugdíjalapok összesített fedezeti aránya nagyot esett, ami azt jelenti, hogy problémába ütközhetnek az alapok a kifizetések teljesítésénél - számol be a hírről a Financial Times.
Ausztrália legnagyobb nyugdíjalapja 4 milliárd dollárnyi vészhelyzeti készpénzkivonást prognosztizál, miután az emberek a nyugdíjra félretett pénzükből igyekeznek átvészelni a koronavírus okozta helyzetet. A tőkekivonás főként azokat a nyugdíjalapokat hozhatja nehéz helyzetbe, amelyeknek tagjai a vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben dolgoznak – írja a Financial Times.
A 13. havi nyugdíj visszahozatala önmagában is semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, elkerülhetetlenül szükségesnek látszó erőfeszítések eredményeit.
51 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelnek világszerte a világ nyugdíjalapjai, amelyek tavaly a jó tőkepiaci környezetnek köszönhetően átlagosan több mint 15%-kal növelni tudták a nyugdíjpénzt. A Willis Towers Watson tanulmánya szerint komoly döntések és kihívások előtt áll a világ nyugdíjrendszere: egyre több pénzt allokálnak alternatív befektetésekbe a kötvények és részvények rovására, a következő 10 év meghatározó trendje a befektetésekben is a fenntarthatóság lesz. A legnagyobb nyugdíjpiacokon tavaly először haladta meg a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramok (DC) vagyona a járadékfizetésen alapuló programokét (DB), ez pedig újfajta helyzetet teremthet.
A 13. havi nyugdíj visszaépítésével 2024-től már teljes havi összeget fognak kapni a nyugdíjasok – mondta a mai Magyar Nemzetnek Tállai András. Az április 6-ai bejelentés óta bizonytalan kérdés tisztázódott tehát: nem egyfajta 53. heti nyugdíjról, hanem a 13. havi nyugdíj tényleges visszaépítéséről van szó.
Rövid távon áldásnak, hosszabb távon átoknak bizonyulhat a 13. havi nyugdíj - amint ezt a 2009 előtti története is bizonyítja. A folyó finanszírozású magyar nyugdíjrenszer jövőjét a gazdaság fejlődése mellett alapvetően négy kényszerítő tényező - a demográfiai, a foglalkoztatási, a kivándorlási és a versenyképességi helyzet - határozza meg. A koronavírus-pandémia mindegyiket megzavarja, bár remélhetőleg csak ideiglenes jelleggel. A veszélyhelyzet elleni védekezés eszközei azonban sokkal hosszabb távú hatást gyakorolhatnak a jövőre, mint maga a járvány. Ilyen eszköz a tizenharmadik havi nyugdíj is.
Megvédjük a munkahelyeket, megvédjük a családokat, megvédjük a nyugdíjasokat – válságos időkben ezek a szavak úgy csengenek a kormány részéről a nehéz helyzetbe került cégeknek, vállalattulajdonosoknak, munkavállalóknak, családoknak, mint egy karanténba zárt családnak az online rendelt élelmiszer megérkezése. Aztán néhány mondattal és órával később kiderül, hogy csalódniuk kell az érintetteknek, minden bejelentés után ugyanis hiányérzetük lehet. Nekik is, és nekünk is. Eltelt lassan már egy hónap a krízisidőszak kezdete óta (járványügyi és gazdasági) és a „soha nem látott méretű, példátlan, történelmi” gazdaságmentő csomag legfontosabb részletszabályai (sőt, néha még a legalapvetőbb paraméterek) sem ismertek.
Részletekben, négy év alatt hozza vissza a kormány a 13. havi nyugdíjat a járványügyi helyzetre hivatkozva. Megnéztük, mennyibe kerül ez majd a költségvetés számára és mit jelent ez egy átlagnyugdíjban részesülő időskorúnak.
Vannak még rejtett tartalékai a kelet-közép-európai országoknak a romló demográfia elleni harcban – vélik az Erste Bank elemzői. A szakemberek szerint a nők foglalkoztatottsága, az effektív nyugdíjkorhatár, a migráció és a további családtámogató intézkedések jelenthetik a kulcsot a csökkenő népesség problémájára.
A magyar valorizációs eljárás miatt a nyugdíj összege jelentős mértékben attól függ, hogy melyik évben igényli valaki a nyugellátását. A nyugdíjak összegében akár 40-50 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után nem idén, hanem néhány évvel ezelőtt igényelte a nyugdíját. Ez a méltánytalanság az utóbbi öt évben egyre kedvezőbb helyzetbe hozza az új nyugdíjigénylőket a már nyugellátásban részesülőkkel szemben.
A mai nyugdíjrendszer több területen is kedvezményezi a hölgyeket, valamint elismeri a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket, mindenekelőtt a nők kedvezményes nyugdíja, a korbetöltött öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, valamint a méltányossági lehetőségek tekintetében.
Ma az az elfogadott társadalmi norma, hogy olyan 40-50 év kemény munka után lehet csak igazán szabad az ember. Ha rendesen be volt jelentve itthon, akkor az állami nyugdíjrendszerből talán kap majd elegendő pénzt a megélhetéséhez, hogy ősz hajával végre azt csinálhasson, amit akar. Lássuk be, ez nem egy túl vonzó ajánlat fiatal szemmel. Talán emiatt lehet, hogy pár éve elindult egy olyan mozgalom, aminek a célja nem más, mint a pénzügyi függetlenség és a korai nyugdíjazás elérése. Ez a FIRE mozgalom. Az alábbiakban bevezetést nyújtunk a témába, majd pedig a következő cikkünkben a korai nyugdíjazás pénzügyi matematikájával folytatjuk.
Edouard Philippe francia miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a nemzetgyűlésben tapasztalható ellenzéki obstrukció miatt a kormány parlamenti szavazás nélkül vezeti be a vitatott nyugdíjreformot. Válaszul a jobboldali és a baloldali ellenzék is bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, de annak elfogadására nincs esély, miután Emmanuel Macron államfő pártja abszolút többséggel rendelkezik az alsóházban.
A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer növelni fogja az egyenlőtlenséget a 65 év felettiek körében az Európai Bizottság jelentése szerint. A nyugdíjak indexálásának módszere lehetővé teszi, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása 35%-kal magasabb legyen, mint a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonulóké. A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli még két tényező: az egyik az aktív korúak arányának csökkenése, a másik pedig az, hogy a magas jövedelmű nyugdíjasok várható élettartama általában hosszabb.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
