Hollandia megőrizte a világ legjobb nyugdíjrendszerének címét egy nemzetközi indexben, amely arra figyelmeztet, hogy világszerte túl sokan mennek nyugdíjba anélkül, hogy elegendő útmutatást kapnának arról, hogyan tegyék megtakarításaikat tartósan fenntarthatóvá. Kifejtik azt is, hogy az országoknak rugalmasabb megközelítést kell alkalmazniuk a nyugdíjba vonulással kapcsolatban, ahelyett, hogy meghatározott életkort határoznának meg a munka abbahagyására.
A Moody's Ratings megerősítette Szlovénia A3-as hosszú távú államadós-besorolását, és a kilátást stabilról pozitívra módosította. A döntés hátterében az áll, hogy egyre valószínűbbnek látszik az ország költségvetési erejének tartós javulása - jelentette a Moody's.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.
Az OECD átfogó nyugdíjreform-csomagot írt Magyarország számára, összhangban a helyreállítási EU-források egyik céljával, ám a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy nem terveznek reformot. Az elmúlt napokban célkeresztbe került, hogy ha már nem lesz átfogó reform, legalább a Nők40-en változtasson a kormány - amely egyébként része az OECD anyagának is -, most azonban az is kiderült, hogy ezen a téren sem lesz módosítás.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. (Azóta számos folyamat felülírta e tanulmány megállapításait.) A napokban véletlenül megtudtam, hogy a 80 oldalas, sok táblázattal és ábrával gazdagított jelentés már júliusban elkészült, és aki ügyes, az a világhálón meg is találhatta a dokumentumot Strengthening the Hungarian Pension System címen. Ebben az írásban röviden összefoglalom a jelentést, és néhány kritikus megjegyzést füzök hozzá.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány korábban vállalta a nyugdíjrendszer reformját az Európai Bizottság felé a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pénzeinek megszerzéséért, most egyértelművé vált, hogy nem lesz változás.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
Dél-Korea nemzeti nyugdíjalapja, a világ egyik legnagyobbja a kormány szerint 2056-ra kifogy a pénzből, ha nem vezetnek be sürgős reformokat, többek között a járulékok növelését – írja a Bloomberg.
Demográfiai okokból nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő az Infostart összefoglalója szerint. Várhatóan 2035 után lesz komoly kérdés a nyugdíjkorhatár-emelés, 5 év alatt 300 ezerrel ugrik meg a nyugdíjasok száma.
A svájci választók elutasították a kormánynak a vállalati nyugdíjprogramok reformjára vonatkozó tervét, ezzel idén már másodszor fordult elő, hogy népszavazáson elutasították az ország nyugdíjrendszerének megváltoztatására irányuló javaslatot – írja a Bloomberg.
Michel Barnier francia miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy nem tervezi a francia adófizetők többségének adóterheit növelni, azonban a legtehetősebbektől nagyobb hozzájárulást vár a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
A magyar kormány RRF-tervében vállalt nyugdíjreform-program és a nyugdíjrendszer kilátásai is terítékre kerültek az RTL műsorában, ahol Farkas András nyugdíjszakértő beszélt. Többek között arról volt szó, hogy a magyar nyugdíjrendszer jelenleg veszélyben van, melynek fő oka, hogy öregszik a magyar társadalom.
2024. június 30-áig be kellett volna fejezni és 2025. március 31-én kellene bevezetni a vállalt nyugdíjreform lehetséges lépéseiről szóló társadalmi egyeztetést - de ezt a vitát a zárási határidő lejárta napjáig még csak ki sem írták - hívja fel a figyelmet a Nyugdíjguru.
A hazai nyugdíjrendszer – ahogy azt egy korábbi cikkemben kifejtettem – az EU megfelelőségi, fenntarthatósági és korszerűségi kritériumainak csak erősen korlátozott mértékben vagy sehogy sem képes megfelelni. Ez alapján is nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlenül szükség van a nyugdíjreformra, amit az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) is előirányoz. A nyugdíjreform persze kimerülhet elszigetelt intézkedésekben, például a nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötésében (magas labdaként éppen erre tett javaslatot az EU is az RRF kapcsán), a fenntartható, megfelelő és modern magyar nyugdíjrendszer kialakítása érdekében azonban a jelenlegi működés alapelveit is felül kell vizsgálni.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
