nyugdíj

A 18 hónapos átoknak vége szakadhat?

A tavalyi 34 százalékos veszteségek után, az első negyedév sem sikerült túl jól az ír nyugdíjalapoknak, azonban márciusban és áprilisban végre az optimistább globális hangulatban szép teljesítményt hoztak az alapok. A magas részvénykitettség miatt az ír alapok csak egy tartós, legalább 60 százalékos emelkedés után tudnák az elmúlt 18 hónap veszteségeit feledtetni, a körülmények javulásával összhangban ez koránt sem elképzelhetetlen, azonban kérdéses, hogy mennyi időt vesz mindez igénybe.

Padlóra kerültek a legnagyobb vállalatok

Anglia 350 legnagyobb vállalata által szponzorált nyugdíjalap hiánya három hónap alatt megduplázódott, a szakértők szerint pedig a 91 milliárd dolláros deficit komoly fejtörést okozhat mind a vállalatoknak, mind a szakszervezeteknek. A vállalatok a válság miatt ugyanis nem nagyon tudnak készpénzhez jutni, pedig a hiányt valamilyen módon orvosolniuk kell, hiszen törvény írja ezt elő számukra.

Korlátozzák a nyugdíjasok szabadságát

Nemcsak hazánkban, hanem a fejlődő világ számos pontján a nyugdíjrendszert érintő kérdések között egyik kiemelt téma a nyugdíjak kifizetésének mikéntje, hamarosan ugyanis elkezdődhetnek a tömeges járadékszolgáltatások. Egy nemzetközi tanulmány szerint pedig Magyarországon nagyon korlátozottak a nyugdíjasok lehetőségei, hiszen nem érhető el számos olyan termék, amivel a pénztártagok rugalmasan tudnának a nyugdíjas korukban a saját befizetésük felett rendelkezni. A tanulmány ajánlása szerint nemzetközi példákra alapozva minél hamarabb egy egészséges versenyt kéne teremteni a szolgáltatók között, miközben megfontolandó lehet vagy a nyugdíjpénztárak formájának átalakítása, vagy egy állami szolgáltató felállítása.

Rendesen sarokba szorították a nyugdíjasokat

Nem kis felháborodást keltettek a Bajnai csomag nyugdíjrendszert érintő tervezett változtatásai, a vélhetően leginkább negatív hatást jelentő lépések a nyugdíjkorhatár gyorsabb megemelése, valamint a 13. havi nyugdíj megszűntetése lehet. Hozzá kell tenni azonban, hogy a Bajnai kormány mondta ki elsőként, hogy nincs meg a fedezete utóbbi juttatásnak, miközben ez már a 2003-as bevezetés óta köztudott volt. A drasztikus lépést a válság nélkül is meg kellett volna tenni, ha nem is ilyen, de hasonló formában, a magyar nyugdíjrendszer ugyanis hosszú távon fenntarthatatlan, a jelenlegi munkavállalók befizetései nem képesek fedezni a nyugdíj célú kiadásokat, a jövőben a helyzet a demográfiai változások miatt csak romlani fog.

A vesztegetési ügynek súlyos következményei lettek

Még a múlt hónapban derült fény egy vesztegetési botrányra Amerikában, azonban csak most lett kézzel fogható következménye az ügynek. New York állam számvevője ugyanis felszólította az állami nyugdíjalapokat, hogy függesszék fel a befektetési ügynökökkel való kapcsolatot egészen addig, amíg fel nem derítik a korábbi ügy részleteit. A botrány egyrészt a befektetők bizalmát áshatja alá a számvevő szerint, másrészt koránt sem biztos, hogy ez volt az utolsó ilyen eset, ami ellen minden eszközzel fel kell lépnie az alapokat felügyelő szerveknek.

Viktor Juscsenko szerint a vártnál sokkal rosszabb a helyzet

Az ukrán elnök felszólította a pénzügyminisztert, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a nyugdíjrendszer egyre növekvő hiányának megoldására. A jelenlegi költségvetés a korábbi, a valóságnál optimistább szellemben készült el, az állami nyugdíjrendszer hiánya pedig Viktor Juscsenko szerint beavatkozás hiányában még problémákat okozhat. A kérdés azért sem kerülhető meg Ukrajna számára, mivel az IMF hitel egyik feltétele volt a nyugdíjrendszer rendbe tétele.

