Izgalmasan telt az idei év a deviza- és állampapírpiacon. IMF delegáció, recessziós félelmek, zuhanó majd jelentősen erősödő forint, egekbe emelkedő állampapírpiaci hozamok. 2009. április 15-én szerdán 10 órától Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője válaszol olvasóink kérdéseire.
Az elmúlt hetekben nyújtotta be a kormány az állami nyugdíjrendszer megváltoztatásáról szóló javaslatot a parlamentnek, amiben korhatáremelés, a svájci indexálás megváltoztatása, valamint egyéb szigorítások szerepeltek. A szakértők közül többen azonban nagyobb változtatásokat sürgetnek, ami nemcsak a rendszer egyes elemeit, hanem magát a rendszer logikáját érintené. A következőkben ennek megfelelően az egyéni számlás rendszerek lényegi elemeit mutatjuk be, ami a magyar viszonyokat ismerve csak egy komplex változtatáscsomagban érhetné el a kívánt ösztönző hatásokat.
Az anglikán egyház amerikai ágát képviselő episzkopális egyház nyugdíjalapja Ázsiában nyit új irodát, hiszen az utóbbi időben egyre többet hallani a régió várható felülteljesítéséről, a hatalmas lehetőséget pedig a 2008-ban 19 százalékot vesztő alap sem akarja kihagyni. Az iroda vezetésére az alap egy az ázsiai piacon veteránnak számító szakembert vett fel, aki korábban a JP Morgan-nek dolgozott.
Szlovákiában még tavaly nyitották meg átmenetileg a lehetőséget a munkavállalók előtt, hogy visszalépjenek az állami rendszerben, azonban az adatok szerint csak 11,000-en éltek a lehetőséggel, miközben a vegyes rendszerben több mint 1.5 millióan vannak. Az átlépők között jellemzően 40 év feletti munkavállalók vannak, az alapok konzervatívabb befektetési politikája, valamint a válság miatt ugyanis nem feltétlenül érheti meg számukra a vegyes rendszerben maradni.
A legnagyobb amerikai vállalatok által szponzorált nyugdíjalapokat komolyan érintette a válság, egyetlen év alatt 300 milliárd dollár tűnt el, amit valamilyen módon a vállaltoknak ki kell pótolniuk. A problémát nemcsak a részvénypiaci zuhanások, hanem a jegybanki kamatcsökkentések okozták, egy 2006-os törvény szerint pedig 7 év áll a vállalatok rendelkezésére, hogy rendezzék az alapok helyzetét. A foglalkoztatottak az esetek többségében nem észlelnek ebből semmit, azonban egyes vállalatok alkalmazottai akár nagyobbat is veszthetnek, hiszen mind az elbocsátás, mind a nyugdíjprogram befagyasztása, mind a csőd potenciális veszélyforrások lehetnek.
Az argentin nyugdíjrendszer államosítása meghozta a hatását, hiszen nagyobb részt ennek köszönhetően emelkedhettek az adóbevétele márciusban - éves szinten - 23 százalékkal. A kép pedig 2009 első három hónapjában fokozatosan javult, januárban ugyanis reálértelemben még csökkentek az adóbevételek a tavalyi magas 15-20 százalékos átlagos infláció miatt. A befektetők számára pedig nagyon fontos az adóbevételek alakulása, hiszen több nagyobb kötvénysorozat kifizetése is a levegőben lóg a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan.
Számos szövetségi állam képviselője egyeztetett a hétvégén szabályozókkal arról, hogy a nyilvános nyugdíjalapok tőkéjét is bevonnák a hitelválságban "mérgezővé" vált értékpapírok pénzügyi piacokra nehezedő terhének feloldásában.
Az angol vállalati nyugdíjalapok tagjait védő Pension Protection Fund új vezetője szerint elképzelhetetlen, hogy ne emeljék a munkaadók által fizetett díjakat, hiszen többek a között a válság miatt havi 4 millió fontot fizet ki a garanciaalap. Az alap vezetője a jövőben azt javasolja, hogy az átlagbérnek megfelelő mértékben emeljék a tagokra háruló költségeket, ami viszont csak részben fedezheti az alap 500 millió fontos hiányát.
A romló demográfiai környezet miatt a japán állami nyugdíjalap - ami 1,000 milliárd dolláros vagyont kezel - az április elsejétől kezdődő gazdasági évben 40 milliárd dolláros nettó tőkekiáramlással számol, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak kifizetésének finanszírozása miatt nagyobb mennyiségű kötvényt kell a piacra borítania az alapnak. A szakértők szerint azonban megfelelő időzítéssel elkerülhetők a komolyabb árfolyam-ingadozások.
A kormány legújabb terveiben átalakításra kerülne a svájci indexálás rendszere, ennek apropójaként a nyugdíjemelés mögött meghúzódó tényezőket vizsgáljuk meg, főként az OECD országokban alkalmazott tanulságokra alapozva. A sokak által vitatott árindexálás bevezetése igaz, hogy alacsonyabb éves nyugdíjemelést jelentene, azonban ezt - részben vagy egészben - kompenzálni lehetne az induló nyugdíjak szintjének emelésével. A szakértők szerint pedig több érv is szól az áremelkedés ütemét követő nyugdíjemelés mellett, hiszen ez átlagos körülmények között jobban tervezhető, a nyugdíjasok számára pedig nagyobb rugalmasságot ad a nyugdíjas évek alatt.
