A mai nyugdíjrendszer több területen is kedvezményezi a hölgyeket, valamint elismeri a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket, mindenekelőtt a nők kedvezményes nyugdíja, a korbetöltött öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, valamint a méltányossági lehetőségek tekintetében.
A korhatár előtti nyugdíjak 2011. december 31-ével megszűntek, miután egy évvel korábban, 2010. december 31-ével már bevezették a nők kedvezményes nyugdíját. Azóta búvópatakként bukkan föl a közbeszédben, hogy a férfiak részére is lehetővé kellene tenni ezt a kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget, hiszen a férfiak semmilyen módon nem tudnak az emelkedő nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt nyugdíjat kérni (2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, idén már 64 és fél év, 2022-től pedig 65 évre emelkedik). Bevezethető lenne-e a férfiak kedvezményes nyugdíja a nők kedvezményes nyugdíja mintájára?
Az állami nyugdíjrendszerek jövőjéről folytatott politikai és szakértői vitákban világszerte előszeretettel hivatkoznak a svéd példára, akár a mellette, akár az ellene szóló érvekkel kívánnak csatasorba állni. Ehhez képest megdöbbentően keveset tudunk a svéd nyugdíjrendszer tényleges felépítéséről, nem is beszélve azoknak a rendszerszintű újításoknak a működéséről, amelyek valóban forradalmasították a nyugdíjrendszerekről való gondolkodást.
A nyugdíjrendszerben nem a nők és a gyermekek jogosultsági helyzete okoz olyan égető problémákat, amelyek azonnal beavatkozást igényelnének, sokkal inkább a következő öt gond: (1) a nyugdíjrendszerünkből hiányzik az átláthatóság és az előre tervezhetőség, (2) a nyugdíj összege nagyban függ a nyugdíjigénylés évétől, (3) a szolgálati évek beszámítása nem lineáris, (4) a nyugdíjemelés jelenlegi módszere gyorsuló tempóban a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezet, (5) a legszegényebb nyugdíjasokra nem jut külön figyelem.
Minden mai folyó finanszírozású nyugdíjrendszer mintája az 1889-ben bevezett bismarcki részleges társadalombiztosítási (eredetileg nyugdíjsegély) rendszer volt. A modern nyugdíjrendszerek többsége azóta is a “pay-as-you-go", azaz a felosztó-kirovó elvet követi a kötelező állami nyugdíjak finanszírozása tekintetében: a mindenkori aktív korosztályok járulékfizetése fedezi a mindenkori nyugdíjasok nyugellátását. Németországban a politika legfontosabb kérdései közé tartozik a nyugdíjrendszer jövője, nemcsak a kormányzat, hanem a lakosság megítélése szerint is. Nő az aggodalom, hogy a német kötelező nyugdíjrendszer nem lesz képes elegendő ellátást nyújtani időskorban a társadalom gyors demográfiai öregedése miatt. Emiatt a német nyugdíjfilozófiában a kötelező állami nyugdíj mellett kiemelten fontos szerepet szánnak a foglalkoztatói és a privát nyugdíjmegoldásoknak, annak a közfelfogásnak, amely szerint minden ember saját maga is felelős a saját időskori anyagi biztonsága megteremtéséért. Ennek jegyében 2001-ben és 2004-ben nagy horderejű nyugdíjreformokat hajtottak végre egyebek között a német nyugdíjrendszer első pillére fenntarthatóságának, valamint második és harmadik pillére jelentős megerősítésének érdekében. Éppen ez a cél Magyarországon is, elegendő belelapoznunk az MNB vaskos versenyképességi programjába. Így nem érdektelen dióhéjban áttekinteni, lehet-e tanulnunk a jelenlegi német állami nyugdíjrendszer és kiegészítő rendszerei példájából. Néhány összetevőjéből feltétlenül!
Nem véletlenül irigylésre méltó az osztrák nyugdíjasok helyzete. Ausztriában ugyanis minden nyugdíjreform esetében alapelv maradt, hogy a megszolgált állami nyugdíjnak önmagában is biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Vajon hogyan voltak képesek teljesíteni az osztrákok ezt a más államok példája szerint látszólag lehetetlen küldetést?
Átalakulóban az öngondoskodás intézményrendszere Magyarországon, elég csak a lakás-takarékpénztári támogatások megszüntetésére vagy a készülő új öngondoskodási termékre, a nyugdíjkötvényre gondolni. A Portfolio közelgő Biztosítás 2019 konferenciáján részletesen is foglakozunk ezzel a témával. A konferencia erről szóló panelbeszélgetésének egyik résztvevője, Dr. Farkas András nyugdíjszakértő osztja meg velünk gondolatait alábbi cikkében a társadalom öregedéséről, a kormányok előtt álló lehetőségekről és az öngondoskodás szükségszerűségéről.
Woody Allen szerint az öngyilkosság elkövetésének legegyszerűbb módja, ha egy életbiztosítási ügynök közvetlen közelében mélyeket lélegzünk. Már ez a kijelentés is tükrözi, milyen presztízse van az ügynöki tevékenységnek. Pedig a hályogkovács módjára dörömbölő vigécek világától a rámenős ügynökök Arthur Miller által drámaian megjelenített életén át már közelítünk az értékesítési tanácsadók hivatásának tudományos megalapozásához. A muníciót mindehhez elsősorban a kognitív pszichológia fejlődése nyomán önálló tudományággá vált viselkedési közgazdaságtan szolgáltatja.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év milliárdosa Nemeskéry Gergely, a HOLD részvényelemzője szerint Elon Musk, aki nemhogy a nagypolitika közelébe... 
Ma véletlenül feltévedtem a Binx honlapjára és észrevettem, hogy januártól új árlista lesz érvényben, ami szinte...
Az év magyar tőzsdei sztorija Cser Tamás, a HOLD vezető részvényportfólió-kezelője szerint a Magyar Telekom teljesítménye....
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak,...
Csökkent az elmúlt években Magyarországon a karácsonyfa-termelésre szánt összterület mérete, a felmelegedés nem...
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