Apró tollvonás Bajnainak, viszont nagyobb érvágás a nyugdíjasoknak

Tegnap nyújtották be a parlamentnek a nyugdíjrendszert érintő változtatásokat tartalmazó tervezetet, a csomag pedig úgy látszik komolyabb változtatásokat tartalmaz a még februárban megismertekhez képest, hiszen a nyugdíjkorhatár hamarabb emelkedik 65 évre, miközben a nyugdíjindexáláson is apróbb módosítások jeleit fedezhetjük fel. A gazdasági növekedéshez kötött indexálás végső soron a gazdaság mai állapotát ismerve azt jelenti, hogy az árindexálásra áll át a kormány, ami rövidtávon magasabb, míg hosszabb távon alacsonyabb nyugdíjemelést jelent a svájci indexáláshoz képest. A megszellőztetett nyugdíjprémium pedig inkább csak remény marad a nyugdíjasoknak, a következő években ugyanis ebből a forrásból nyugdíj-kiegészítésre nem lehet számítani.

Többet kaphatnak a nyugdíjasok

Az ír vállalati nyugdíjalapok 2008-ban átlagosan több mint 30 százalékos veszteséget könyvelhettek el, az állam pedig nem nézhette tétlenül, hogy egyes társadalmi csoportok a válság miatt kedvezőtlen helyzetbe kerülnek csak azért mert az a vállalat, ahol dolgoznak nem tudja a nyugdíjalapjának a hiányát kezelni. A veszteséget természetesen nem pótolja ki az állam, egyszerűen arról van szó, hogy ha a vállalati nyugdíjalap fizetési nehézségekkel küszködik, akkor a tag megtakarítását egy összegben utalhatja az államkincstárnak, és nem kell súlyos pénzekért azt előbb életjáradékra átváltania.

A nyugdíjasok kaphatnak még 13.havi nyugdíjat, ha...

Ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot, akkor kaphatnak a jövőben a nyugdíjasok a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget, 80 ezer forintot - ez számítható ki a parlament ifjúsági és szociális bizottsága által hétfőn elfogadott, és beterjesztett bizottsági módosító indítvány alapján.

Nem volt jó biznisz egy nyugdíjalap

Jelentős veszteségekről számoltak be a tavaly felállt román kötelező nyugdíjalapokat kezelő szolgáltatók, miután 2008-ban egyfelől jelentős forrásokat szántak az alapok piaci bevezetésére, a relatíve kicsit vagyonállomány miatt azonban számottevő díjbevételre nem tettek szert.

Érthetetlen: ropogós ezreseket vesztenek el a rokkantnyugdíjasok

Már régóta központi témának számítanak a rokkantnyugdíjasok a nyugdíjrendszert érintő vitákban, nem csoda, hiszen a saját jogú nyugellátásban részesülők harmadát teszik ki, miközben az ellátásra fordított összeg 2007-ben majdnem elérte a 600 milliárd forintot. Az általános vélekedés szerint a magyar lakosság amúgy rossz egészségügyi állapotával nem magyarázható a 800,000 rokkantnyugdíjas, a fő mozgatórugó leginkább az 1990-es években lezajlott gazdasági átmenet, valamint a káros beidegződés lehet. A következőkben megpróbáljuk áttekinteni, hogy hogyan is néz ki a rokkantnyugdíjasok tábora, és hogy valóban megéri-e ezt a menekülési utat választani.

Nagyon jó fej volt a Tesco

Két legyet ütött egy csapásra a világ negyedik legnagyobb nemzetközi kiskereskedelmi áruházlánca azzal, hogy 500 millió font értékben feltételes kötelezettséget vállalt az általa szponzorált nyugdíjalapra, ami 1.1 milliárd dolláros hiánnyal küzd. Egyrészt ezzel a megoldással nem kell azonnal pénzt pumpálnia a nyugdíjalapba a Tesco-nak, arra ugyanis csak a legrosszabb esetben kerülhet sor, másrészt a nyugdíjkifizetéseket garantáló állami szervezetnek fizetett díjat is csökkentheti.

