A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta, a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt drasztikusan csökkent. Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.
A tavalyi magas infláció miatt idén 11,5%-kal kellett volna emelni a cseh nyugdíjakat, de egy öt napig tartó parlamenti huzavona után szombaton úgy döntött a cseh képviselőház, hogy ez csak 2,3%-os lesz, amellyel idén mintegy 313 milliárd forintot spórol meg a költségvetés a nyugdíjasok kárára.
A tavalyi népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményei további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy gyorsan öregszik és létszámában riasztóan fogy a Magyarországon élő lakosság. Cikkem második részében arról írok, hogy ennek ellenére sem az állam, sem az állampolgárok nem foglalkoznak ezzel a problémával. Miközben teljesen másképp kellene tekintenünk az idősekre, mint korábban.
A napokban Orbán Viktor miniszterelnök levélben keres meg minden magyar nyugdíjast, és tájékoztatja őket arról, hogy februárban dupla nyugdíj érkezik - közölte Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott szombaton az MTI-vel.
A héten kapják kézhez a 13. havi nyugdíjat az érintettek, vagyis a 15%-kal megemelt havi járandóság duplája érkezik most az időskorúakhoz. Ezek után adódik a kérdés: mire elég az eddig ismert plusz összeg?
Lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak. Érdemes átgondolni a döntést, mert az idei 15 százalékos nyugdíjemelés csak annak jár, aki tavaly nyugdíjba vonult - írja az adó.hu.
Egy év alatt negyedjére kapnak nyugdíjemelést az idősek, akik tavaly prémiumban és 13. havi juttatásban is részesültek, az infláció azonban még mindig gyorsabban nő, mint a nyugdíj – hívta fel a figyelmet Farkas András az Infostartnak nyilatkozva. Szerinte nagy hiba, hogy az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói kosarat még mindig a két évvel ezelőtti állapot alapján számítják ki, holott azóta minden megváltozott az orosz–ukrán háború és a gazdasági válság miatt.
Mivel a tavaly júliusi magyarországi nyugdíjemelésből kimaradt, ezért az Alkotmánybíróságon támadta meg a kormányrendeletet egy baranyai nyugdíjas – írja az Index.
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (2. rész)
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (1. rész)
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa visszamenőleges, 2022 januárjáig érvényes nyugdíjemelést vár el a kormánytól, mivel az infláció felülmúlta a tavaly év eleji várakozásokat, de még az évközi korrekciókkal együtt is veszítettek értékükből a juttatások. Az érdekvédelmi képviselet szerint a Központi Statisztikai Hivatal számítási módszertana sem megfelelő.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén januárban 15 százalékkal nőnek a nyugdíjak; az emelést követően havonta 27 ezer forinttal növekszik az átlagnyugdíj Magyarországon, a 13. havi juttatást is figyelembe véve ebben az évben ez több, mint 350 ezer forint emelést jelent az időseknek. Az idei első utalás csütörtökön érkezik, közölte a Hír TV.
Idén januárban 15 százalékkal nőnek a nyugdíjak, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke viszont nagyobb emelést tartott volna korrektnek.
Farkas András szerint hiába nőnek jövőre 15%-kal a nyugdíjak, év közben újabb emelést kell végrehajtani, mert az infláció ennél magasabb lehet. A nyugdíjszakértő szerint a lehető legkisebb mértéknek nő januártól a nyugdíj, az inflációs előrejelzés sávja ugyanis 15-19,5%. Farkas András úgy véli, akár ennél is nagyobb lehet a pénzromlás.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
Jövőre akár 19,5 százalékkal is emelkedhetnek az árak átlagosan Magyarországon a jegybank friss inflációs előrejelzése szerint, ami alapján még inkább csalódottak lehetnek a nyugdíjasok. Rendszeres juttatásuk ugyanis az év elején 15 százalékkal emelkedik, így megvan az esély arra, hogy az elszálló infláció miatt - változatlan nyugdíjemelési rendszerben - hónapokon át hitelezik az államot.
December 13-án jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint 2023. január 1-jétől 15%-kal kell emelni a nyugdíjakat. Sok vagy kevés ez az emelés? Ha a nyugdíjasok bevásárlásai szempontjából nézzük, akkor nagyon kevésnek látszik. A jelenlegi nyugdíjemelési paradigma nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja. A 2023-ra betervezett nyugdíjemelés mértékén keresztül mutatom be ezt a problémát, és egyúttal javaslatot is megfogalmazok. A helyzet sürgető, főleg a 300 ezer legszegényebb nyugdíjas számára.
Fontos döntés született a Gazdasági Kabineten, a kormány segítséget nyújt az önkormányzatoknak a megemelkedett energiaárak kigazdálkodásához, derült ki Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-posztjából.
Két éve még a nyugdíjak 30 százaléka ment el élelmiszerrel összefüggő kiadásokra, az elmúlt hónapokban viszont ez az arány 60 százalékra emelkedett – mondta az rtl.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő. A hazai idősek gazdasági és egészségügyi helyzete világviszonylatban is lemaradást mutat, az EU-n belül a vásárlóerő-paritáson mért átlagnyugdíjakat tekintve Romániával egy szinten vagyunk, és már csak Bulgáriát előzzük meg - fejtette ki a nyugdíjguru.
15 százalékos nyugdíjemelést jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. A döntésre már régóta várt a közvélemény, és élénk szakmai vita is övezte a kívánatos emelés mértékét, tekintettel az infláció körüli bizonytalanságra.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
A hadiipari termelés fűti a gazdasági növekedést.
Izgalmas napok következnek.
Szerinte a nők is alkalmasak a katonai bevetésre.
A kritikus infrastruktúra az orosz hackerek célpontja.
Kettészakadt az ország, itt-ott beütött a tavasz.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
