A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő javaslatcsomagját, mely a nyugdíjrendszer egyes elemeinek változtatását javasolja. Az MNB javaslatai például a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó a nyugdíjbónusz emelését, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolását irányozzák elő, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát javasolják a kormánynak.
A gyermekfüggő nyugdíjrendszerről szóló cikkem első részében áttekintettem azokat a folyamatokat, amelyek a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságához vezettek, és bemutattam azt is, hogy miért nem képesek reagálni a gyermekeket közjószágként tekintő reformjavaslatok a problémákra. Most nézzük meg közelebbről Bencsik János friss nyugdíjjavaslatát, illetve tekintsünk át néhány nemzetközi példát!
Közjószág-e a gyermek? Igen, felelik a demográfiai öregedés következményeinek enyhítésére törekvő azon közgazdászok, demográfusok és szociológusok, akik a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos erőfeszítéseit közvetlenül elismertetnék a nyugdíjrendszerben, feltéve, hogy a gyermek rendes hazai járulékfizetővé cseperedne nagykorára. Hosszabb csend után a kérdés újra fellángolt.
Megélhetési válság fenyegeti a magyarországi nyugdíjasokat a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának levele szerint, amelyet elküldtek az Idősügyi Tanács elnöki tisztét betöltő Orbán Viktor miniszterelnöknek és Varga Mihály pénzügyminiszternek is.
Bencsik János független országgyűlési képviselő a felnevelt gyermekek számát és iskolai végzettségét figyelembe vevő szülői nyugdíj bevezetését kezdeményezi az újonnan alakuló parlamentben.
Tízpontos követeléscsomaggal várja az új kormányt a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amely nemcsak a hosszú évek alatt felgyűlt problémák megoldására, hanem az elmúlt 12 évben a munkavállalók ellen elkövetett, zömében szándékos vétségek haladéktalan jóvátételére is felszólítja a kormányt. Emellett érdemi párbeszédet sürgetnek, s ennek stabilitásához alkotmányos garanciákat kérnek - írja a szövetség.
Miután idén is érdemben meghaladja az infláció a nyugdíjak emelését - ami miatt pótlólagos emelésekre lesz szükség -, érdemes áttekinteni, hogy miért alakulhat ki ez a helyzet. A nyugdíjak emelésének mértéke sokat változott 1990 óta, de vajon milyen lenne az optimális rendszer?
Ha a vártnál jobban emelkedik az infláció, akkor év közben is nyugdíjemelést biztosít a kormány - válaszolta a Miniszterelnökség az ATV érdeklődésére.
Farkas András nyugdíjszakértő a Fidesz-KDNP újabb kétharmados parlamenti többsége kapcsán felveti, hogy ilyen felhatalmazással a kormányzat akár a nyugdíjrendszer valódi bajait is orvosolhatná.
Némi késéssel ugyan, de megjelent a 2022. évi nyugdíjmegállapítások során alkalmazandó valorizációs szorzókról szóló rendelet - mutat rá friss bejegyzésében Farkas András nyugdíjszakértő.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének hétfői adása. A mai műsorban szó lesz arról, hogy miért függesztik fel sorra a bankok a 2,5 százalékos kamattal futó MNB-s zöldhiteligénylések befogadását. Az adás második részében pedig a magyar nyugdíjrendszerről fogunk beszélni, illetve arról, hogy milyen intézkedésekkel lehetne fenntarthatóbbá tenni a rendszert.
Az EU/EGT tagállamok nyugdíjrendszereiben bevált automatikus korrekciós és kiegyenlítő megoldások ismerete nélkülözhetetlen bármely lehetséges magyar nyugdíjreformhoz. Amire egyébként a választások eredményétől függetlenül mielőbb szükség lesz, mert a magánnyugdíjpénztárak 2010-es visszaállamosítása - azaz a megreformált nyugdíjrendszer reformmentesítése -, a 2011-es radikális szigorítások, és általában a demográfiai osztalék aranykorának bealkonyulása után megint visszatérhetünk a kiindulópontra, és szembesülhetünk ugyanazokkal a rendszerszintű problémákkal, mint az 1990-es években. Eközben a nyugdíj-kiadások a 13. havi nyugdíj, a Nők40 és egyéb plusz juttatások, a finanszírozási kockázatok pedig a pandémia és az orosz-ukrán háború következtében nagyságrendekkel nőttek. Emiatt elengedhetetlen, hogy megismerjünk minden bevált - vagy legalábbis kipróbált - európai megoldást annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható maradjon és minden érintett számára méltányosabb legyen.