Amerika betétállományt tekintve legnagyobb bankja, a JPMorgan az év végéig nem fizet pénzt az 50,000 dollár felett kereső alkalmazottak nyugdíjprogramába. A bankóriás ezzel csatlakozott például a General Motorshoz, vagy a Motorolához, amik szintén korlátozásokat vezettek be a nyugdíjprogramjaiknál, ezzel az eszközzel ugyanis egyszerűen tudnak a vállalatok pénzt spórolni. Egy belső forrás szerint a JPMorgan vezetősége év végén dönt az egyösszegű befizetésről, ami viszont alacsonyabb lehet, mint a korábbi kéthetes periódusokban fizetett pénz évesített összege.
Megfelelő alternatíva hiányában 2011-től 65-ről 67-évre emelnék a törvényes nyugdíjkorhatárt Hollandiában, mivel a társadalom öregedése miatt beavatkozás nélkül a rendszer fenntarthatósága kerülne veszélybe. A koalíciós pártok a válság miatt pedig újratárgyalták a korábban kötött koalíciós szerződést, az új megállapodás szerint a legfőbb cél, hogy minél tovább tartsák a foglalkoztatottakat a munkaerőpiacon.
Az aktuálpolitikai események sodrában sem csillapodik a nyugdíjrendszerünk jövője körüli parázs vita, amelyben Németh György nyitott új fejezetet a nyugdíjpénztári rendszer éles kritikájával. A szerző ezúttal Gaál Gyula közelmúltbeli írására reagál, véleményét az alábbiakban változatlan formában tesszük közzé.
Részletes cikkben foglalkozik Magyarországgal a Wall Street Journal mai száma, az ország sebezhetőségét pedig alapvetően a nyugdíjrendszer problémáira vezeti vissza a szerző. Az emberek fejében ugyanis még mindig él az évtizedekkel ezelőtti rendszer, amiben az állam nagyon kedvező szociális hálót alakított ki. A rendszerváltozást követően pedig azért nem lehetett a komolyabb reformokat végrehajtani, mivel az egyének foggal-körömmel ragaszkodtak a korábban megszerzett privilégiumaikhoz. A változás elodázásához viszont a politika is hozzájárult, mivel a reformok végrehajtása drasztikus szavazatvesztéssel járt volna.
A még tavaly októberben hatalmas port kavart argentin nyugdíjrendszer magán pillérének újraállamosítása is szóba került a közép-kelet-európai országok nyugdíjalapjainak érdekképviseletét összefogó CEEC Fórum tegnapi budapesti ülésén. A válságot ugyanis a drasztikus export visszaesés következményeként nagyon megszenvedte az argentin gazdaság, a költségvetésre nehezedő nyomást pedig úgy akarták enyhíteni, hogy az 1994-es reformmal szakítva újraállamosították a nyugdíjrendszert. A BBVA spanyol bank egyik vezető elemzője előadásában arra mutatott rá, hogy a rövid távú előnyökért hosszú távon kamatostul megfizet az ország.
Az izlandi bankrendszer összeomlását követően komoly változások történtek az országban, az egyik ilyen volt egy speciális állami felügyelet felállítása, ami felügyeleti csúcsszervként köteles eljárni 2009. február elsejétől. Az intézmény első teendőjeként több nyugdíjalap ellen is eljárást indított, mivel az a gyanú, hogy a törvényben meghatározott befektetési korlátokat megszegték.
A New York-i állami nyugdíjalap két korábbi vezetőjét is keresi az amerikai tőzsdefelügyelet, mivel az állami pénzek kezelésének jogáért cserébe kenőpénzt fogadtak el. A vezetők így több tízmillió dollárnyi illegális jövedelemhez jutottak, nem beszélve arról, hogy nem tisztességes versenyeztetés során osztották ki több milliárd dolláros vagyon kezelését. Az ügy érdekessége, hogy az egyikük politikai tanácsadója és egyik legfőbb bizalmasa volt a magyar származású Alan Hevesinek, az akkori számvevőnek, aki felelős volt a nyugdíjalapért.
A pénzügyi válság továbbra is megköti az alig több mint egy éve elindult román kötelező nyugdíjalapok kezét, a piaci turbulenciák miatt szélsőségesen kockázatkerülő portfóliók viszont jól jöttek az elmúlt hónapokban.
A nyugdíjrendszer a vártnál sokkal komolyabb kockázatokat hordoz magában, mert a vagyonkezelési eszközök kevésbé hatásosak, mint hiszi a piac - jelentette ki a holland jegybank. A nagy holland DB, azaz járadékkal meghatározott rendszerben működő alapoknak a jövőben javítania kell a kockázatfedezési stratégiájukon, vagy közelíteniük kell az ígért járadékok szintjét a DC (járulékkal meghatározott) alapokéhoz.
A Shellhez köthető munkáltatói és egyéb nyugdíjalapok a pénzügyi válságot nagyon megszenvedték, 2008-ban a vállalat adatai szerint 27 milliárd dolláros veszteség gyűlt össze, ami azt jelenti, hogy jelenleg nincs meg a kellő fedezet a nyugdíjak egy részének kifizetésére illetve emelésére. A társaság szakértői szerint a rendszeres éves 1-2 milliárd dolláros befizetések mellett pótbefizetésekre is szükség lesz a hiány korrigálására, ami a következő években összesen 5-6 milliárd dollárt is jelenthet.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
