A konzervatívabb befektetési stratégia mellett is 13 százalékot veszthettek átlagosan az ausztriai foglalkoztatói nyugdíjalapok tagjai az előzetes adatok alapján, ami minimálisra vágta vissza a hosszú távú hozamokat is. A veszteségek láttán többen visszasírják a 2003-ban eltörölt minimum hozamgaranciát, miközben egyes politikusok attól sem riadtak vissza, hogy nyíltan bírálják az alapok részvénybefektetéseit.
Mit sem ért a litván köztársasági elnök vétója, hiszen a parlament másodszor is nagy többséggel elfogadta az önkéntesen választható nyugdíjalapokba átcsoportosított járulékok csökkentését. A döntés a kormányzó koalíciós párt mentőcsomagjának egy részét képezi, amire a költségvetési hiány kordában tartása miatt van szükség. A változtatás értelmében átmenetileg több pénz áramlik az állami pillérbe, miközben egy átlagos tag vesztesége a két év alatt meghaladja a havi jövedelmének a felét.
Régiós szakértők szerint még nem láthatóak a jelei annak, hogy a nyugdíjalapok tagjai elvesztették volna a bizalmukat a vegyes rendszerekkel kapcsolatban, azonban a következő egy évben komoly kockázatok láthatók. A legfőbb problémát a közelgő választások jelenthetik, ami fellazíthatja a reformfolyamatot, sőt azt akár vissza is fordíthatja. Sőt a szakértők azt sem zárják ki, hogy a politikusok befektetési korlátokkal tereljék az államkötvények felé az alapokat.
A válság miatt a külföldi befektetők nagyobb része óvatos az infrastruktúra befektetések területén a közép-kelet-európai régióban, éppen ezért a szakemberek szerint a helyi szereplők kerülhetnek előtérbe, mint például a nyugdíjalapok. Nyugat-Európában és Amerikában jellemzően magas, akár 10 százalékos is lehet az ilyen jellegű befektetések aránya a portfólión belül, a régióban viszont csak elvétve találunk alternatív eszközöket, ami a válság hatására akár gyökeresen megváltozhat.
Új irányvonalat szab a brit kormányzat a nyugdíjalapok működésének, a korábbi szabályok mellett ugyanis a társadalmilag felelős befektetési elveket is kötelezővé tenné az alapok számára.
Tovább bővült a hazai pénztári szakmát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség, amely így a nyugdíj- és egészségpénztári szféra legjelentősebb érdekvédelmi szerveződésévé vált. A kilenc új tag csatlakozásával a Stabilitás a magánnyugdíjpénztári megtakarítások 91 százaléka felett gyakorol ellenőrzést, miközben az önkéntes nyugdíjpénztári tagság 80, az egészségpénztári tagság 72 százaléka tartozik a Stabilitás tagszervezeteinek égisze alá.
Szemrevaló pozitív reálhozamot könyvelhettek el 2008-ban a második negyedévben felállt román nyugdíjalapok, amelyek így az egész régióban az elsők lettek a mindenhol tapasztalható negatív hozamok közepette. Persze még korai lenne komolyan összehasonlítani az eredményeket, annyira gyerekcipőben jár még a szektor keleti szomszédunknál.
Napi rendszerességű pontos adatokat szolgáltatnak az év elejétől kezdve a magánnyugdíjpénztárak tagjaik számára. A hosszú munkával bevezetett rendszer ugyanakkor a pénztártagoktól is új szemléletet követel. Hogy ne vesszünk el az információáradatban, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének prudenciális főigazgató-helyettesi kabinetje főosztályvezető-helyettese szedte csokorba tanácsait. A szerző cikkét az alábbiakban módosítás nélkül közöljük.
A nemzetközi gazdasági válság fontos változásokat indíthat el a magyar nyugdíjszabályozás terén Holtzer Péter, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke szerint, miután a krízis egészen egyértelművé tette a rendszer költségei mellett az igazságtalanságait is. A jogalkotás ugyanakkor még sokszor átgondolatlan és a célokkal ellentétesen ható lépésekkel nehezíti az egyébként is komoly átalakuláson keresztül menő nyugdíjpénztári szféra helyzetét.
Az öregségi nyugdíjak 3.1 százalékkal emelkednek januárban az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság tájékoztatója szerint, ami arra elegendő, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke ne csökkenjen. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján még számíthatnak a nyugdíjasok emelésre, hiszen a svájci indexálásnak megfelelően nemcsak az infláció, hanem a nettó átlagkereset növekedése is meghatározó.
Az egyik legnagyobb angliai nyugdíjalap befektetési igazgatója szerint a pénzügyi válság után felemelkedés következhet az első olajárrobbanás tapasztalatai alapján, ami akár 15 évig is eltarthat. A hosszú távon gondolkozó befektetőknek ezért érdemes lehet már kockázatosabb eszközöket keresniük, a nyugdíjalapok számára pedig most jöhet el a befektetési stratégia megváltoztatásának az ideje.