A mindent uraló háborús hírek ellenére az utóbbi napokban végignyargalt a sajtón és a közösségi médián egy teljesen más típusú hír is, amely szerint tovább kell emelni az éppen idén 65 évre nőtt nyugdíjkorhatárt. A hírek alapja egyrészt egy önkéntes pénztári reprezentatív kutatás volt, amely szerint a mai 18-44 évesek arra számítanak, hogy csak 72-74 éves korukban mehetnek nyugdíjba, másrészt Banyár József fontos véleménycikke, amely "Logikus lenne folytatni a magyar nyugdíjkorhatár emelését" címmel jelent meg. A kérdés egyébként is sokakban fölmerül: emelni kell-e tovább a nyudíjkorhatárt Magyarországon?
Gyakori mondás: soha ne ítélj meg egy könyvet a borítója alapján. A koronavírus-járvány előtt, 2019-ben jelent meg Bánfi Tamás APOKALIPSZIS? avagy ismét a PARADICSOMBAN? című könyve. Habár megítélni a könyvet valóban csak annak elolvasása után lehet, ebben az esetben mégiscsak van – és nemcsak szimbolikus jelentősége – a külső változásoknak. A 2019-es könyv enyhe optimizmussal íródott. A koronavírus-járvány korábban soha el nem képzelt, abszurd változásokat okozott az egész emberiség életében. A 2021-ben megjelent APOKALIPSZIS! és ismét a PARADICSOMBAN! című könyv e világtörténelmi esemény után meglehetősen feketén látja a jövőt (pedig az írás idején az orosz-ukrán háborúról és annak következményeiről se lehetett tudni), a jövőre vonatkozó alapállás változást a borító és a cím módosítása is kifejezi.
Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a G7 oldalán megjelent véleménycikkében fejtette ki gondolatait arról, hogy szerinte logikus volna folytatni a magyar nyugdíjkorhatár emelését. Banyár egy olyan javaslattal állt elő, amely teljesen újszerű volna Magyarországon.
Jogosnak tűnt a szakma korábbi félelme, miszerint az szja-visszatérítés el fogja tántorítani a nyugdíjra gyűjtők egy részét a nagyobb pénztári befizetésektől, azonban a számok nem ezt mutatják: a tavalyi utolsó negyedévben rekordra szokott az egyéni befizetések aránya az önkéntes pénztáraknál, és az új belépők aránya is nagyon meglódult.
A 2022. január 1. és december 31. közötti megállapítási kezdőnappal nyugdíjat igénylő személyeknek 8,7%-kal magasabb valorizációs szorzókkal állapítják meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét - ez derül ki a ma megjelent, 2021 egészére vonatkozó kereseti adatokból. Ezzel kapcsolatban Farkas András, a NyugdíjGuru News oldalán felhívta a figyelmet: idén is folytatódik az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.
A 2022-es választási évet követően jobb, ha szigorításokra készül minden érintett, hiszen rövid időn belül kezelni kell - a nyugdíjemelés optimális megváltoztatása mellett - a nyugdíjrendszer lényeges gondjait - írta Farkas András nyugdíjszakértő cikkében, és egyúttal fel is sorolja ezeket a problémákat.
A héten megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta az Inforádió érdeklődésére Farkas András. A nyugdíjszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között.
Talán mondhatjuk, hogy nem hétköznapi év lesz a 2022-es a nyugdíjasok számára, ugyanis plusz juttatásokat várhatnak idén, de nem kizárt, hogy a politikai vagy a gazdasági helyzet akár további meglepetéseket is hozhat az időskorúak számára. A legfontosabb tudnivalókat Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdijGuru News alapítója foglalta össze.
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
