Az elmúlt 16 évben két évvel csökkent a tényleges nyugdíjba vonulási kor Dániában egy friss tanulmány szerint, a legfőbb ok pedig az állami rendszer engedékenysége a korai nyugdíjazással kapcsolatban. Mindeközben 2 évvel nőtt a 60 évet betöltött emberek várható élettartama, ami komoly nyomást gyakorol az állami rendszerre, szakértők szerint pedig mindent meg kell tenni a munkakínálat növelése érdekében a helyzet megoldására.
Komoly fordulópont lehet egyes nyugdíjpénztárak, sőt, akár az egész ágazat életében az idei év - véli Gaál Attila, az Aon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója, aki szerint a szabályozási változások miatt átalakuló környezetben további konszolidáció mehet végbe. A tavalyi gyenge hozamok annak ellenére befolyásolják a pénztárak reputációját, hogy hosszú távon nem minősítik a vagyonkezelési teljesítményeket, és a vagyonkezelési piacot sem rajzolják át érdemben a szakember meglátása szerint.
Az angliai Capita éves felmérése szerint igaz a minimális elvárásokat felülteljesítették a befizetés meghatározott vállalati nyugdíjalapok, azonban a munkáltatói és munkavállalói befizetések még így is egyeseknek csak szerény nyugdíjat biztosítanak. A jövőben éppen ezért a befizetések növelésére lenne szükség, amivel például a legegyszerűbb módon lehetne a válság káros hatásait ellensúlyozni.
A Nemzetközi Valutalap szerint teljesen rossz úton halad a szlovén kormány, hiszen a tervezett lépések nem tudják megoldani a nyugdíjrendszert érintő súlyos problémákat. A kormány egyelőre csak olyan ösztönző rendszert dolgozna ki, ami a munkavállalókat nagyobb megtakarításra, és későbbi nyugdíjba vonulásra készteti, miközben az IMF szerint nyugdíjkorhatár emelésre és a nyugdíjak indexálásának megváltoztatására van szükség, hasonlóan például Magyarországhoz.
A kormány tervezett adórendszert érintő változtatásaiban szerepel a munkáltatói hozzájárulások adóterheinek az emelése, amennyiben ez megvalósul, akkor az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári szektor eltűnhet, hiszen a tervezet a 15 éve felépített rendszer alapelveivel megy szembe - hangzott el a mai Stabilitás Pénztárszövetség sajtótájékoztatón. A Szövetség a költségvetés nehéz helyzetét ismerve viszont azt a kompromisszumos javaslatot teszi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint egészségpénztári munkáltatói támogatások a kedvezményes adóztatású természetbeni juttatások körébe kerüljenek, melynek adómértéke a legalacsonyabb adókulccsal egyezzen meg.
Szlovákiában már a múlt évben megnyitották az utat a vegyes rendszerből a tiszta állami rendszerbe, azonban a várakozásoktól nagyban elmaradó visszalépések miatt bajba kerülhet a nyugdíjbiztosító. Az intézmény vezetője szerint tarthatatlan a költségvetésük, hiszen a tervezett bevételeknek csak a 90 százaléka folyhat be a túlzottan optimista várakozások miatt, ezzel pedig csak szeptember végéig tudják biztosítani a kifizetéseket.
Újabb módszerrel próbál Argentína kilábalni a válságból, az elnöknő bejelentése szerint ugyanis az állami nyugdíjalap pénzének egy részét a jelzáloghitelezés felfuttatására használnák fel. A bankok a megváltozott környezet miatt nem nagyon hiteleznek, vagy csak nagyon magas költségek mellett, amire gyógyírt jelenthet a kormányzati lépés, azonban a szakértők szerint koránt sem biztosított a "befektetés"megtérülése.
Történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi június 3-án, hiszen az Európai Központi Bank szakszervezete 90 perces figyelemfelhívó sztrájkot hirdetett erre a napra, mivel elfogadhatatlannak tartják a bank által fenntartott nyugdíjrendszer reformját. Az ECB szerint a szükséges feladatokat el tudják majd látni, hiszen az 1,500 alkalmazott közül 460-an tagjai a sztrájkot meghirdető szakszervezetnek.
