Az elmúlt évben a kormányok világszerte adókedvezményeket, támogatásokat és új törvényeket jelentettek be a beruházások felgyorsítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a munkaerő bővítése érdekében. A Világbank szerint viszont ez nem elég, és a globális növekedés tíz évre belassulhat a meglévő strukturális problémák miatt.
Ferenc pápa szavai szerint nem szabad túlterhelni a jövő generációit a mai nyugdíjrendszerek költségeivel – számol be a hírről a Reuters. A pápa minden bizonnyal a francia nyugdíjreform támogatása érdekében szólalhatott fel, amely az utóbbi hetekben tüntetések sorozatát váltotta ki az országban.
Az idei nyugdíjszámítás során döntő tényező, hogyan kell valorizálni (a tavalyi év bérszínvonalához igazítani) a korábbi években szerzett, nettósított kereseteket az életpálya átlagkereset meghatározása során. Idén 17,5%-kal nőttek a valorizációs szorzók - írja friss cikkében Farkas András nyugdíjszakértő.
Kínában tavaly indult először útnak a magánnyugdíj-pillér, egyelőre kísérleti jelleggel, Peking azonban gondoskodott arról, hogy a hazai bankok és alapkezelők nyerjék el az új ügyfelek túlnyomó többségét egy olyan piacon, amely akár 1,7 ezermilliárd dollárra is nőhet. A globális vállalatok, köztük a BlackRock és a Fidelity International csak lassan tudnak ezen a piacon teret nyerni – számol be a hírről a Bloomberg.
A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.
Nem sok jót mutatnak a magyar demográfiai adatok: míg idén minden ötödik magyarra jut egy nyugdíjas, 2040-re már minden harmadik állampolgár 65 év feletti lesz. Sokan, de inkább a fiatalok félnek, amikor a nyugdíjakról van szó, hiszen könnyen lehet, hogy néhány évtized múlva már nem is számíthatnak állami segítségre. Így egyre inkább égetővé válik az a kérdés, hogy miként lehet saját magunkat felkészíteni az időskori éveinkre. Szerencsére több olyan konstrukció is megtalálható a piacon, amelyekkel nemcsak megtakaríthatunk, hanem akár állami támogatásban is részesülhetünk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a magyar bankrendszer stabilitásával foglalkozunk, tételesen végigvesszük, hogy az egyes banki mutatók miben különböznek a 2008-astól. Vendégünk Palkó István, lapunk pénzügyi díviziójának vezető elemzője. A második részben az Emmanuel Macron francia elnök által keresztülvitt nyugdíjreform lesz a téma, kiderül, hogy miért olyan bőkezű a francia nyugdíjrendszer és mik lehetnek a döntés politikai következményei. Erről Fejérdy Gergelyt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének oktatóját kérdezzük, aki korábban diplomataként is szolgált Párizsban
Emmanuel Macron francia államfő szerdán úgy vélte, hogy a vitatott nyugdíjreformnak az év vége előtt hatályba kell lépnie, mert az elengedhetetlen az ország érdekében.
A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta, a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt drasztikusan csökkent. Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.
Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához - közölték kormányzati források.
Nehéz helyzetben vannak most a magyar fiatalok, ugyanis nemcsak a megtakarításaikat kell megvédeni az inflációtól, hanem a demográfiai adatok miatt a nyugdíjas éveikre is előre gondolniuk kell. Ma már több olyan konstrukció is a rendelkezésünkre áll, amelyekkel befektethetjük a felhalmozott pénzeinket, és rengeteg olyan is, amelyekkel a nyugdíjkorra takarékoskodhatunk. A kettő egyik ötvözete a nyugdíj-előtakarékossági számla, amellyel nemcsak mentesülhetünk a kamatadó alól, hanem akár a befizetett SZJA egy részét is visszaigényelhetjük.
Farkas András, a Nyugdíjguru.hu alapítója foglalja össze, hogy milyen időskor vár a nőkre a nyugdíjba vonulással.
