Ha a kormányzat szeptemberben azt a becslést tartja megalapozhatónak, hogy az éves általános vagy nyugdíjas infláció (a kettő közül a nyugdíjtörvény szerint a magasabbat kell figyelembe venni) legfeljebb 15%-os lesz, vagyis a nyugdíjemelési korrekció idén elmarad, akkor bármilyen matematikai bizonyítással is kívánnak élni, a nyugdíjas társadalom előtti hitelesség erősen sérülhet.
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (V. rész)
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (II. rész)
A nyugdíjkassza 2024-ben a költségvetési törvényjavaslat szerint 6019 milliárd, miközben a Pénzügyminisztérium bejelentése szerint 6542 milliárd forint lesz a nyugdíjakat, illetve a nyugdíjszerű ellátásokat is tartalmazó összeg. Nem csak ez az egy furcsaság van a jövő évi büdzsé nyugdíjkasszájával.
A jelek szerint elmarad a júniusi, rendkívüli évközi korrekciós nyugdíjemelés, amit a nyugdíjas szervezetek kértek a kormányzattól. Mire kötelezi a kormányt a törvény? És mekkora inflációt éreznek a nyugdíjasok?
Megkezdődött a jövő évi költségvetés elfogadása, ami a nyugdíjasok szempontjából sem mellékes terveket rögzít. A legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze röviden, így például azt is, hogy mekkora lesz 2024-ben a nyugdíjemelés mértéke, várható-e nyugdíjprémium, és mi lesz a 13. havi nyugdíjjal.
Ha 2023-ban a becsültnél magasabb lesz az infláció, akkor - az előző évekhez hasonlóan - nyugdíjkorrekciót hajt végre a kormány. Többek között ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára Komjáthi Imre, MSZP-s képviselő kérdésére.
A kormány azt vállalta, hogy ritkán látott mértékben féken tartja a költségvetés kiadásait jövőre, ám vannak olyan területek, amelyek elsőbbséget élveznek és ennek megfelelően a kormány ezekhez a célokhoz látványosan több forrást rendel, mint 2023-ban tervezte. Ezek közül is kiemelkedik a honvédelmi kiadások ügye, a Honvédelmi Alap keretösszege például 55%-kal emelkedik. Emiatt talán ezt a területet lehet a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesének tekinteni. Nem véletlen, hogy ezen tétel mellett összességében mérsékelt kiadásnövekedést tervezett be a kormány a 2024-es költségvetésbe, ugyanis vannak olyan - a kormány ráhatásától független - költségtételek, amelyek egész egyszerűen kiszívják a büdzséből a mozgásteret: ilyen a kamatkiadások hatalmas növekedése, de a rezsicsökkentés is nagyon sokba kerül még mindig.
Nem valószínű, hogy az évközi nyugdíjemelés megvalósul, de a valós inflációhoz igazított, novemberi korrekcióval növelhetik az idősek ellátását - közölte Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke a Népszavával.
Zajlik a 2024-es költségvetés tervezése, a dokumentumot a Költségvetési Tanács már véleményezte is. Ebből pedig szerda este kiderült az is, hogy a kormány mit tervez a bevételek és a kiadások oldalán. Jön a 6%-os nyugdíjemelés jövőre, és a prémiummal is kalkulál a kabinet.
A terven felüli nehézségek jelentkezése, a váratlan kiadások fedezése miatt, a munkahelyi fizetési előleghez hasonlóan, az idősek számára is lehetőség legyen előleg igénylésére - ezt szorgalmazza a Nyugdíjas Parlament.
A nyugdíjasok arra számítanak, hogy év közben lesz még korrekciós nyugdíjemelés, mert a 13. havi juttatás sem volt képes ellensúlyozni a magas nyugdíjas inflációt – mondta az InfoRádióban Farkas András nyugdíjszakértő, aki szerint a korrekció mértéke négy-öt százalék lehet.
A 27 százalékos nyugdíjas infláció már elvitte az év eleji 15 százalékos emelést és a 13. havi ellátást is – mondta a Népszavának a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke. A szervezet év közi emelést szeretne, ennek érdekében levélben keresték meg a kormányt, arra azonban azóta sem kaptak választ.
A napokban jelent meg Magyarország legújabb konvergenciaprogramja, amely összefoglalóan mutatja be a kormány legfrissebb gazdasági és pénzügyi feltételezéseit. Ha külön a legfontosabb nyugdíjszámokat nézzük, akkor felfedezhetünk benne érdekességeket. A leginkább ijesztő adatokat a hosszú távú előrejelzésben találjuk, de dokumentumból kiderül például az is, hogy 2024-ben mekkora emelésre számíthatnak az időskorúak.
A héten váltak ismertté az államháztartás idei első negyedéves részletes adatai. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy több olyan folyamat is van a 2023-as költségvetésben, amelyek aggodalomra adnak okot. Miközben számtalan negatív kockázatot tudunk azonosítani az idei évet illetően (elsősorban a gyengén muzsikáló áfabevételeket érdemes kiemelni), addig ezzel szemben pozitív kockázatokat szinte egyáltalán nem találunk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a kormánynak nemcsak a 2024-es költségvetés - jelenleg is zajló - tervezésével gyűlhet meg a baja, hanem akár már idén lépéskényszerbe kerülhet. Érdekes lesz látni, hogy a kormány hogyan hatástalanítja az általunk több százmilliárd forintosra becsült aknákat.
Kíméletlen az inflációs folyamat Magyarországon, főleg a nyugdíjasokkal szemben. Nem véletlen ezért, hogy a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa már júniusra kér nyugdíjkompenzációt a kormánytól, amely ugyanakkor egyelőre nem lép. Mutatjuk azt is, mi lehet ennek az oka.
A héten jelent meg a márciusi inflációs adat Magyarországon, amely kifejezetten csalódást keltő a nyugdíjasok szempontjából, több szempontból is. A nyugdíjas infláció továbbra is magas szinten ragadt be, de ami talán még ennél is kedvezőtlenebb fejlemény: a friss áremelkedés fényében egyes elemzők tovább emelték az idei évre vonatkozó inflációs várakozásukat. Vagyis a nyugdíjasoknak év elején juttatott 15%-os emelés kezd szerény mértékűnek tűnni.
Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.
Az idei nyugdíjemelés kifejezetten jelentősnek tűnik elsőre, a makroadatok és a megélhetési költségek részletesebb vizsgálata után viszont az látszik, hogy valójában nem javul érezhetőn a nyugdíjasok jövedelmi helyzete - hívja fel a figyelmet Farkas András, a Nyugdíjguru.hu szerkesztője.
A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.
Interjú Ormosy Gáborral.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Biden újabb búcsúajándéka?
Egy republikánus kollégája rászállt az ügyre.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