A kínai szociális rendszer jelenlegi formájában nem képes megoldani a következő évtizedek problémáit, ami között az első helyen a társadalom csökkenése és öregedése áll. A világ legnépesebb országa sem tudja magát függetleníteni a globálisan megfigyelhető trendektől, a várható élettartam ugyanis emelkedik, a fiatalok pedig egyre kevésbé vállalnak gyereket. A nyugdíjrendszer pedig ezer sebből vérzik, a legjobb példa erre, hogy a jellemzően alacsonyabb iskolai végzettségű és jövedelmű munkavállalók nagy része kiszorul az állami rendszer védőernyője alól. Az idősebb társadalmi csoportoknak pedig nem marad más választásuk, mint hogy a családjukra támaszkodjanak, hiszen a nyugdíjrendszer magánpillére még gyerekcipőben jár, egy átlagos háztartás pénzügyi vagyona pedig mindössze egy éves jövedelemmel egyezik meg.
Nem kell fizetniük alkalmazottaik nyugdíjra szánt megtakarítását a válságos helyzetbe került amerikai vállalatoknak a pénzügyminisztérium azonnal hatályos rendelkezése szerint. A nyugdíjszámlák viszont továbbra is élnek, így a munkavállalók nem kerülnek kényszerű döntés elé, a cégek pedig később újrakezdhetik a befizetéseket az adókedvezménnyel ellátott számlákra.
A magánnyugdíj pénztárakra mérsékelt hatással lehet az 1957 előtt született korosztályok számára megnyitott visszalépési lehetőség, hiszen a majdnem hárommilliós tagságból körülbelül 150 ezer embert érinthet a parlamentnek a mai nap folyamán benyújtandó javaslat, a szlovák tapasztalatok alapján pedig vélhetően csak az érintettek egy része fog élni a lehetőséggel. A korhatáremelés miatt ezek a korosztályok maximum 13 év múlva mennek nyugdíjba, a pénztárakon kívüli események miatt pedig nem feltétlenül biztosított számukra a vegyes rendszerből ténylegesen elérhető előnyök. A kormány tervezetében számos lépés a költségek csökkentését eredményezheti, ami hosszabb távon a tagok javára válik, miközben megfelelő átmenetet ad a pénztárak számára.
Amennyiben visszatérnénk a korábban jellemző konzervatív befektetési elvekhez és a magánnyugdíjpénztárakba beáramló új pénzeknek mostantól mintegy 90-95%-át magyar állampapírokba fektetnék az intézmények, akkor éves szinten mintegy 300 milliárd forintnyi állampapír-kereslet jönne létre - mutat rá a kívánatosnak tartott megoldási irányra Kepecs Gábor a mai Világgazdaság hasábjain. Az Aegon kelet-közép-európai régióigazgatója szerint amellett, hogy ez az államnak is jól jönne az adósságfinanszírozás könnyebbé válása miatt, a magánnyugdíjpénztári tagoknak is kedvező lenne, mert a megnövekvő állampapír-kereslet miatt már az új állományon is pozitív hozamot lehetne elérni (hiszen lejáratig megtartva a mai papírokon 7-8% hozam gyűlhet fel).
A magánnyugdíjpénztári tagok egy része teljesen visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe - az Index információi szerint ezt is tartalmazza a 2010-es adócsomag, amelyet a kormány mai ülésén elfogadott és holnap beterjeszt a parlamenthez.
A két hónapja tartó rali pozitívan hatott a lengyel nyugdíjalapok teljesítményére áprilisban is, a régiós viszonylatban magasabb részvényaránynak köszönhetően átlagosan 4 százalék volt az alapok nyeresége. Az összesített vagyon több mint 9,000 milliárd forintnak felel meg, a hozamok pedig 430 milliárd forintnak megfelelő összeget jelentettek a múlt hónapban, főként a lengyel tőzsde 19 százalékos emelkedésének köszönhetően.
