A márciusban látott jelentős részvénypiaci esések az amerikai nyugdíjrendszernek is odavágtak, a nyugdíjalapok összesített fedezeti aránya nagyot esett, ami azt jelenti, hogy problémába ütközhetnek az alapok a kifizetések teljesítésénél - számol be a hírről a Financial Times.
Ausztrália legnagyobb nyugdíjalapja 4 milliárd dollárnyi vészhelyzeti készpénzkivonást prognosztizál, miután az emberek a nyugdíjra félretett pénzükből igyekeznek átvészelni a koronavírus okozta helyzetet. A tőkekivonás főként azokat a nyugdíjalapokat hozhatja nehéz helyzetbe, amelyeknek tagjai a vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben dolgoznak – írja a Financial Times.
A 13. havi nyugdíj visszahozatala önmagában is semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, elkerülhetetlenül szükségesnek látszó erőfeszítések eredményeit.
51 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelnek világszerte a világ nyugdíjalapjai, amelyek tavaly a jó tőkepiaci környezetnek köszönhetően átlagosan több mint 15%-kal növelni tudták a nyugdíjpénzt. A Willis Towers Watson tanulmánya szerint komoly döntések és kihívások előtt áll a világ nyugdíjrendszere: egyre több pénzt allokálnak alternatív befektetésekbe a kötvények és részvények rovására, a következő 10 év meghatározó trendje a befektetésekben is a fenntarthatóság lesz. A legnagyobb nyugdíjpiacokon tavaly először haladta meg a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramok (DC) vagyona a járadékfizetésen alapuló programokét (DB), ez pedig újfajta helyzetet teremthet.
A 13. havi nyugdíj visszaépítésével 2024-től már teljes havi összeget fognak kapni a nyugdíjasok – mondta a mai Magyar Nemzetnek Tállai András. Az április 6-ai bejelentés óta bizonytalan kérdés tisztázódott tehát: nem egyfajta 53. heti nyugdíjról, hanem a 13. havi nyugdíj tényleges visszaépítéséről van szó.
Rövid távon áldásnak, hosszabb távon átoknak bizonyulhat a 13. havi nyugdíj - amint ezt a 2009 előtti története is bizonyítja. A folyó finanszírozású magyar nyugdíjrenszer jövőjét a gazdaság fejlődése mellett alapvetően négy kényszerítő tényező - a demográfiai, a foglalkoztatási, a kivándorlási és a versenyképességi helyzet - határozza meg. A koronavírus-pandémia mindegyiket megzavarja, bár remélhetőleg csak ideiglenes jelleggel. A veszélyhelyzet elleni védekezés eszközei azonban sokkal hosszabb távú hatást gyakorolhatnak a jövőre, mint maga a járvány. Ilyen eszköz a tizenharmadik havi nyugdíj is.
Megvédjük a munkahelyeket, megvédjük a családokat, megvédjük a nyugdíjasokat – válságos időkben ezek a szavak úgy csengenek a kormány részéről a nehéz helyzetbe került cégeknek, vállalattulajdonosoknak, munkavállalóknak, családoknak, mint egy karanténba zárt családnak az online rendelt élelmiszer megérkezése. Aztán néhány mondattal és órával később kiderül, hogy csalódniuk kell az érintetteknek, minden bejelentés után ugyanis hiányérzetük lehet. Nekik is, és nekünk is. Eltelt lassan már egy hónap a krízisidőszak kezdete óta (járványügyi és gazdasági) és a „soha nem látott méretű, példátlan, történelmi” gazdaságmentő csomag legfontosabb részletszabályai (sőt, néha még a legalapvetőbb paraméterek) sem ismertek.
Részletekben, négy év alatt hozza vissza a kormány a 13. havi nyugdíjat a járványügyi helyzetre hivatkozva. Megnéztük, mennyibe kerül ez majd a költségvetés számára és mit jelent ez egy átlagnyugdíjban részesülő időskorúnak.
Vannak még rejtett tartalékai a kelet-közép-európai országoknak a romló demográfia elleni harcban – vélik az Erste Bank elemzői. A szakemberek szerint a nők foglalkoztatottsága, az effektív nyugdíjkorhatár, a migráció és a további családtámogató intézkedések jelenthetik a kulcsot a csökkenő népesség problémájára.
