Jövőre akár 19,5 százalékkal is emelkedhetnek az árak átlagosan Magyarországon a jegybank friss inflációs előrejelzése szerint, ami alapján még inkább csalódottak lehetnek a nyugdíjasok. Rendszeres juttatásuk ugyanis az év elején 15 százalékkal emelkedik, így megvan az esély arra, hogy az elszálló infláció miatt - változatlan nyugdíjemelési rendszerben - hónapokon át hitelezik az államot.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
December 13-án jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint 2023. január 1-jétől 15%-kal kell emelni a nyugdíjakat. Sok vagy kevés ez az emelés? Ha a nyugdíjasok bevásárlásai szempontjából nézzük, akkor nagyon kevésnek látszik. A jelenlegi nyugdíjemelési paradigma nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja. A 2023-ra betervezett nyugdíjemelés mértékén keresztül mutatom be ezt a problémát, és egyúttal javaslatot is megfogalmazok. A helyzet sürgető, főleg a 300 ezer legszegényebb nyugdíjas számára.
Két éve még a nyugdíjak 30 százaléka ment el élelmiszerrel összefüggő kiadásokra, az elmúlt hónapokban viszont ez az arány 60 százalékra emelkedett – mondta az rtl.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő. A hazai idősek gazdasági és egészségügyi helyzete világviszonylatban is lemaradást mutat, az EU-n belül a vásárlóerő-paritáson mért átlagnyugdíjakat tekintve Romániával egy szinten vagyunk, és már csak Bulgáriát előzzük meg - fejtette ki a nyugdíjguru.
Olaf Scholz kancellár szerint Németország népessége az elkövetkező években erőteljesen növekedhet, mivel a kormány a bevándorlás fokozására törekszik, hogy segítsen elhárítani a munkaerőhiányt és a nyugdíjrendszer válságát – számol be a hírről a Reuters.
Ez az írás összefoglalja az Európai Bizottságnak a magyar kormánynak címzett nyugdíjreform-javaslatait; diagnózist ad a magyar nyugdíjrendszerről és végül megfogalmazza a szerző saját reformjavaslatait.
A várakozásokat sok tekintetben meghaladó magyar inflációs adat érkezett a novemberi hónapról. Ez pedig abba az irányba mutat, hogy az idei átlagos pénzromlási ütem meg fogja haladni a 14%-ot, amennyivel összességében 2022-ben a nyugdíjak emelkedtek. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy ebben a rendkívüli inflációs időszakban a nyugdíjak emelése nem követi le az inflációt. Az érintettek vásárlóereje összességében viszont nem csökken a 13. havi utalásnak és a prémiumnak köszönhetően. Farkas András nyugdíjszakértő viszont megoldást javasol a problémára.
A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.
Egy felmérés szerint az állami nyugdíjrendszerek és a több mint 3 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelő állami vagyonalapok a következő 12-24 hónapban a gazdasági lassulás és a magasabb infláció kombinációjától tartanak – számol be a hírről a Reuters.
Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.
Gyorsuló öregedés előtt állhat Németország társadalma a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) pénteken ismertetett számításai szerint, amelyek alapján 2035-ben már minden negyedik ember nyugdíjaskorú lehet az Európai Unió legnépesebb tagállamában.
Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt. A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán. A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az idén elszabaduló infláció miatt megváltozott, és 2022-ben már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.
Miközben folyamatosan nő a születéskor várható élettartam világszerte, egyre nagyobb teher hárul az állami nyugdíjrendszerekre, ezért is kellene minél hamarabb a nyugdíjrendszer más pillérjeire támaszkodni. Az OECD friss jelentése szerint több ország is van már a világon, ahol sikeresen zajlanak a különféle nyugdíjprogramok, különösen a foglalkoztatói nyugdíjprogramoknak van nagy jelentősége. Csakhogy ez az a pillér, ami gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon.
Az uniós források felszabadításának fontos brüsszeli döntései jelentek meg szerdán, viszont legalább ennyire fajsúlyos - a brüsszeli döntésekkel összefüggő - dokumentumok is napvilágra kerültek. Így például Magyarország helyreállítási tervének elemzése az Európai Bizottság részéről, melyből részletesen kiolvasható, hogy hazánk milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül, amit az EU az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt. Ezen reformcsomag részeként a kormány ígéretet tett arra is többek között Brüsszelnek, hogy hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. A vállalási csomag ezen részletét mutatjuk most be pontról pontra.
Kínában most először hivatalosan is elindult néhány városban a magánnyugdíjrendszer, mint új nyugdíjpillér, ebben pedig igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani maguknak a külföldi nagybankok is – számol be a hírről a Reuters.
Kissé fellélegezve, de tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen visszaveti. Van viszont egy jó hír is: soha eddig nem fizettek még olyan magas hozzájárulást az önkéntes pénztári tagok a harmadik negyedévben, mint most.
Két év után érvényét veszíti az a táblázat, ami fixálja, ki, mikor vonulhat nyugdíjba Szlovákiában. Az új szabály szerint ismét a várható élettartam alapján lesz meghatározva, mikor mehetnek nyugdíjba a szlovák állampolgárok, így több százezer felvidéki magyar is - számolt be a szlovák Pravda.sk alapján a Ma7.sk.
Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében arról írtam, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer, második részében pedig a nyugdíjkorhatár alakulásával, illetve a várható élettartam növekedésével foglalkozom.
Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében bemutatom, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer.
2022-vel véget ér a nyugdíjkorhatár emelése, így 2023-ban is 65 év lesz. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni 2022 hátralévő részében és 2023-ban; és milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk. Mutatjuk, milyen nyugdíjemelés várható 2023-ban, illetve mit kell tudni a nyugdíjszámításhoz szükséges valorizációs számokról. Összegyűjtöttük továbbá azt is, milyen egyéb dolgokat érdemes tudni 2023-ban és a távolabbi jövőben a nyugdíjak terén.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