A magyar nyugdíjrendszer hosszú távú instabilitása a szakértők számára egyértelmű, a jelenlegi demográfiai és egészségügyi folyamatok mellett 2040-re három magyarra jut majd egy 65 éven felüli eltartott, jelenleg ötre – hangzott el a Portfolio Biztosítás 2023 mai konferenciáján. A szakértők egyetértenek abban, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások és az öngondoskodás ösztönzése a munkáltatók nélkül nem lehetséges, őket valahogyan vissza kell hozni erre a piacra. Ugyanígy fontos a fiatal munkavállalók bevonása a hosszú távú öngondoskodási piacra, akár egy automatikus beléptetési rendszer keretében. Volt, aki úgy látja, az öngondoskodás a mai formájában csupán önámítás.
Bár a magyar biztosítási rendszer stabil és válságálló, defenzív és a pénzügyi szektorban a lemaradók között van. Meg kell állítani a szektor erózióját, finomhangolásra és megújulásra van szükség – mondta el előadásában Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa a Portfolio mai Biztosítás 2023 konferenciáján. Kifejtette, miért van szükség nagyobb penetrációra és nagyobb kockázatközösségre a biztosítási piacon és milyen változások lennének szükségesek az öngondoskodási piacon.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
Drasztikusan öregszik a magyar társadalom, és ha ez nem lenne elég, a fiatalok komplett generációja hiányzik a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról. Hosszú évek parttalan egyeztetései után azonban most úgy tűnik, változás állt be a magyar kormány hozzáállásában, nyitott fülekre találtak a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos felvetések. Úgy tudjuk, felélénkült a párbeszéd a magyar kormány és a piaci szereplők között arról, mit lehetne tenni a nyugdíjkatasztrófa elkerülése érdekében. Hogy ezt most külső vagy belső nyomás váltotta-e ki, talán kevésbé fontos, az viszont annál inkább, milyen irányokba mozdulnak az egyeztetések. Népszerű irányvonal lehet a lengyel, automatikus beléptetési rendszer, a kardinális egyeztetések azonban arról folynak, miképpen lehetne a munkáltatók szerepkörét növelni az öngondoskodási piacon.
A kormány öngondoskodási piacon tervezett lépéseivel külön panelbeszélgetésben foglalkozunk a Portfolio jövő heti, Biztosítás 2023 konferenciáján. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!
Egyre nagyobb nyomás helyeződik a fiatalabbakra a nyugdíjak szempontjából, ugyanis folyamatosan nő annak az esélye, hogy a megélhetéshez nem elég, vagy semennyi nyugdíjat nem fognak kapni az életük utolsó évtizedeiben. Erre kínálhatnak megoldást a nyugdíjcélú megtakarítások, amelyekkel ráadásul a befizetett adó egy részét is vissza lehet igényelni.
Franciaországban az állami vasúttársaság (SNCF) összes szakszervezete gördülő sztrájkba kezd március 7-től a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, és csatlakozásra kérik a tagokat. Hasonló felhívást tettek közzé a párizsi tömegközlekedési vállalat szakszervezetei, a fuvarozók, a szemétszállítók, az olajfinomítók dolgozói és a tanárok.
Az egyre rosszabb demográfiai helyzet miatt hosszabb távon 70 éves korra emelkedhet a nyugdíjkorhatár. A magyar nyugdíjrendszer átalakítását a körülmények kényszerítik ki, több lehetséges út van, a kormánynak pedig lépnie kell.
Érdekes folyamatokat lehet kiolvasni már a költségvetés első hónapjának részletes adataiból is, különösen, ha a nyugdíjkasszára vetünk egy pillantást.
A Top10-es listámat nézegetve találtam rá, nem volt benne az első 10-ben, de jók a számai. Aztán megnéztem pár...
Zsiday Viktorral próbáltunk meg rendet teremteni Trump fejében. De sikerült? Milyen platformokon találjátok még meg?... 
A megújuló energiaforrások közül a szélenergia mutatja az egyik legdinamikusabb fejlődést, miközben a költséghatékonysága...
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
Közeleg a 2024-es adóévre vonatkozó (TAO) társasági adó- és (HIPA) helyi iparűzési adóbevallási és adófizetési... 
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elemzése szerint a közlekedési zaj rontja a gyerekek olvasási képességét...
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
