Az OECD átfogó nyugdíjreform-csomagot írt Magyarország számára, összhangban a helyreállítási EU-források egyik céljával, ám a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy nem terveznek reformot. Az elmúlt napokban célkeresztbe került, hogy ha már nem lesz átfogó reform, legalább a Nők40-en változtasson a kormány - amely egyébként része az OECD anyagának is -, most azonban az is kiderült, hogy ezen a téren sem lesz módosítás.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. (Azóta számos folyamat felülírta e tanulmány megállapításait.) A napokban véletlenül megtudtam, hogy a 80 oldalas, sok táblázattal és ábrával gazdagított jelentés már júliusban elkészült, és aki ügyes, az a világhálón meg is találhatta a dokumentumot Strengthening the Hungarian Pension System címen. Ebben az írásban röviden összefoglalom a jelentést, és néhány kritikus megjegyzést füzök hozzá.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány korábban vállalta a nyugdíjrendszer reformját az Európai Bizottság felé a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pénzeinek megszerzéséért, most egyértelművé vált, hogy nem lesz változás.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
Dél-Korea nemzeti nyugdíjalapja, a világ egyik legnagyobbja a kormány szerint 2056-ra kifogy a pénzből, ha nem vezetnek be sürgős reformokat, többek között a járulékok növelését – írja a Bloomberg.
Demográfiai okokból nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő az Infostart összefoglalója szerint. Várhatóan 2035 után lesz komoly kérdés a nyugdíjkorhatár-emelés, 5 év alatt 300 ezerrel ugrik meg a nyugdíjasok száma.
A svájci választók elutasították a kormánynak a vállalati nyugdíjprogramok reformjára vonatkozó tervét, ezzel idén már másodszor fordult elő, hogy népszavazáson elutasították az ország nyugdíjrendszerének megváltoztatására irányuló javaslatot – írja a Bloomberg.
Michel Barnier francia miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy nem tervezi a francia adófizetők többségének adóterheit növelni, azonban a legtehetősebbektől nagyobb hozzájárulást vár a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
A magyar kormány RRF-tervében vállalt nyugdíjreform-program és a nyugdíjrendszer kilátásai is terítékre kerültek az RTL műsorában, ahol Farkas András nyugdíjszakértő beszélt. Többek között arról volt szó, hogy a magyar nyugdíjrendszer jelenleg veszélyben van, melynek fő oka, hogy öregszik a magyar társadalom.
2024. június 30-áig be kellett volna fejezni és 2025. március 31-én kellene bevezetni a vállalt nyugdíjreform lehetséges lépéseiről szóló társadalmi egyeztetést - de ezt a vitát a zárási határidő lejárta napjáig még csak ki sem írták - hívja fel a figyelmet a Nyugdíjguru.
A hazai nyugdíjrendszer – ahogy azt egy korábbi cikkemben kifejtettem – az EU megfelelőségi, fenntarthatósági és korszerűségi kritériumainak csak erősen korlátozott mértékben vagy sehogy sem képes megfelelni. Ez alapján is nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlenül szükség van a nyugdíjreformra, amit az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) is előirányoz. A nyugdíjreform persze kimerülhet elszigetelt intézkedésekben, például a nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötésében (magas labdaként éppen erre tett javaslatot az EU is az RRF kapcsán), a fenntartható, megfelelő és modern magyar nyugdíjrendszer kialakítása érdekében azonban a jelenlegi működés alapelveit is felül kell vizsgálni.
Az EU nyugdíjkoncepciója szerint a szuverén európai nyugdíjrendszerek mindegyikének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük. Az alábbi cikkben e szempontok alapján elemzem a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, például annak vizsgálatával, hogy az mennyire képes megelőzni az időskori szegénységet, vagy mennyire tükrözi a nemzedékek egymás iránti szolidaritását, illetve mennyire támogatott a tőkefedezeti és egyéb kisebb nyugdíjmegoldások elérhetősége. E szempontok alapján nyilvánvaló, hogy a magyar nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen.
Megjelent a KSH 2023-as nyugdíjakról szóló helyzetképe, ami sajnos sokkal kevesebb információt tartalmaz, mint kellene.
A szakértő többek között a 13. havi nyugdíjról és a kormány ezzel kapcsolatos terveiről is beszélt az RTL műsorában, de azt is elmondta, hogy mennyi lehet a havi legmagasabb nyugdíj.
Pár napja jelent meg a Portfolio.hu-n Farkas András kétrészes cikke (itt és itt), amelyben a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét elemezte, és egyben annak reformjára javaslatokat is tett. Elemzésének kritikus hozzáállásával egyetértek, számos javaslatát támogatandónak tartom. Cikkemben a reformtervek konstruktív továbbfejlesztését és számszerűsítését vázolom némileg módosított sorrendben. Fő célom az volt, hogy segítsem a nyilvános vitát, amely a félreszabott magyar nyugdíjrendszer minél előbbi javítását szolgálná.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért nem számíthatunk arra, hogy a kormányzat az EU felé tett vállalása keretében érdemben hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miért lenne szükség egy valódi nyugdíjreformra, aminek megvalósítására egyben konkrét javaslatokat is megfogalmazok.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, hogy miért nem lehet számítani arra, hogy a kormányzat az EU felé tett mostani vállalása keretében érdemben hozzányúl majd a nyugdíjrendszerhez. Továbbá ebben a cikkben arra is kitérek, hogy az EU milyen elvárásokat fogalmaz meg a megfelelő, fenntartható és korszerű nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, és azoknak mennyiben felel meg jelenleg Magyarország.
2009-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei évben, sőt, a 2023-as hozamok a legtöbb esetben le is körözik a 14 évvel ezelőttieket. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyaltak: általánosak a 20% feletti hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 25% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, hogy a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
Indul a pályázati alapú rendszer.
Felszálltak a helikopterek.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Bokor László számításai az adóváltozásokról.
Elsődleges feladatuk az ukrán haderő kiképzése és újraépítése lenne.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
