Már szűkösség vált a román nyugdíjalapok számára a hazai pénz- és tőkepiac, ezért a jövőben az intézményi szereplők nagyon teret engedhetnek a külföldi befektetéseknek. A kínálat egyszerűen már nem tudja a megnövekedett keresletet kielégíteni, ezért van szükség a befektetések földrajzi diverzifikálására. Jelenleg a pénz kétharmada román államkötvényekben van nyilvántartva, a külföldi befektetések részaránya pedig mindössze 12 százalék.
A mai napon a sajtóban megjelent, az ING-t negatívan feltüntető cikkekkel kapcsolatban a következőket kívánja közzétenni az ING: "az ING Nyugdíjpénztár mindig a tagok érdekeit szem előtt tartva és a törvényi előírásoknak megfelelően jár el". A következőkben az ING Nyugdíjpénztár sajtóközleményét tesszük közzé.
A PSZÁF még hónapokkal ezelőtt kötelezett több magánnyugdíjpénztárt is arra, hogy a portfóliójukban szereplő befektetési alapjaik túlságosan magas költségeit szüntessék meg, és a többletköltséget utalják vissza a pénztártagok számlájára. A felügyelet szerint a pénztárak milliárdos kárt okoztak az indokoltnál magasabb díjterheléssel a tagoknak. A határidő május 25-e lett volna, azonban csak egy pénztár teljesítette a kötelességét, míg három pénztár a Napi Gazdaság szerint reménykedik abban, hogy a jogszabályok eltérő értelmezéséből adódó probléma megoldódik.
Az Országgyűlés mai ülésén csökkenthetővé, illetve szociális ellátássá alakíthatóvá, de akár megszüntethetővé is teheti az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátást, amennyiben elfogadja az erről szóló fideszes alkotmánymódosító javaslatot. A Ház szintén ma határoz a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság létrehozásáról.
Az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok után átutalandó teljes vagyon értéke az előzetes adatok alapján meghaladhatja a 2 800 milliárd forintot, a visszalépő tagok számára kifizetendő összeg (a reálhozam) pedig a 260 milliárd forintot - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség csütörtökön. A pénztáraknak volt tagjaik vagyonát 2011. június 1. és 12. között kell a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz eljuttatniuk, a vagyonátadási folyamat a szervezet közleménye szerint rendben megkezdődött.
Június elsején kezdődött a magánnyugdíjpénztárak vagyonának átutalása a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak. Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese az Inforádiónak azt mondta: a kormányrendelet szerint június 12-ig kell a teljes vagyonnak átkerülnie az államhoz. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerülő magán-nyugdíjpénztári vagyonból a tagok reálhozamának visszautalását július 20-tól kezdi meg a központ a pénztáraknak.
Az átlagjövedelem 70%-ára lenne szükség a tisztességes nyugdíjas kori megélhetéshez. A megfelelő és a tényleges nyugdíj közötti különbözetet saját erőből kell megteremteni. Az éves átlagos nyugdíjhiány hazánkban több, mint félmillió forint. A következőkben az Aviva sajtóközleményét tesszük közzé.
Az utolsó pillanatban, tegnap jelent meg az a kormányhatározat, ami a nyugdíjpénztárak vagyonátadását tisztázza, az érintettek azonban már korábban hozzájutottak a tervezethez, ezért nem okozott meglepetést a kihirdetett jogszabály. Az ÁKK szerint hamarosan indulnak az átutalások, a pénztárak részéről az első csomag pénteken érkezhet meg. A pénztárak többsége az utalással nem akarja megvárni a jogszabály adta június 12-i határidőt, inkább előtte küldik át a vagyont az állam számára. Az ÁKK berkein belül működő alap vezető testülete ezt követően dönt az értékesítésről, vélhetően gyorsnak kell lenni, hiszen a költségvetés számára 530 milliárd forintra, míg a reálhozamok kifizetésére 220 milliárd forintra van szükség. A külföldi eszközök értékesítéséből a szükséges összeg előteremthető, sőt végszükség esetén hitelt is kaphat az alap.
Nyár végéig mindenki meg fogja kapni a reálhozamát, egyelőre csak egy kormánytervezet van a pénztáraknál az ütemezést illetően, azonban ez is azt erősíti meg, hogy augusztus végéig az elszámolást be kell fejezni. Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint a napokban a visszalépő tagok egy újabb levelet fognak kapni, amiben még egyszer felszólítják őket, hogy rendelkezzenek a reálhozamukról. Nagyon fontos, hogy mindenki ellenőrizze, hogy a pénztár adatbázisában a helyes lakcím szerepel, hiszen ha nem veszik át ezen a lakcímen a reálhozamot, akkor az az államhoz kerül.
