nyugdíj

Nyugdíj: a kormánynak jó, neked is

Folytatódik a Portfolio.hu hasábjain három éve tartó és időről-időre fellángoló nyugdíjvita. A legújabb etapot a kormány nyugdíjpénztári portfóliók külföldi kitettségét korlátozó rendelete, illetve ezt az intézkedést bíráló cikkünk nyitotta meg. Németh György alábbi írásában azonban már szélesebb fókusszal vizsgálja a kérdést, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagja bemutatja, hogyan nézne ki szerinte egy ideális nyugdíjrendszer. A szerző írását az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Reszkess Amerika - Itt a trónkövetelő

A világ legnagyobb nyugdíjalapjainak vagyona 2008-ban 1,500 milliárd dollárral csökkent, a Watson Wyatt friss adatai alapján pedig az is megállapítható, hogy elsőként az ázsiai térség meg tudta előzni az európait, míg Amerika továbbra sem taszítható le a trónjáról. A legnagyobb veszteségek éppen az utóbbi piacot érték, az ázsiai nyugdíjalapok pedig a konzervatív befektetési politikának, valamint a strukturális előnyöknek hála megkezdték a felzárkózást Amerikára.

A nyugdíjasok hátán csattanna az EU ostora?

A holland nyugdíjalapok is csatlakoztak az Európai Bizottság tervezete elleni hadjárathoz, az alternatív befektetési alapkezelőkre vonatkozó szigorítások ugyanis véleményük szerint jelenlegi formájukban nem tudják elérni a céljukat. Sőt, a diverzifikációs lehetőségek szűkülése miatt a potenciálisan elérhető hozam is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy szabályozói változások végső soron a nyugdíjasoknál csapódnak le.

Rendellenességet észleltek a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál

A PSZÁF 200,000 forintra bírságolta meg a Budapest Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnökét, mivel a pénztár szervezetének működése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az eset még a 2009. május 28-i küldöttgyűlésig nyúlik vissza, ahol egy tag részt akart venni, azonban ezt a pénztár megtagadta, még úgy is, hogy a felügyelet állásfoglalásának ide vonatkozó részeit a pénztártag bemutatta. A felügyelet szerint a szervezet rendellenes működése egyértelműen a vezető testület tevékenységére vezethető vissza, enyhítő körülménynek számított viszont, hogy első ízben tapasztaltak a pénztárnál jogsértést.

Már nem elérhetetlen a nyugdíjemelés

Néhány hónappal ezelőtt még aggodalomra adott okot a holland vállalati nyugdíjalapok helyzete, az eszközök ugyanis a részvénypiaci zuhanás miatt nem voltak elégségesek a várható kötelezettségekre. Az átmeneti és rég nem látott állapot viszont az elmúlt fél évben teljesen megváltozott, jól mutatja ezt, hogy az alapok fedezeti aránya már a törvényi határok felett található. Elemzők szerint, ha az év végéig kitart a lendület, akkor a korábban ideiglenesen felfüggesztett, inflációnak megfelelő nyugdíjemelés is visszatérhet egyes esetekben.

Nyugdíjpénztári játékok (Vélemény)

Veszélyes precedenst teremthet a nyugdíjpénztárakból való visszalépés engedélyezése, ami gyengébb jövőbeli pénztári teljesítmények esetén kínos kérdéseket vethet fel - írja Dr. Radnai Márton a közelmúltbeli pénztári változások kapcsán. A szakember szerint ráadásul a külföldi eszközök arányának korlátozása sem optimális megoldás, és nehezen is indokolható a múltbeli piaci adatok alapján is. Radnai Márton írását az alábbiakban változatlan formában közöljük.

Nyugdíj: a kormánynak jó, neked nem biztos

Háborús helyzet van, először a nőket és gyermekeket mentsük, aztán minden nyugdíjpénztári vagyont fektessünk állampapírokba - véli Németh György, aki az ÁKK-val vállvetve érvel a nyugdíjpénztárak minél nagyobb arányú kötvénybefektetései mellett. Igaz, hogy eddig ez a megoldás meglehetősen gyengén muzsikált, de most majd másképpen lesz, mondják ők. Szerintem meg nincs igazuk, pláne, hogy az állítólag a devizakitettség korlátozását célzó rendelet csak indirekt, de azért szándékolt módon tereli efelé a pénztárakat. Ja, hogy ez ellentétes az elmúlt évek szinte összes pénztári szabályozásával? Kit érdekel!

