Az ezer eurós nyugdíj réme fenyeget
A teljes munkaidőben dolgozó német nők 38 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy 40 év munkaviszony után is havi 1000 eurónál (390 ezer forint) kevesebb nyugdíjjal mehetnek nyugdíjba - írja a European Pension.
A teljes munkaidőben dolgozó német nők 38 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy 40 év munkaviszony után is havi 1000 eurónál (390 ezer forint) kevesebb nyugdíjjal mehetnek nyugdíjba - írja a European Pension.
Csütörtökön Franciaországban megálltak a vonatok, az iskolák bezártak, és az üzleti életben is fennakadások voltak, mivel a munkavállalók munkabeszüntetéssel próbálták meghiúsítani a tervezett nyugdíjreformot, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár két évvel, 64 évre emelkedne. Emmanuel Macron elnök eddig nem látott ellenállással találta magát szemben, de így is elutazott a spanyol kormánnyal tárgyalni.
Egy hónap alatt további 38,1 milliárd dollárnak megfelelő összeggel zsugorodott az orosz nemzeti vagyonalap, a kormány ugyanis ennek felhasználásával igyekszik pótolni a költségvetési hiányt – írja a Reuters.
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (1. rész)
Az elmúlt években egyre többen kezdtek érdeklődni az úgynevezett "FIRE" (Financial Independence, Retire Early) mozgalom iránt, amelyben az emberek keményen dolgoznak azért, hogy elegendő pénzt takarítsanak meg a korai nyugdíjba vonuláshoz. Egy új kutatás azonban azt sugallja, hogy a fiatal nyugdíjas évek nem biztos, hogy úgy alakulnak, ahogy azt sokan elképzelik - írja az IFL Science a Binghamton egyetem kutatásra hivatkozva.
A francia kormány bemutatta kedden a tervezett nyugdíjreformot, amelynek keretében a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelnék 64-re a nyugdíjkorhatárt, s ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a kormány a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja szavatolni a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülését 2030-ig.
Jövőre akár 19,5 százalékkal is emelkedhetnek az árak átlagosan Magyarországon a jegybank friss inflációs előrejelzése szerint, ami alapján még inkább csalódottak lehetnek a nyugdíjasok. Rendszeres juttatásuk ugyanis az év elején 15 százalékkal emelkedik, így megvan az esély arra, hogy az elszálló infláció miatt - változatlan nyugdíjemelési rendszerben - hónapokon át hitelezik az államot.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
December 13-án jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint 2023. január 1-jétől 15%-kal kell emelni a nyugdíjakat. Sok vagy kevés ez az emelés? Ha a nyugdíjasok bevásárlásai szempontjából nézzük, akkor nagyon kevésnek látszik. A jelenlegi nyugdíjemelési paradigma nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja. A 2023-ra betervezett nyugdíjemelés mértékén keresztül mutatom be ezt a problémát, és egyúttal javaslatot is megfogalmazok. A helyzet sürgető, főleg a 300 ezer legszegényebb nyugdíjas számára.
Két éve még a nyugdíjak 30 százaléka ment el élelmiszerrel összefüggő kiadásokra, az elmúlt hónapokban viszont ez az arány 60 százalékra emelkedett – mondta az rtl.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő. A hazai idősek gazdasági és egészségügyi helyzete világviszonylatban is lemaradást mutat, az EU-n belül a vásárlóerő-paritáson mért átlagnyugdíjakat tekintve Romániával egy szinten vagyunk, és már csak Bulgáriát előzzük meg - fejtette ki a nyugdíjguru.
Olaf Scholz kancellár szerint Németország népessége az elkövetkező években erőteljesen növekedhet, mivel a kormány a bevándorlás fokozására törekszik, hogy segítsen elhárítani a munkaerőhiányt és a nyugdíjrendszer válságát – számol be a hírről a Reuters.
Ez az írás összefoglalja az Európai Bizottságnak a magyar kormánynak címzett nyugdíjreform-javaslatait; diagnózist ad a magyar nyugdíjrendszerről és végül megfogalmazza a szerző saját reformjavaslatait.
A várakozásokat sok tekintetben meghaladó magyar inflációs adat érkezett a novemberi hónapról. Ez pedig abba az irányba mutat, hogy az idei átlagos pénzromlási ütem meg fogja haladni a 14%-ot, amennyivel összességében 2022-ben a nyugdíjak emelkedtek. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy ebben a rendkívüli inflációs időszakban a nyugdíjak emelése nem követi le az inflációt. Az érintettek vásárlóereje összességében viszont nem csökken a 13. havi utalásnak és a prémiumnak köszönhetően. Farkas András nyugdíjszakértő viszont megoldást javasol a problémára.
A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.
Egy felmérés szerint az állami nyugdíjrendszerek és a több mint 3 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelő állami vagyonalapok a következő 12-24 hónapban a gazdasági lassulás és a magasabb infláció kombinációjától tartanak – számol be a hírről a Reuters.
Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.
Gyorsuló öregedés előtt állhat Németország társadalma a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) pénteken ismertetett számításai szerint, amelyek alapján 2035-ben már minden negyedik ember nyugdíjaskorú lehet az Európai Unió legnépesebb tagállamában.
Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt. A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán. A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az idén elszabaduló infláció miatt megváltozott, és 2022-ben már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.
Miközben folyamatosan nő a születéskor várható élettartam világszerte, egyre nagyobb teher hárul az állami nyugdíjrendszerekre, ezért is kellene minél hamarabb a nyugdíjrendszer más pillérjeire támaszkodni. Az OECD friss jelentése szerint több ország is van már a világon, ahol sikeresen zajlanak a különféle nyugdíjprogramok, különösen a foglalkoztatói nyugdíjprogramoknak van nagy jelentősége. Csakhogy ez az a pillér, ami gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon.
Az uniós források felszabadításának fontos brüsszeli döntései jelentek meg szerdán, viszont legalább ennyire fajsúlyos - a brüsszeli döntésekkel összefüggő - dokumentumok is napvilágra kerültek. Így például Magyarország helyreállítási tervének elemzése az Európai Bizottság részéről, melyből részletesen kiolvasható, hogy hazánk milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül, amit az EU az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt. Ezen reformcsomag részeként a kormány ígéretet tett arra is többek között Brüsszelnek, hogy hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. A vállalási csomag ezen részletét mutatjuk most be pontról pontra.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris...
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.