A márciusi kedvezőbb nemzetközi környezet hatására 2009 első negyedévében 0.5 százalékos hozamot értek a szlovák kötelező nyugdíjalapok, hozzá kell azonban tenni, hogy az alapok sokkal kevésbé tartanak részvényeket, mint például hazánkban, ami meg is látszódott a tavalyi teljesítményeken. A Fitch hitelminősítő szerint a szlovák nyugdíjreform hatására a rendszer sokkal felkészültebb az öregedő társadalom kihívásaira, azonban középtávon kockázatokat jelent a kormány nyugdíjalapokba vetett bizalmat aláásó hadjárata.
Tegnap elfogadta az Országgyűlés a nyugdíjtörvény módosítását, a nemrég tartott kormányszóvivői tájékoztatón Korózs Lajos a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkár elmondta, hogy a változtatások célja az államháztartásra nehezedő teher csökkentése, a nyugdíjrendszerbe később belépő korosztályok számára is a járandóság kifizetése - különös tekintettel a Ratkó-korszakban születettekre -, végül de nem utolsó sorban pedig a nyugdíjazás korcentrumának emelése. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a 13. havi juttatás nem számítható nyugdíjnak, hiszen mögöttes járulékfedezet nem volt erre, a kifizetést csak a korábbi magas gazdasági növekedés tette lehetővé.
A nyugdíjrendszerek összehasonlításának egyik közkedvelt eszköze az ismert hiányosságok, és problémák ellenére az, ha az országokat a keresethez viszonyított kezdőnyugdíjak alapján rangsoroljuk. Első ránézésre úgy tűnhet az OECD adatai és becslései alapján, hogy a magyar állami és kötelező nyugdíjrendszerből bőségesen jut betevő a nyugdíjasoknak, hiszen 2007-ben a nettó helyettesítési ráta 102 százalék volt Magyarországon, tehát egy átlagos munkavállaló kezdőnyugdíja a korábbi nettó átlagkeresetét meghaladta. A képet azonban árnyalja, hogy a nemzetközi összehasonlítások alapján hazánk fejlettség tekintetében csak a sor végén található, ami azt jelzi, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke hagy némi kívánni valót maga után.
Ma Magyarországon 4,2 millió kereső tart el több mint 3 millió nyugdíjast. Az állami nyugdíjrendszer évről évre hatalmas hiányt termel, így nem várhatjuk, hogy hosszú távon egyedül ebből a forrásból kapjunk olyan nyugdíjat, ami biztonságos nyugdíjat garantál. Számos lehetőségünk van arra, hogy még aktív keresőként gondoskodjunk arról, hogy a nyugdíjas években se kelljen lemondaniuk a megszokott életszínvonalról. Legyünk hát öngondoskodók! A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét közöljük, amiből számos kérdésre választ kaphatunk.
Az elmúlt évben kialakult pénzügyi válság nem kedvezett a megtakarítások gyarapodásának, így az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár megvizsgálta hogyan hatott ez a környezet a pénztártagok megtakarítási szándékaira, illetve hogyan ítélik meg nyugdíjcélú felhalmozásaik jövőjét a majdani nyugdíjasok. A felmérés szerint a magánnyugdíjpénztári tagság legnagyobb vonzereje, hogy a megtakarítás személyhez köthető, és örökölhető. A pénztártagok háromnegyede a válság ellenére is bízik abban, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor sor kerül majd a nyugdíjfizetésre, és túlnyomórészt nem élne a TB rendszerbe való visszalépés lehetőségével, még akkor sem, ha ezt megtehetné. A következőkben az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár sajtóközleményét közöljük.
A magánnyugdíjpénztári veszteségeket látva természetesen nem sok szó esik a pénztárak által felszámított díjakról, a válság közepette azonban nem feledkezhetünk meg erről, hiszen közvetlenül érinti több millió tag megtakarításait. Számos díjjal találkozhatnak az ügyfelek a kötelező nyugdíjpénztárak esetében, ezek között kiemelendő a befizetéseket terhelő díj, valamint a vagyonkezelési díj. Régiós összehasonlításban pedig azt láthatjuk, hogy a cseh rendszertől eltekintve nálunk a legrosszabbak az eredmények, hiszen több évtized távlatában - a magas díjak miatt - a nyugdíjas akár a vagyonának a negyedét is elvesztheti.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
