Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a G7 oldalán megjelent véleménycikkében fejtette ki gondolatait arról, hogy szerinte logikus volna folytatni a magyar nyugdíjkorhatár emelését. Banyár egy olyan javaslattal állt elő, amely teljesen újszerű volna Magyarországon.
Jogosnak tűnt a szakma korábbi félelme, miszerint az szja-visszatérítés el fogja tántorítani a nyugdíjra gyűjtők egy részét a nagyobb pénztári befizetésektől, azonban a számok nem ezt mutatják: a tavalyi utolsó negyedévben rekordra szokott az egyéni befizetések aránya az önkéntes pénztáraknál, és az új belépők aránya is nagyon meglódult.
A 2022. január 1. és december 31. közötti megállapítási kezdőnappal nyugdíjat igénylő személyeknek 8,7%-kal magasabb valorizációs szorzókkal állapítják meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét - ez derül ki a ma megjelent, 2021 egészére vonatkozó kereseti adatokból. Ezzel kapcsolatban Farkas András, a NyugdíjGuru News oldalán felhívta a figyelmet: idén is folytatódik az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.
A 2022-es választási évet követően jobb, ha szigorításokra készül minden érintett, hiszen rövid időn belül kezelni kell - a nyugdíjemelés optimális megváltoztatása mellett - a nyugdíjrendszer lényeges gondjait - írta Farkas András nyugdíjszakértő cikkében, és egyúttal fel is sorolja ezeket a problémákat.
A héten megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta az Inforádió érdeklődésére Farkas András. A nyugdíjszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között.
Talán mondhatjuk, hogy nem hétköznapi év lesz a 2022-es a nyugdíjasok számára, ugyanis plusz juttatásokat várhatnak idén, de nem kizárt, hogy a politikai vagy a gazdasági helyzet akár további meglepetéseket is hozhat az időskorúak számára. A legfontosabb tudnivalókat Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdijGuru News alapítója foglalta össze.
2002 óta tart a versengés a különböző hazai pártok között, hogy hány havi nyugdíjjal ígérnek és fizetnek majd többet, mint elődeik. Legújabban Orbán Viktor személyesen intézte el kőszívű pénzügyminiszterénél, hogy hozza előre a teljes 13. havi nyugdíjat a korábban ígért 2024-ről 2022-re. A közelmúltban a Portfolio még egy 14. havi nyugdíjat is fölfedezett a Mikulás-csomagban, ám ez véleményem szerint nem helytálló értelmezés. A cikkben megpróbálom elmesélni a sokhavi nyugdíjak és egyéb bónuszok húszéves történetét, nem érintve a nyugdíjrendszer egyéb kérdéseit, például a kötelező magánnyugdíj-pillért.
Az OECD országokban a 65 év felettiek a teljes lakosság átlagjövedelmének 88%-ából élnek, azonban a nyugdíjba vonulást követően az életkor előrehaladtával az átlagjövedelem csökkenni kezd. Az OECD tanulmányából az is kiderül, hogy a nyugdíjasok jövedelmének nagy részét az állami transzferek és a vállalati nyugdíjprogramokból származó jövedelmek teszik ki, utóbbi gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon. Itthon az idősebbek az állami nyugdíj mellett nagy mértékben a munkából tudják kiegészíteni megélhetésüket, az olyan egyéb megtakarítások, mint nyugdíjpénztárak, elenyésző arányt képviselnek nálunk más országokhoz képest. Az adatokból azonban kiderül az is, hogy időskori szegénység szempontjából Magyarország nincs olyan rossz helyzetben, de az utóbbi évtizedekben megnőtt a magyar nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenség.
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
Röviden bemutatjuk az egyéni jövedelemmel párhuzamosan növekvő várható élettartam világszerte erősödő jelenségét: az élettartamrést, és magyar adatokon alapuló, de feltételezett hatását a nyugdíjrendszerbeli újraelosztásra. Az arányosnak nevezett nyugdíjrendszer jelentős jövedelmet csoportosít át a kisjövedelműektől a nagyjövedelműeknek, ezt érdemes az alapnyugdíj hozzákeverésével mérsékelni.
Nem volt érdemi hatással a koronavírus a nyugdíjkifizetésekre az OECD friss elemzése szerint, de több, a nyugdíjasok és leendő nyugdíjasok életét érintő változásra is felhívta a figyelmet. A magyar nyugdíjasok nem panaszkodhatnak: egyike vagyunk azon országoknak, ahol a nyugdíjak a legközelebb állnak a keresetekhez, sőt, az utóbbi két évtizedben még nőtt is a nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme. Az OECD tanulmánya kitért a magyar nyugdíjrendszert érintő fontosabb változásokra is: a 13. havi nyugdíj és a munkáltatói szocho csökkentés sem jelent túl sok jót a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát tekintve.
