Kíméletlen az inflációs folyamat Magyarországon, főleg a nyugdíjasokkal szemben. Nem véletlen ezért, hogy a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa már júniusra kér nyugdíjkompenzációt a kormánytól, amely ugyanakkor egyelőre nem lép. Mutatjuk azt is, mi lehet ennek az oka.
A héten jelent meg a márciusi inflációs adat Magyarországon, amely kifejezetten csalódást keltő a nyugdíjasok szempontjából, több szempontból is. A nyugdíjas infláció továbbra is magas szinten ragadt be, de ami talán még ennél is kedvezőtlenebb fejlemény: a friss áremelkedés fényében egyes elemzők tovább emelték az idei évre vonatkozó inflációs várakozásukat. Vagyis a nyugdíjasoknak év elején juttatott 15%-os emelés kezd szerény mértékűnek tűnni.
Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.
Az idei nyugdíjemelés kifejezetten jelentősnek tűnik elsőre, a makroadatok és a megélhetési költségek részletesebb vizsgálata után viszont az látszik, hogy valójában nem javul érezhetőn a nyugdíjasok jövedelmi helyzete - hívja fel a figyelmet Farkas András, a Nyugdíjguru.hu szerkesztője.
A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.
A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta, a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt drasztikusan csökkent. Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.
A tavalyi magas infláció miatt idén 11,5%-kal kellett volna emelni a cseh nyugdíjakat, de egy öt napig tartó parlamenti huzavona után szombaton úgy döntött a cseh képviselőház, hogy ez csak 2,3%-os lesz, amellyel idén mintegy 313 milliárd forintot spórol meg a költségvetés a nyugdíjasok kárára.
A tavalyi népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményei további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy gyorsan öregszik és létszámában riasztóan fogy a Magyarországon élő lakosság. Cikkem második részében arról írok, hogy ennek ellenére sem az állam, sem az állampolgárok nem foglalkoznak ezzel a problémával. Miközben teljesen másképp kellene tekintenünk az idősekre, mint korábban.
A napokban Orbán Viktor miniszterelnök levélben keres meg minden magyar nyugdíjast, és tájékoztatja őket arról, hogy februárban dupla nyugdíj érkezik - közölte Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott szombaton az MTI-vel.
A héten kapják kézhez a 13. havi nyugdíjat az érintettek, vagyis a 15%-kal megemelt havi járandóság duplája érkezik most az időskorúakhoz. Ezek után adódik a kérdés: mire elég az eddig ismert plusz összeg?
Lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak. Érdemes átgondolni a döntést, mert az idei 15 százalékos nyugdíjemelés csak annak jár, aki tavaly nyugdíjba vonult - írja az adó.hu.
Egy év alatt negyedjére kapnak nyugdíjemelést az idősek, akik tavaly prémiumban és 13. havi juttatásban is részesültek, az infláció azonban még mindig gyorsabban nő, mint a nyugdíj – hívta fel a figyelmet Farkas András az Infostartnak nyilatkozva. Szerinte nagy hiba, hogy az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói kosarat még mindig a két évvel ezelőtti állapot alapján számítják ki, holott azóta minden megváltozott az orosz–ukrán háború és a gazdasági válság miatt.
Mivel a tavaly júliusi magyarországi nyugdíjemelésből kimaradt, ezért az Alkotmánybíróságon támadta meg a kormányrendeletet egy baranyai nyugdíjas – írja az Index.
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (2. rész)
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (1. rész)
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa visszamenőleges, 2022 januárjáig érvényes nyugdíjemelést vár el a kormánytól, mivel az infláció felülmúlta a tavaly év eleji várakozásokat, de még az évközi korrekciókkal együtt is veszítettek értékükből a juttatások. Az érdekvédelmi képviselet szerint a Központi Statisztikai Hivatal számítási módszertana sem megfelelő.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén januárban 15 százalékkal nőnek a nyugdíjak; az emelést követően havonta 27 ezer forinttal növekszik az átlagnyugdíj Magyarországon, a 13. havi juttatást is figyelembe véve ebben az évben ez több, mint 350 ezer forint emelést jelent az időseknek. Az idei első utalás csütörtökön érkezik, közölte a Hír TV.
Idén januárban 15 százalékkal nőnek a nyugdíjak, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke viszont nagyobb emelést tartott volna korrektnek.
Farkas András szerint hiába nőnek jövőre 15%-kal a nyugdíjak, év közben újabb emelést kell végrehajtani, mert az infláció ennél magasabb lehet. A nyugdíjszakértő szerint a lehető legkisebb mértéknek nő januártól a nyugdíj, az inflációs előrejelzés sávja ugyanis 15-19,5%. Farkas András úgy véli, akár ennél is nagyobb lehet a pénzromlás.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