Az ír kormány korábbi bejelentése szerint 5.5 milliárd eurót kíván a három legnagyobb ír bank feltőkésítésére fordítani, aminek nagy része az állam által még 2001-ben alapított speciális nyugdíjalapból fog érkezni. A kockázatokat ezáltal a majdani nyugdíjasok viselik, azonban ez annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy jellemzően a fejlett országok nyugdíjalapjai kockázatvállalók, ami a hosszú távú befektetés miatt lehet kifizetődő.
A többször módosított 1997-es társadalombiztosítási törvénynek megfelelően változik meg a nyugdíjak kiszámítási módja, ami alapvetően a magas átlagjövedelemmel rendelkező egyének számára lesz üdvözítő. A degressziós tábla megváltoztatása gyakorlatilag észrevétlenül hoz magasabb nyugdíjat a leggazdagabbaknak, hiszen enyhülnek a nyugdíj-csökkentésének szabályai, ami viszont csökkenti a társadalmi szolidaritást.
A visegrádi országok között forintban számolva Magyarországon láthattuk a legalacsonyabb öregségi nyugdíjakat az elmúlt években, azonban relatív értelemben már a nyugdíjak megfelelnek a régiós átlagnak. Az egyre csökkenő gazdasági növekedés ellenére viszont 2005 és 2007 között 21 százalékkal emelkedtek a magyar átlagnyugdíjak, ami messze kiemelkedett a régióban.
Széles politikai összefogással kerülte meg a lengyel parlament az elnöki vétót a nyugdíjreform egyik legfontosabb elemének számító törvénytervezet elfogadásakor, amelynek segítségével drasztikusan szűkítik a korkedvezményes nyugdíjban részesülő munkavállalók körét, jelentős tehertől szabadítva meg a társadalombiztosítási kasszát. A szakszervezetek háborognak, a parlamenti viszonyok pedig fejük tetejére állnak, de a reformfolyamat megállíthatatlannak látszik. Bizony, ilyen is van, nem is olyan messze.
A következő fél évszázadban a kamatok emelkedésének korszaka jöhet el a társadalom öregedése miatt, a megtakarítók és fogyasztók közötti egyensúly megbomlása következtében ugyanis az intézmények csak nagy verseny árán tudnak majd forráshoz jutni. A nagy vesztesek a kötvény- és részvénypiacok lehetnek, azonban nagyon sok múlik a feltörekvő piacokon, ahol a megtakarítási hajlandóság a fejlett piacokhoz képest nagyon eltérően is alakulhat.
A romániai kötelező nyugdíjalapok piacán tovább folytatódhat a konszolidáció, hiszen egy tegnapi bejelentés szerint egyesül a 6. és a 11. legnagyobb piaci szereplő. A tranzakcióra egészen a szabályozó hatóságok beleegyezéséig várni kell, ami egy korábbi egyesülési kísérletre már rányomta a bélyegét. A következő egy-két évben újabb tranzakciókra kerülhet sor, ami alapvetően a kisebb szereplők beolvadását hozhatja el méretgazdaságossági problémák miatt.
A legfejlettebb 28 ország nyugdíjalapjainak vagyona 2008 első 10 hónapjában összesen 5,000 milliárd dollárral csökkent, ami közel 20 százalékos zuhanásnak felelt meg. A leginkább sújtott országok azok voltak, amik az átlagoshoz képest magasabb részvénykitettséggel rendelkeztek, így vagyonarányosan a legnagyobb veszteséget az ír nyugdíjalapok könyvelhették el, ahol már kormányzati beavatkozásra is szükség volt a helyzet stabilizálása érdekében.
A társadalom öregedése akár komoly problémák elé is állíthatná a fejlett és feltörekvő országokat, azonban a kormányok kezében meg van minden eszköz ahhoz, hogy a katasztrófát elkerüljük. A megoldások között az egyik legnyilvánvalóbb a nyugdíjkorhatár emelése, ami a születéskortól várható élettartam emelkedésével összhangban szükségszerű. Emellett egyre nagyobb teret kellene engednie a szabályozóknak a részmunkaidős állások területén, miközben fokozatosan el kell tüntetni a rendszerben lévő ellenösztönzőket. A változások idővel elkerülhetetlenné válnak, ezek végehajtása több esetben is nagy ellenállásba fog ütközni, azonban be kell látniuk az embereknek, hogy enélkül a saját nyugdíjukat veszélyeztetik.
1987-ig kell visszamennünk ahhoz, hogy a mostanihoz hasonló veszteségeket láthassunk az amerikai vállalati nyugdíjrendszerekben. Az alapok több szempontból is megszenvedik a válságot, hiszen a részvénypiaci zuhanások és a hozamesések mind-mind a rendszer deficitjét növelik. Hosszú távon nem lehet fenntarható ez a helyzet, amire megoldást kell találniuk az illetékeseknek, miközben rövid távon veszélybe kerülhet a vállalati nyugdíjak emelése.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