A nyugdíjalapok már belevágnának

Újból az aktívan kezelt portfóliók felé fordulnak a világ nyugdíjalapjai, a Financial Times felmérése szerint ráadásul az aktív stratégiákkal párhuzamosan az intézmények többsége a részvénybefektetések súlyát is megemelné portfóliójában.

Ég az oroszok keze alatt a munka

Az orosz nyugdíjrendszer teljesen megújulhat a jövőben, erre utal Dmitrij Medvegyev kijelentése is, miszerint a kormány kulcskérdésként kezeli az ügyet. Egy hét eleji konferencián részleteket is elárult az orosz elnök, véleménye szerint a rendszert az adóból történő finanszírozás helyett járulék alapúvá kéne átalakítani, tehát a befizetések és a kifizetések közötti összhang teremtődne meg. Egyelőre kérdéses azonban, hogy milyen szolidaritási elemek maradnának benne a rendszerben.

Egyre elszántabbak a nyugdíjpénztárak udvarlói

Megoszlanak a szakmabeli vélemények, hogy pontosan mi az oka, de mindenesetre tény, hogy a magyar nyugdíjpénztárak egyelőre nem építettek ki stabil kapcsolatot a kockázati tőke szektorral. Egyes szakemberek a szabályozást, míg mások inkább az intézmények rövid távú szemléletét teszik felelőssé a helyzetben, de a tendenciák pozitívnak tűnnek, a pénztári stratégiaváltás a nehézségek ellenére elindult már - derült ki a Portfolio.hu mai konferenciáján.

Kiborult a bili - Lengyelországot bíróság elé citálják

Az Európai Bizottság és Lengyelország közötti vita megoldását jelentheti egy tegnapi bejelentés, miszerint az Európai Bíróság vizsgálja ki, hogy a lengyel nyugdíjalapok befektetési korlátozásai ténylegesen sértik-e a szabad tőkeáramlást. Az EB régóta azt hangoztatja, hogy nem lehet az állami szektor részének tekinteni az alapokat, és arra a közösségi joganyag ide vonatkozó részeit is értelmezni kell, azonban eddig nem történt az ügyben előrelépés.

Mi lesz a forinttal és Magyarországgal? - Kérdezd a Raiffeisen elemzőjét!

Izgalmasan telt az idei év a deviza- és állampapírpiacon. IMF delegáció, recessziós félelmek, zuhanó majd jelentősen erősödő forint, egekbe emelkedő állampapírpiaci hozamok. 2009. április 15-én szerdán 10 órától Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője válaszol olvasóink kérdéseire.

Megismerhetnéd a nyugdíjad egy pillanat alatt

Az elmúlt hetekben nyújtotta be a kormány az állami nyugdíjrendszer megváltoztatásáról szóló javaslatot a parlamentnek, amiben korhatáremelés, a svájci indexálás megváltoztatása, valamint egyéb szigorítások szerepeltek. A szakértők közül többen azonban nagyobb változtatásokat sürgetnek, ami nemcsak a rendszer egyes elemeit, hanem magát a rendszer logikáját érintené. A következőkben ennek megfelelően az egyéni számlás rendszerek lényegi elemeit mutatjuk be, ami a magyar viszonyokat ismerve csak egy komplex változtatáscsomagban érhetné el a kívánt ösztönző hatásokat.

Meghökkentő helyen bukkant fel a veterán bankár

Az anglikán egyház amerikai ágát képviselő episzkopális egyház nyugdíjalapja Ázsiában nyit új irodát, hiszen az utóbbi időben egyre többet hallani a régió várható felülteljesítéséről, a hatalmas lehetőséget pedig a 2008-ban 19 százalékot vesztő alap sem akarja kihagyni. Az iroda vezetésére az alap egy az ázsiai piacon veteránnak számító szakembert vett fel, aki korábban a JP Morgan-nek dolgozott.

Kevesen akarnak visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe

Szlovákiában még tavaly nyitották meg átmenetileg a lehetőséget a munkavállalók előtt, hogy visszalépjenek az állami rendszerben, azonban az adatok szerint csak 11,000-en éltek a lehetőséggel, miközben a vegyes rendszerben több mint 1.5 millióan vannak. Az átlépők között jellemzően 40 év feletti munkavállalók vannak, az alapok konzervatívabb befektetési politikája, valamint a válság miatt ugyanis nem feltétlenül érheti meg számukra a vegyes rendszerben maradni.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.