2008. január 1-je óta 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ez az eredendően is dermesztően alacsony minimálnyugdíj az azóta megállapított és a jövőben majd megállapítandó nyugellátásokra egyaránt vonatkozik, így alighanem az egész világegyetemben - amelynek alapállapota a folytonos változás - egyedülálló módon már 14 éve változatlan. 2021. január 1-jétől ráadásul megszűnt a 28 500 forintos minimálnyugdíj alkalmazhatóságára vonatkozó időbeni korlátozás, vagyis akár örök időkre (vagy a következő rendeletmódosításig) érvényben maradhat a 28 500 forintos összeget rögzítő szabály.
A friss, harmadik negyedéves számok szerint egyelőre kitart a lelkesedés az önkéntes nyugdíjpénztári tagok között a befizetések növelésében, de mindig is az év utolsó három hónapja hozta az igazi hajrát. Kérdés, milyen hatással lesz az év végi befizetésekre a kormány szja-visszatérítési terve, hiszen ez jelentősen visszavágja a nyugdíjpénztári befizetések után visszaigényelhető adójóváírás mértékét is. Az MNB statisztikái szerint az önkéntes- és magánkasszák hozama szerényen, de emelkedik, az utolsó negyedév azonban tartogathat meglepetéseket az elszálló kötvényhozamok, az inflációs félelmek és az új szupervariáns miatt.
Többet is tehetnének a magyarok saját nyugdíjas éveikért, például azzal, hogy már fiatalon elkezdenek kisebb összegeket félretenni nyugdíj-megtakarítási eszközökben, de legalább ekkora felelősség terheli az államot és az öngondoskodási piac szereplőit. Elég csak megnézni, hogy állnak a nyugdíjra félretett pénzek azokban az országokban, ahol működnek a vállalati nyugdíjprogramok vagy van kötelező beléptetés. Beszédes adat, hogy Magyarországon az átlagfizetés alig 2%-át teszik félre nyugdíjra, reálhozamok alig vannak, ráadásul 2010 és 2020 között Lengyelország mellett mi vagyunk az egyetlenek az OECD-tagországok között, ahol csökkent a nyugdíjmegtakarítás.
Mindeddig azok a britek, akik nyugdíjcélú megtakarításokban helyezték el a pénzüket, 55 éves koruk elérésekor rendelkezhettek az addig összegyűjtött megtakarításuk sorsáról, tehát akár a teljes összeget is kivehették. Egy új törvénymódosítás alapján azonban nemcsak, hogy növelték ezt a korhatárt 57 évre, hanem azt a kiskaput is bezárták, hogy más nyugdíjalapokba áttranszferálva a pénzt, megmaradjon 55 éves korban ez a lehetőség – számol be a hírről a Financial Times.
Hagyományosan fontos időszak az év utolsó előtti hónapja a nyugdíjasok számára, hiszen amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek, az állam nyugdíjkiegészítést és prémiumot is fizet. 2021 novembere azonban több szempontból is különleges, és ezzel gyakorlatilag kezdetét veszi a kormány pénzszórása.
A szociális hozzájárulási adó újabb, várhatóan négy százalékpontos csökkentése jövőre 358 milliárd forintos bevételi léket üt a nyugdíjkasszán, miközben a nyugdíjkiadások a novemberi nyugdíjprémium, a novemberi és jövő januári nyugdíjemelések, valamint a 13. havi nyugdíj jövő februárra várt teljes visszaépítése miatt legalább ennyivel nőnek, így legalább 700 milliárd forint nagyságrendben kell átrendezni a nyugdíjköltségvetést. Ha a jelen jogos bérnövelési igényeit a nyugdíjkassza kárára elégítik ki, akkor az államilag elrendelt „carpe diem szemlélet” miatt a jövő nyugdíjasainak érdekei súlyosan sérülhetnek.
2022. január 1-én ismét jön a nyugdíjkorhatár emelés, így az már 65 év lesz az 1957-ben születetteknél. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk, mi várható a jövőben, illetve mi a helyzet a szomszédos országokban.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében 2010 után hozott fájdalmas intézkedések eredményeit a 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti, így a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai ismét olyan fenyegetővé erősödhetnek, mint 2009-ben.
A családügyi miniszter a nyugdíjasokat érintő legújabb döntések apropójából megemlítette a 2022 elején várható 13. havi nyugdíj ügyét is és sokat sejtetően nyilatkozott róla.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
