A magánnyugdíjpénztárak 2008-as teljesítménye ráirányította a figyelmet az ágazat problémáira, a vita pedig nem kevésbé fontos kérdés körül folyik, mint a kilencvenes évek második felében véghez vitt nyugdíjreform felülvizsgálata. Németh György felvetésére a reform kidolgozásában is résztvevő Gaál Gyula, közgazdász reagál, véleményét az alábbiakban változatlan formában tesszük közzé.
Két angliai állami nyugdíjalap beperli a Royal Bank of Scotland-ot, a vád szerint ugyanis angliai vezető hitelezője megtévesztette a befektetőket, korábban ugyanis azt állította, hogy rendezett a tőkehelyzete, miközben a bankon belül már sejteni lehetett a fizetésképtelenséget. Az ügy érdekessége, hogy a nyugdíjalapok a korábbi brit miniszterelnök feleségét, Cherie Blairt kérték fel a vád képviselésére, aki szerint a jövőben nem kerülhető el, hogy magasabb vállalatirányítási követelményeket helyezzenek a vállalatok elé.
Nem lehetünk elégedettek a nyugdíjpénztárak elmúlt tíz évben nyújtott teljesítményével, de ez nem jelenti, hogy vissza kellene fordítani a nyugdíjreformot a Németh György felvetése kapcsán felélénkült nyugdíjvita soron következő hozzászólója szerint. Molnár Attila, közgazdász véleményét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.
A járadékok szintjének megtartását garantáló alap felállítását szeretnék elérni a holland nyudgíjasok érdekvédői, ezzel párhuzamosan pedig felülről korlátoznák a nyugdíjalapok vezetőinek fizetését is.
Drasztikusan vissza akarja vágni a szlovák nyugdíjalapok által felszámított fix díjakat Robert Fico, ami viszont hatalmas ellenállást váltott ki a piaci szereplők körében. A tervek szerint ugyanis harmadára csökkentenék az alapok által kiróható díjakat, ami a szlovák nemzeti bank szóvivője szerint veszélybe sodorhatja az alapokat, mivel a változtatással nem tudják fedezni az önkéntes nyugdíjalapok a költségeiket.
A parlamentnek ma benyújtott nyugdíjrendszert érintő változtatások részleteit ismertette Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, valamint Keller László a Pénzügyminisztérium államtitkára a délben tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Az intézkedésekkel a nyugdíjrendszer egyre növekvő hiányát próbálja a kormány megállítani, az államtitkár szerint a 2050-re a GDP 13 százalékát is elérhető hiány a nyugdíjrendszerben 9 százalékra csökkenhet 3 fontos változtatás eredményeként. Ilyen a 13. havi nyugdíj megszüntetése a 2010-től nyugdíjba vonulóknál, a nyugdíjak indexálásának részleges megváltoztatása, valamint a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése 2016-2027 között fokozatosan.
A válság miatt sokkal égetőbb kérdéssé vált a nyugdíjrendszer átalakításának folytatása, azonban a környező országokban megfigyelhető eseti lépésekkel ellentétben - ami visszafordulást jelentett a reformokban - Magyarország számára csak egy hosszú távú koncepció lehet életképes. Számos lehetőség közül választhat a politika, azonban elsőként olyan fontos kérdéseket kellene tisztázni, mint például, hogy az állam mit tekint alapvető feladatának az öregkori szegénység elkerülését, vagy a jövedelempótlást, illetve szükség van-e ekkora állami rendszerre?
Az AXA Nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágazatának klasszikus portfóliója 2008-ban 6,26%-os, kiegyensúlyozott portfóliója -5,43%-os, míg növekedési portfóliója -14,46%-os nettó hozamot produkált a PSZÁF adatai szerint. A piaci átlagot meghaladó hozamokat az tette lehetővé, hogy a vagyonkezelő kockázatkerülő befektetési stratégiát valósított meg és a portfóliókban a részvények arányát folyamatosan alacsony szinten tartotta, ezzel minimalizálta veszteségeit. A következőkben az AXA sajtóközleményét közöljük.
Nem kisebb tét került az elmúlt hetekben a nyugdíjrendszerünkkel kapcsolatos szakmai vita fókuszába, mint a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, részben vagy egészben történő államosítása, illetve más hasonló ötletek. Az elméleti megoldások konkrét jogi megvalósításáról eddig kevés szó esett, a vita újabb állomásaként így ezúttal a nyugdíjvitában már korábban is aktív Dr. Hegedűs László véleményét publikáljuk változatlan formában.
Sajnos nem szolgálnak pozitív meglepetéssel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közzétett friss adatok a hazai nyugdíjpénztárak 2008-as teljesítményét illetően, az ágazat az előzetes várakozásokkal, valamint a Stabilitás Pénztárszövetség múlt héten közzétett hozamadataival összhangban fennállásának legsúlyosabb veszteségeit volt kénytelen elkönyvelni tavaly.
