Ez az írás összefoglalja az Európai Bizottságnak a magyar kormánynak címzett nyugdíjreform-javaslatait; diagnózist ad a magyar nyugdíjrendszerről és végül megfogalmazza a szerző saját reformjavaslatait.
A várakozásokat sok tekintetben meghaladó magyar inflációs adat érkezett a novemberi hónapról. Ez pedig abba az irányba mutat, hogy az idei átlagos pénzromlási ütem meg fogja haladni a 14%-ot, amennyivel összességében 2022-ben a nyugdíjak emelkedtek. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy ebben a rendkívüli inflációs időszakban a nyugdíjak emelése nem követi le az inflációt. Az érintettek vásárlóereje összességében viszont nem csökken a 13. havi utalásnak és a prémiumnak köszönhetően. Farkas András nyugdíjszakértő viszont megoldást javasol a problémára.
A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatója szerint novemberben a költségvetés 876 milliárd forintos mínusszal zárt, ami jelentős elszaladásnak mondható. Jól látszik tehát, hogy az október végéig szóló állami kifizetési stop csak tovább tolta a későbbi hónapokra a problémákat.
Már csak néhány napot kell várni és kiderül, hogy a kormány mivel tervez a 2023-as évre. A nyugdíjasok szempontjából a várható infláció mértéke a legfontosabb kérdés, amivel kapcsolatban új - első ránézésre akár sokkoló - fejleményeknek lehettünk szemtanúi.
Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.
Egyre aggasztóbbnak tartja a nyugdíjasok helyzetét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), ezért a januárra előrejelzett 5,2 helyett reálisan 15 százalékos nyugdíjemelést tart elfogadhatónak – derül ki az érdekképviseletek hétfői közleményéből. Az idős emberek helyzetének legalább átmeneti enyhítésére a szövetség nyugdíjas tagozata elvárja, hogy a 160 ezer forint alatti nyugdíjból élőket egyösszegű 50 ezer forinttal sürgősen kompenzálja a kormány.
A mai kormányülésen foglalkozik a kormány a nyugdíjemeléssel, ám a nyugdíjemelés mértékéről még nem beszélt Gulyás Gergely a mai Kormányinfón.
Varga Mihály Facebook-posztban utalt arra, milyen tervei vannak a kormánynak a nyugdíjakkal: januártól újabb nyugdíjemelés várható.
Megállapodtak a romániai koalíciós pártok a jövő évi nyugdíjemelésről: a nyugdíjpont 12,5 százalékkal emelkedik januártól, a kisnyugdíjasok pedig további támogatásban részesülnek - közölte hétfőn közösségi oldalán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében bemutatom, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer.
A 2022-es évközi nyugdíjemelés lezárulta után és az infláció elszabadulása közepette (ami a nyugdíjasokat hatványozottan érinti) új ígéret jelent meg a kormány részéről.
A héten napvilágot látott októberi inflációs adat új helyzetet teremt: változnak az inflációs kilátások is. Ez pedig azt vetíti előre, hogy jövőre az eddig feltételezettnél is nagyobb emelés jöhet a nyugdíjasoknak.
2022-vel véget ér a nyugdíjkorhatár emelése, így 2023-ban is 65 év lesz. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni 2022 hátralévő részében és 2023-ban; és milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk. Mutatjuk, milyen nyugdíjemelés várható 2023-ban, illetve mit kell tudni a nyugdíjszámításhoz szükséges valorizációs számokról. Összegyűjtöttük továbbá azt is, milyen egyéb dolgokat érdemes tudni 2023-ban és a távolabbi jövőben a nyugdíjak terén.
Péntektől érkeznek a nyugdíjak a nyugdíjprémiummal és a nyugdíjkiegészítéssel együtt - jelentette be Varga Mihály hétfőn. A pénzügyminiszter azt is előrevetítette, hogy decemberben dönt a kormány a januári emelés mértékéről. Ezzel hivatalosan is eldőlt: a kormány jövőre nem 5,2%-kal emeli a nyugdíjakat, hanem annál lényegesen magasabb mértékben.
Néhány nap múlva kapják kézhez az újabb kiegészítő nyugdíjemelést az érintettek, ezzel idén már harmadszorra érkezik ilyen kiegészítés az elszálló infláció miatt. Cikkünkben a hamarosan érkező utalások apropóján összefoglaljuk, mi történt idén eddig a nyugdíjkifizetésekkel.
A vártnál magasabb infláció miatt idén három lépcsőben 14%-kal emelte a kormány a nyugdíjakat, a jövő évi költségvetést újra kell tervezni a magasabb infláció és a gazdasági lassulás miatt, és az már most biztos, hogy a jövő év elején is lesz nyugdíjemelés, amelynek mértékéről decemberben tudok majd beszámolni – jelezte Varga Mihály pénzügyminiszter az Idősek Tanácsa mai ülésén.
"Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege" kacifántos névre hallgató nyugdíjminimum összege 15 éve változatlanul 28 500 forint, ami szégyenletesen alacsony összeggé vált e másfél évtized folyamán, és a jelenlegi elszabadult infláció miatt teljesen elértéktelenedett. Ezzel az a lényegi probléma, hogy számtalan szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és hasonló ellátás feltételrendszerében és összegmeghatározásában szerepel a nyugdíjminimum, amelynek valójában nem lehetne semmilyen köze a nyugdíjrendszeren kívüli ellátásokhoz.
Egyre csak öregszik a magyar társadalom, ami akkor tudna kisebb terhet róni a mostani nyugdíjrendszerre, ha nagyobb termelékenység-növekedés lenne, vagy végre elterjednének itthon a foglalkoztatói nyugdíjprogramok. Az állam részvétele azonban elengedhetetlen ebben is – mondták el a megtakarítási piaci szakemberek a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján. Szó esett arról is, melyek lesznek a jövő megtakarításai, mennyire és mivel vehetőek rá a fiatalok a rendszeres megtakarításokra, és hol tudna még fejlődni a biztosítói vagyonkezelés szektora.
A nyugdíjasokat idén már nem először kell kompenzálni a súlyos infláció miatt, ráadásul a társadalmi igazságosság sem érvényesül. A nyugdíjemelési rendszer jelenleg csakis az állam érdekeit szolgálja, és cseppet sem az időskorúakét, ezért ezen mindenképpen változtatni kell.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