A 67 éves nyugdíjkorhatár mégsem elegendő?

A holland kormány már korábban a nyugdíjkorhatár-emelés mellett tette le a voksát, a tervezett 67 év viszont közgazdászok szerint nem elégséges. A várható élettartam dinamikus emelkedése miatt a Tilburg Egyetem szakértője azt javasolja, hogy 68 év legyen a megcélzott korhatár. Az egy éves különbség nem tűnik első ránézésre soknak, viszont ha azt vesszük, hogy fokozatosan öregszik a társadalom, akkor ez az államnak nagyon sokat jelenthet. A plusz év nélkül fennáll a veszélye annak, hogy adót kell emelni Hollandiában, vagy éppenséggel a szolgáltatásokat kell visszafogni.

Biztosan megérzik a nyugdíjasok, ha a jobboldal győz

Szeptember elsejétől megváltozik az egyes eszközosztályokra vonatkozó tőkekövetelmény a cseh önkéntes nyugdíjalapoknál, az Erste Bank csehországi leánya szerint pedig ez a lépés átmenetileg részvény- és befektetési jegy eladásokra sarkallta a szereplőket, hiszen már régóta köztudott volt a döntés. A sajátos szabályozásnak köszönhetően az alapok most is döntő többségében kockázatmentes eszközökben tartják a vagyont, nem nagyon tehetnek mást, hiszen ha veszteséggel zárnak egy évet, akkor a veszteség mértékét a saját tőkéből kell fedeznie az alapnak. Elemzők szerint, ha a jobboldal győz az októberi választásokon, akkor nagy változásokra van kilátás, azonban ennek hatásai elsőként 2011-2012-ben érződhetnek.

Mégis, mi a kinek az érdeke?

Alig több mint egy hete lépett életbe a magánnyugdíjpénztárak külföldi befektetéseit korlátozó kormányrendelet. Az intézkedés helyességét korábbi cikkünkben kétségbe vontuk, erre az írásra reagált Németh György. A szakember véleményét az alábbiakban változatlan formában tesszük közzé.

Gyorsabban jöhet a váltás a nyugdíjrendszerben

A bulgár nyugdíjrendszerbe már jelenleg is be van kódolva a különböző kockázati szintet képviselő portfóliók bevezetése, azonban az egyik nyugdíjalap pénzügyi igazgatója szerint az öt éves határidő vélhetően a pénzügyi válság miatt előrébb fog tolódni. Az adatok szerint a nyugdíjalapok kiülték a válságot, a részvénykitettség pedig csak az átértékelődések miatt csökkent le a tavalyi 27 százalékos szintről.

Hullámtörők a nyugdíjasok, csak még nem tudják

Nem is hinnénk, hogy mennyire szövevényes úton kapcsolódnak be a különböző nyugdíjprogramok a gazdaság vérkeringésébe, pedig a válság okozta sokk a nyugdíjprogramokon keresztül igenis szét tud terjedni a reálgazdaságban, illetve az egyes gazdasági szereplők között. Az IMF tanulmánya alapján megpróbáljuk végigvenni azokat a csatornákat, amiken keresztül kapcsolat létesül a nyugdíjcélú megtakarítások illetve az azokat kezelő intézmények és a reálgazdaság között. A végkövetkeztetésünk az lehet, hogy az egyes kapcsolódási pontok vegyesen felerősítik és tompítják a sokkokat, azonban a méreteket tekintve nagyon komoly szerepet kap az állam, és az általa meghatározott szabályok.

A lengyelek is rászállnak a nyugdíjrendszerre

A már 10 évet megélt vegyes rendszer a lengyeleknél sem működik problémamentesen, a válság miatt pedig elkerülhetetlen néhány változtatás a rendszer finomhangolása érdekében. Az ottani felügyelet alapvetően három főbb irányvonalat pedzegetett meg. A hírek szerint az idősebb korosztályok számára létre kellene hozni olyan alapokat, amik kevésbé kockázatvállalók, miközben a nyugdíjalapok tőkekövetelményeit is a kezelt vagyon arányában kellene meghatározni, és nem a mostani minimálérték szerint. Végül szükség lehet a közvetítői rendszer megregulázására is a visszaélések csökkentése érdekében.