Elkeserítő folyamatokról tanúskodnak a legfrissebb népszámlálási eredmények, igaz az ENSZ becsléseitől nem vagyunk messze globálisan, azonban túlságosan gyorsan romlanak a peremfeltételek. A Deutsche Bank elemzői friss jelentésükben azt írják, hogy a világ népessége 2050-ben fogja elérni a maximumát 9 milliárd fővel, sokkal korábban, mint arra számítani lehetett. A termékenységi mutatók alapján már most sem nőhetne a népesség, azonban a társadalom öregedése egy ideig még képes ellensúlyozni az alacsonyabb születésszámot. Azt már rég tudtuk, hogy a fejlett országokban a demográfia miatt a munkaképes korú lakosság csökkenésére kell számítani, a fejlődő országokban ez még várat magára, de nem olyan sokáig. A DB elemzői következtetésként azt írják, hogy szükség van a munkában töltött évek meghosszabbítására, miközben ők is közvetetten említik a 70 éves nyugdíjkorhatár lehetőségét.
A jelenleg munkaképes korban lévő britek fele attól tart, hogy megtakarítások hiányában szegényebb lesz nyugdíjas korában, mint a szülei, a brit munkavállalók jelentős része azonban mégsem tesz semmit megtakarításainak gyarapítása érdekében - áll az HSBC bankcsoport csütörtökön Londonban ismertetett felmérésében.
Pintér Sándor belügyminiszter kedden arról tájékoztatta a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fórumának érdekképviseleti tagjait, hogy a kormány, kisebb módosításokkal, elfogadta a szolgálati nyugdíjasokat és szolgálati nyugdíjrendszert érintő, szakszervezetekkel egyeztetett belügyminiszteri előterjesztést - tájékoztatta "A Hivatásunk Védelmében Sztrájkbizottság" az MTI-t.
A rendészeti szervek érdekképviseleteinek több elképzelése is bekerült abba a javaslatba, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter kedden terjeszt a kormány elé - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a kormányszóvivő. Nagy Anna közölte: az a kérdés, hogy mivel lehet vonzóvá tenni a rendőri vagy a tűzoltói pályát - de ez ne a korai nyugdíjba vonulás legyen.
Az UniCredit nyerte az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) pályázatát a magán- nyugdíjpénztáraktól a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba átkerülő külföldi értékpapírok letétkezelésére, az erről szóló szerződést múlt pénteken írták alá, mondta az MTI-nek hétfőn Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese.
Egy héttel a sok port kavart alkotmánymódosítás után néhány részletet közölt a korhatár előtti nyugdíjasok munkaerőpiacra való visszatereléséről a Magyar Nemzet. A birtokukba került tervezet szerint az egészséges, 57 évnél fiatalabb nyugellátásban részesülőket visszavezetnék a munkaerőpiacra, a felajánlott munkát aki egyszer elutasítja, annak az ellátása a felére csökkenthető, míg akik kétszer nemleges választ ad, attól megvonható az ellátás. Egyelőre a kormányoldal szerint csak vitaanyagról van szó, azonban a tervezet összhangban van a törvénymódosítással. Elvileg 250 ezer embert érinthet a változtatás, köztük többségében rokkantnyugdíjasokat.
Rövid távon katasztrofális hatása lehet annak, ha a korkedvezményes nyugdíjasok egy részét visszaterelik a munkaerőpiacra - mondta az InfoRádiónak az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. Simonovits András azonban hozzátette: hosszú távon lehetnek előnyei a lépésnek.
A legfrissebb statisztikák szerint közel 600 ezer olyan nyugdíjas van ma Magyarországon, aki a kötelező korhatár elérése előtt kapta meg a járandóságát. A pénteken benyújtott alkotmánymódosítás elvileg lehetőséget adna az összes korai nyugdíjas ellátásnak felülvizsgálatára, a kormány viszont hangsúlyozta, hogy csak a fegyveres testületek esetében kerülne sor a felülvizsgálatra, és ott is csak azoknál, akik 57 évesnél fiatalabbak. Nyugdíjszakértők szerint a változtatások iránya helyes, azonban pontosan azt kifogásolják, hogy nem szabadna kivételeket tenni, a korhatár alatti öregségi nyugdíjakat mind felül kéne vizsgálni - írja laptársunk az Index.
Kétszer is szerepel a nyugdíjrendszer a szociális konzultáció kérdéseit tartalmazó levélben, az egyik kérdés a gyermekes családokra vonatkozik, míg a másik a jövő évtől elinduló egyéni számlákra. Véleményünk szerint a kormány szándékait alapvetően nem tudják átírni a beérkezett válaszok, esetleg nüánsznyi hangsúlyeltolódásra lehet számítani. A körülmények egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy a kedvezmények bővüljenek, sőt ennek az ellenkezőjére lehet felkészülni.
A tervek szerint az év második felében kezdődhet el a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, ami körülbelül 220 ezer embert érintene, akiknek - a becslések alapján - akár a fele is visszatérhetne a munka világába - közölte a kormányszóvivő kedden, a kabinet ülése után.
Három év alatt összesen 217 milliárd forint költségvetési megtakarítást eredményezhet a rokkantsághoz, egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakítása a nemzetgazdasági miniszter közlése szerint. Matolcsy György egy írásbeli kérdésre adott válaszában kitért arra is, hogy a rokkantnyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - a korhatár betöltéséig - a jelenlegi formájukban megszűnnének, és egészségkárosodási ellátássá alakulnának át.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek... 
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