Az aktuális piaci problémák mellett sem csillapodik a nyugdíjrendszerünk lényegesen hosszabb távú, strukturális problémái körüli diskurzus sem. Németh György korábban úgy nyilatkozott, elhibázott volt az 1997-es nyugdíjreform, amivel kapcsolatban több szakértő ellentétes véleményének adott hangot a Portfolio.hu nyugdíjvitájának keretében. Németh György ezekre reagáló írását az alábbiakban változatlanul tesszük közzé.
A nagyobb intézményi befektetők körében keresett lehet a jövőben a japán részvénypiac, hiszen már az értékeltségi szintek itt is igen attraktívak, és hosszú távú befektetésként hozzájárulhatnak a portfólió kockázatainak szétterítéséhez. Az Európai szereplők közül pedig az elsők között a francia állami nyugdíjalap kezdheti meg a vásárlásokat, méghozzá 2009-ben összesen 1.1 milliárd dollár értékben.
Az egész világon tomboló pénzügyi válság alól a magyar nyugdíjpénztárak sem vonhatták ki magukat, a ma reggel a Stabilitás Pénztárszövetség és a BAMOSZ által tartott közös sajtótájékoztatón pedig bemutatták a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó pénztárak 2008. évi hozamadatai. Az adatok alapján megállapítható, hogy az eltérő befektetési stratégia, valamint a választható portfóliók különbözőségei miatt a hozamok a kötelező magánnyugdíjpénztáraknál -32.95 százalék és +6.25 százalék között alakultak.
A magyar nyugdíjrendszer átalakításának szükségessége sokak számára nyilvánvaló, azonban az már kevésbé, hogy a lehetséges alternatívák mit is takarnak valójában. Éppen ezért a nemzetközi szakirodalomban közkedvelt csoportosítás alapján sorra vesszük a lehetőségeket, bemutatva, hogy mik lehetnek a rendszer mögött meghúzódó mozgatórugók. Elöljáróban annyit pedig leszögezhetünk, hogy a jövőben sokkal nagyobb szerep hárul majd az egyéni megtakarításokra, az állam ugyanis hosszú távon nem tud majd lépést tartani a romló demográfiai környezettel.
A nyugdíjpénztári szektor 2008-as hozamadatai hamarosan nyilvánosságra kerülnek, a válság miatt pedig nagy valószínűséggel a veszteségek átlagos mértéke 10 és 20 százalék között szóródhat - nyilatkozta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja az Estének. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tavalyi hozamadatokból nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni, a veszteségek pedig csak akkor lehetnek tényelegesek, ha a pénztártag hozzányúl a megtakarításához. Ennek megfelelően a mostani környezetben a legjobb megoldás a kivárás.
Az olasz kormány azt tervezi, hogy 2018-ra 65 évre emelné a közalkalmazásban lévő nők nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 60-ról, írja az MTI. A Corriere della Sera szerdai internetes kiadása szerint a kormány már elküldte Brüsszelnek erre vonatkozó javaslattervezetét. Az olasz demográfiai helyzet problémái régóta ismertek. A becslések szerint az öregséggel összefüggő nyugdíj- és egészségügyi kiadások itt növekedhetnek a leggyorsabban Európában.
A világ nyugdíjalapjai tölthetik be a jövőben a megroggyant bankszektor hagyta hézagot a vállalati hitelezésben, miután a pénzügyi szektor egyszerűen képtelen ellátni a gazdaságot a szükséges likviditással, a legnagyobb nyugdíjalapok viszont akkora mennyiségű tőkével bírnak, amelynek egy részével is jelentős javulás érhető el a vállalati finanszírozás terén. Egy ilyen új hitelezési csatorna ugyanakkor nem kevés rendszerszintű kockázattal bővíthetné a palettát.
Hiába járt az 1997-es nyugdíjreform komoly kompromisszumokkal és maradtak el kulcsfontosságú döntések az elmúlt évtized során, a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése súlyos hiba lenne Mihályi Péter szerint, mert a jövedelmek még nagyobb arányú eltitkolását vonná maga után. A szakember reakcióját Németh György közelmúltbeli felvetésére az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.
A 2008-as tőkepiaci veszteségek kapcsán ismét fellángolt a vita a magánnyugdíjpénztári ágazat eredményei, működése körül, ennek keretében látott napvilágot Németh György meglehetősen radikális megoldási javaslata, amely szerint a pénztárakat lényegében félig-meddig meg kellene szüntetni. Erre a véleményre reagál Matits Ágnes nyugdíjszakértő, akinek írását az alábbiakban változatlanul tesszük közzé.
A nyugdíjrendszer teljes átalakítását javasolja Németh György, véleménye szerint meg kellene szüntetni a jelenlegi második pillért, a nyugdíjpénztáraknál lévő kötvényeket pedig az államnak vissza kellene vennie saját tulajdonába, a kötvények értékét azonban rögtön jóváírnák a foglalkoztatottak névleges egyéni számláin. Ezzel a lépéssel a szakértő szerint 4-6 százalékkal csökkenhetne az ország államadóssága, amivel mérséklődhetne az országra nehezedő nyomás.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