Nincs sok választási lehetőségük a nyugdíjasoknak

Az angliai munkavállalóknak a válságra való tekintettel meg kell fontolniuk a jövőben, hogy vagy többet takarítanak meg, vagy kénytelenek lesznek tovább dolgozni ugyanazért a nyugdíjért. Jelenleg a nőknél 60 év, míg a férfiaknál 65 év az állami nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár, 2046-ig viszont mind a két nemnél 68 évre emelkedik a törvényes minimum. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy nem feltétlenül a legjobb alternatíva a korhatár emelése, hiszen vannak olyan társadalmi csoportok, akik a változtatás vesztesei lehetnek.

Szépen muzsikáltak a román nyugdíjalapok

Az év első hét hónapjában átlagosan közel 9 százalékos nyereséget könyvelhettek el a kötelező és önkéntes nyugdíjalapok, a képzeletbeli versenyt pedig hajszálnyival a kötelező alapok nyerték. A román rendszer nagyon hasonlít a magyarhoz, azzal a különbséggel, hogy itt még nagyon fiatal a rendszer, ennek megfelelően pedig a tagok száma, és a vagyon is viszonylag alacsony. Várhatóan a konszolidáció tovább fog folytatódni a kötelező nyugdíjalapok esetében, a kérdés már csak az, hogy milyen ütemben.

Nyugdíj: végre örömkönnyek szökhetnek a szemünkbe

A választható portfóliós rendszert az utóbbi hónapokban sok támadás érte, azonban ha megnézzük a 2009 első féléves teljesítményeket, akkor rádöbbenhetünk, hogy a konzervatív befektetési politikával történő váltás nem volt hiábavaló. A márciusban indult rali 2009 második negyedévében nagyon szép hozamokkal örvendeztethette meg a tagokat, főleg azokat, akik a növekedési portfólió miatt kockázatosabb eszközökbe tartották a pénzüket. Az első féléves eredmények a piac sokszínűsége miatt egyes esetekben nagyon eltérőek is lehettek, azonban óva intünk mindenkit attól, hogy a rövid távú hozamok ismeretében komolyabb konzekvenciákat vonjon le, hiszen ez még csak a jéghegy csúcsa.

Nincs többé rabiga, szabad a választás

A cseh szabályozók is megkezdték a nyugdíjrendszer finomhangolását, a harmadik pillérnél életbe lépett változtatások szerint például nő a tagok szabadsága a szolgáltatók kiválasztásánál. A munkáltató mostantól nem befolyásolhatja a munkavállalója döntését, sőt az alapoktól nem részesülhet semmilyen juttatásban ezzel kapcsolatban. A szabályozók arra is törekedtek, hogy a tagokat tovább tartsák egy nyugdíjalapban, az öt éves minimum tartózkodási idő előtt ugyanis maximum 31 eurós "büntetést" kell fizetni.

Újabb nyugdíjpénztári komédia: kit érdekelnek a pénztártagok?

A magyar kormányzatnak ismét sikerült néhány jól körülhatárolható gazdasági érdekcsoport rövid távú céljainak alárendelni a nyugdíjpénztári rendszer működését, amely egyébként elvileg az állami nyugdíjrendszer hosszú távú problémáin hivatott segíteni. Erre persze a jelenlegi formájukban a pénztárak még nyilvánvalóan képtelenek és alkalmatlanok, de nyugdíjrendszerek elvi alapjait nem áttételes hatású kormányrendeleteken keresztül szokás alakítgatni. Legalábbis normális országokban.

Szoros eredménnyel ment csak át a szigorítás

A június végén zárult üzleti év során 24 százalékos veszteséget hozott össze a Massachusetts-i állami nyugdíjalap, a rekord mértékű zuhanás pedig lépéskényszerbe hozta a vezetőket. Az igazgató tanács szoros eredmény után végül úgy döntött, hogy a jelenlegi 12 százalékos fedezeti alap kitettséget 8 százalékra csökkentik, a felszabaduló összegeket pedig részvényekbe fektetik be.

A nagyobb munkáltatói teher visszafogja a GDP-t

Komoly növekedési áldozattal kell számolni a holland nyugdíjalapok felügyeleti szerve szerint, a válság miatt a vállalatoknak ugyanis a törvényi feltételeknek megfelelő szintre kell a fedezeti arányt emelni. A többségnél ez egyrészt növekvő munkáltatói terheket jelent, ami a foglalkoztatásra és jövedelmezőségre hat negatívan, másrészt viszont a nyugdíjak indexálásának átmeneti felfüggesztése a nyugdíjak vásárlóerejét csökkenti, ami a fogyasztáson látszik majd meg.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.