A magyar valorizációs eljárás miatt a nyugdíj összege jelentős mértékben attól függ, hogy melyik évben igényli valaki a nyugellátását. A nyugdíjak összegében akár 40-50 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után nem idén, hanem néhány évvel ezelőtt igényelte a nyugdíját. Ez a méltánytalanság az utóbbi öt évben egyre kedvezőbb helyzetbe hozza az új nyugdíjigénylőket a már nyugellátásban részesülőkkel szemben.
A mai nyugdíjrendszer több területen is kedvezményezi a hölgyeket, valamint elismeri a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket, mindenekelőtt a nők kedvezményes nyugdíja, a korbetöltött öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, valamint a méltányossági lehetőségek tekintetében.
Ma az az elfogadott társadalmi norma, hogy olyan 40-50 év kemény munka után lehet csak igazán szabad az ember. Ha rendesen be volt jelentve itthon, akkor az állami nyugdíjrendszerből talán kap majd elegendő pénzt a megélhetéséhez, hogy ősz hajával végre azt csinálhasson, amit akar. Lássuk be, ez nem egy túl vonzó ajánlat fiatal szemmel. Talán emiatt lehet, hogy pár éve elindult egy olyan mozgalom, aminek a célja nem más, mint a pénzügyi függetlenség és a korai nyugdíjazás elérése. Ez a FIRE mozgalom. Az alábbiakban bevezetést nyújtunk a témába, majd pedig a következő cikkünkben a korai nyugdíjazás pénzügyi matematikájával folytatjuk.
Edouard Philippe francia miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a nemzetgyűlésben tapasztalható ellenzéki obstrukció miatt a kormány parlamenti szavazás nélkül vezeti be a vitatott nyugdíjreformot. Válaszul a jobboldali és a baloldali ellenzék is bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, de annak elfogadására nincs esély, miután Emmanuel Macron államfő pártja abszolút többséggel rendelkezik az alsóházban.
A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer növelni fogja az egyenlőtlenséget a 65 év felettiek körében az Európai Bizottság jelentése szerint. A nyugdíjak indexálásának módszere lehetővé teszi, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása 35%-kal magasabb legyen, mint a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonulóké. A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli még két tényező: az egyik az aktív korúak arányának csökkenése, a másik pedig az, hogy a magas jövedelmű nyugdíjasok várható élettartama általában hosszabb.
Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett. A nyugdíjfelmérést részletesen is bemutatja Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője a Portfolio csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciáján.
Az utólagos tisztánlátás csalóka reflektorfényében megdöbbentő élmény fölismernünk, hogy a nyugdíjrendszer szerkezeti hibái az 1997-es reform, majd annak 2010-es annullálása és az időközi számtalan ad hoc módosítás ellenére ugyanazok maradtak, mint harminc éve. Ennek bizonyítása érdekében érdemes áttekinteni a nyugdíjrendszer helyzetét a közelmúlt pattogzott foncsorú tükrében is.
A nyugdíjasok eddig a rezsiutalványok mintegy 92 százalékát használták fel 20,5 milliárd forint értékben. Tízből kilenc utalványt a Magyar Postán váltották be, míg a fennmaradó részt közvetlenül a szolgáltatóknál használták fel - közölte a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Miniszter.
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke által benyújtott népszavazási kérdéseket keddi ülésén.
Idén rájárhat a rúd a nyugdíjasokra: a friss inflációs adat fényében nagyon úgy tűnik, hogy a tervezettnél magasabb lesz az éves pénzromlás üteme, a kompenzáció viszont csak év végén érkezhet az időskorúaknak. Miközben az egyszeri prémiumról lemondhatnak 2020-ban.
A korhatár előtti nyugdíjak 2011. december 31-ével megszűntek, miután egy évvel korábban, 2010. december 31-ével már bevezették a nők kedvezményes nyugdíját. Azóta búvópatakként bukkan föl a közbeszédben, hogy a férfiak részére is lehetővé kellene tenni ezt a kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget, hiszen a férfiak semmilyen módon nem tudnak az emelkedő nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt nyugdíjat kérni (2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, idén már 64 és fél év, 2022-től pedig 65 évre emelkedik). Bevezethető lenne-e a férfiak kedvezményes nyugdíja a nők kedvezményes nyugdíja mintájára?
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
