A mai nyugdíjrendszer több területen is kedvezményezi a hölgyeket, valamint elismeri a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket, mindenekelőtt a nők kedvezményes nyugdíja, a korbetöltött öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, valamint a méltányossági lehetőségek tekintetében.
A korhatár előtti nyugdíjak 2011. december 31-ével megszűntek, miután egy évvel korábban, 2010. december 31-ével már bevezették a nők kedvezményes nyugdíját. Azóta búvópatakként bukkan föl a közbeszédben, hogy a férfiak részére is lehetővé kellene tenni ezt a kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget, hiszen a férfiak semmilyen módon nem tudnak az emelkedő nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt nyugdíjat kérni (2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, idén már 64 és fél év, 2022-től pedig 65 évre emelkedik). Bevezethető lenne-e a férfiak kedvezményes nyugdíja a nők kedvezményes nyugdíja mintájára?
Az állami nyugdíjrendszerek jövőjéről folytatott politikai és szakértői vitákban világszerte előszeretettel hivatkoznak a svéd példára, akár a mellette, akár az ellene szóló érvekkel kívánnak csatasorba állni. Ehhez képest megdöbbentően keveset tudunk a svéd nyugdíjrendszer tényleges felépítéséről, nem is beszélve azoknak a rendszerszintű újításoknak a működéséről, amelyek valóban forradalmasították a nyugdíjrendszerekről való gondolkodást.
A nyugdíjrendszerben nem a nők és a gyermekek jogosultsági helyzete okoz olyan égető problémákat, amelyek azonnal beavatkozást igényelnének, sokkal inkább a következő öt gond: (1) a nyugdíjrendszerünkből hiányzik az átláthatóság és az előre tervezhetőség, (2) a nyugdíj összege nagyban függ a nyugdíjigénylés évétől, (3) a szolgálati évek beszámítása nem lineáris, (4) a nyugdíjemelés jelenlegi módszere gyorsuló tempóban a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet, (5) a legszegényebb nyugdíjasokra nem jut külön figyelem.
Minden mai folyó finanszírozású nyugdíjrendszer mintája az 1889-ben bevezett bismarcki részleges társadalombiztosítási (eredetileg nyugdíjsegély) rendszer volt. A modern nyugdíjrendszerek többsége azóta is a “pay-as-you-go", azaz a felosztó-kirovó elvet követi a kötelező állami nyugdíjak finanszírozása tekintetében: a mindenkori aktív korosztályok járulékfizetése fedezi a mindenkori nyugdíjasok nyugellátását. Németországban a politika legfontosabb kérdései közé tartozik a nyugdíjrendszer jövője, nemcsak a kormányzat, hanem a lakosság megítélése szerint is. Nő az aggodalom, hogy a német kötelező nyugdíjrendszer nem lesz képes elegendő ellátást nyújtani időskorban a társadalom gyors demográfiai öregedése miatt. Emiatt a német nyugdíjfilozófiában a kötelező állami nyugdíj mellett kiemelten fontos szerepet szánnak a foglalkoztatói és a privát nyugdíjmegoldásoknak, annak a közfelfogásnak, amely szerint minden ember saját maga is felelős a saját időskori anyagi biztonsága megteremtéséért. Ennek jegyében 2001-ben és 2004-ben nagy horderejű nyugdíjreformokat hajtottak végre egyebek között a német nyugdíjrendszer első pillére fenntarthatóságának, valamint második és harmadik pillére jelentős megerősítésének érdekében. Éppen ez a cél Magyarországon is, elegendő belelapoznunk az MNB vaskos versenyképességi programjába. Így nem érdektelen dióhéjban áttekinteni, lehet-e tanulnunk a jelenlegi német állami nyugdíjrendszer és kiegészítő rendszerei példájából. Néhány összetevőjéből feltétlenül!
Nem véletlenül irigylésre méltó az osztrák nyugdíjasok helyzete. Ausztriában ugyanis minden nyugdíjreform esetében alapelv maradt, hogy a megszolgált állami nyugdíjnak önmagában is biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Vajon hogyan voltak képesek teljesíteni az osztrákok ezt a más államok példája szerint látszólag lehetetlen küldetést?
Átalakulóban az öngondoskodás intézményrendszere Magyarországon, elég csak a lakás-takarékpénztári támogatások megszüntetésére vagy a készülő új öngondoskodási termékre, a nyugdíjkötvényre gondolni. A Portfolio közelgő Biztosítás 2019 konferenciáján részletesen is foglakozunk ezzel a témával. A konferencia erről szóló panelbeszélgetésének egyik résztvevője, Dr. Farkas András nyugdíjszakértő osztja meg velünk gondolatait alábbi cikkében a társadalom öregedéséről, a kormányok előtt álló lehetőségekről és az öngondoskodás szükségszerűségéről.
Woody Allen szerint az öngyilkosság elkövetésének legegyszerűbb módja, ha egy életbiztosítási ügynök közvetlen közelében mélyeket lélegzünk. Már ez a kijelentés is tükrözi, milyen presztízse van az ügynöki tevékenységnek. Pedig a hályogkovács módjára dörömbölő vigécek világától a rámenős ügynökök Arthur Miller által drámaian megjelenített életén át már közelítünk az értékesítési tanácsadók hivatásának tudományos megalapozásához. A muníciót mindehhez elsősorban a kognitív pszichológia fejlődése nyomán önálló tudományággá vált viselkedési közgazdaságtan szolgáltatja.
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
