nyugdíj

Félmillió nyugdíjas megélhetése a tét - Itt a megoldás?

A Világbank már régóta szorgalmazza az adóból finanszírozott szociális nyugdíj bevezetését, ami alapvetően arra lenne hivatott, hogy a végletes időskori szegénységet megakadályozza. Magyarországon a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal is foglalkozik a témával, az adóbevételekből finanszírozott alapnyugdíj esetében ugyanis nem mindegy, hogy mindenkire vonatkozik, vagy csak a rászorultakra. Jelenleg azok az állampolgárok, akik a nyugdíjkorhatár elérésével nem teljesítik az öregségi nyugdíj kritériumait időskorúak járadékát kapnak, ami egy egyedül élő nyugdíjas esetében 20,800 forintot jelent. A téma pedig egyre égetőbbé válik, hiszen 2013-tól már minimálisan 20 év szolgálati idő kell az öregségi nyugdíjhoz, a határ alatt pedig százezrek maradhatnak.

Kell-e nekünk hozamgarancia?

A "közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról" című (és itt elérhető) törvényjavaslat rejti a legújabb csapdát a magánnyugdíjpénztáraknak és tagjaiknak.

A változás hullámai mindenhová elérnek (Wealth Management Konferencia)

A Portfolio.hu Wealth Management 2009 konferencia 3/B. szekciójában a nyugdíjpénztárak kerültek terítékre, azon belül is, hogy milyen szabályozói illetve vagyonkezelési kihívásokkal kell megküzdenie a szektornak. Az előadásokból kiderült, hogy nem lehet eltekinteni a rendszerek komplexitásától, amikor a szabályozás-változtatásról van szó, azonban ahhoz kérdés sem fér, hogy változtatásra szükség van. A globalizálódott világban pedig szükség lesz egy nemzetek feletti felügyeleti szervezetre, összhangban az egyre globálisabbá váló piaccal, azonban az evolúció még csak a kezdeti stádiumában tart.

Évgyűrűk: saját alapkezelővel könnyebb, gyorsabb, olcsóbb

A hazai nyugdíjpénztári szférában egyedülálló módon saját alapkezelő társaságot alapított az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár a korábban is kiemelten figyelemmel övezett ingatlanbefektetései kezelésére. A társaság tervei szerint az alap jövő év végére akár 10 milliárd forintos nagyságot is elérhet.

Máshol is kedvelt a korai nyugdíjazás

Az elmúlt 16 évben két évvel csökkent a tényleges nyugdíjba vonulási kor Dániában egy friss tanulmány szerint, a legfőbb ok pedig az állami rendszer engedékenysége a korai nyugdíjazással kapcsolatban. Mindeközben 2 évvel nőtt a 60 évet betöltött emberek várható élettartama, ami komoly nyomást gyakorol az állami rendszerre, szakértők szerint pedig mindent meg kell tenni a munkakínálat növelése érdekében a helyzet megoldására.

"Fordulóponthoz érkeztek a nyugdíjpénztárak" (Portfolio.hu Konferencia)

Komoly fordulópont lehet egyes nyugdíjpénztárak, sőt, akár az egész ágazat életében az idei év - véli Gaál Attila, az Aon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója, aki szerint a szabályozási változások miatt átalakuló környezetben további konszolidáció mehet végbe. A tavalyi gyenge hozamok annak ellenére befolyásolják a pénztárak reputációját, hogy hosszú távon nem minősítik a vagyonkezelési teljesítményeket, és a vagyonkezelési piacot sem rajzolják át érdemben a szakember meglátása szerint.

Nem csak nálunk probléma az időskori szegénység

Az angliai Capita éves felmérése szerint igaz a minimális elvárásokat felülteljesítették a befizetés meghatározott vállalati nyugdíjalapok, azonban a munkáltatói és munkavállalói befizetések még így is egyeseknek csak szerény nyugdíjat biztosítanak. A jövőben éppen ezért a befizetések növelésére lenne szükség, amivel például a legegyszerűbb módon lehetne a válság káros hatásait ellensúlyozni.

Semmit sem érnek a tervezett intézkedések

A Nemzetközi Valutalap szerint teljesen rossz úton halad a szlovén kormány, hiszen a tervezett lépések nem tudják megoldani a nyugdíjrendszert érintő súlyos problémákat. A kormány egyelőre csak olyan ösztönző rendszert dolgozna ki, ami a munkavállalókat nagyobb megtakarításra, és későbbi nyugdíjba vonulásra készteti, miközben az IMF szerint nyugdíjkorhatár emelésre és a nyugdíjak indexálásának megváltoztatására van szükség, hasonlóan például Magyarországhoz.

Halálra ítélik az egész rendszert

A kormány tervezett adórendszert érintő változtatásaiban szerepel a munkáltatói hozzájárulások adóterheinek az emelése, amennyiben ez megvalósul, akkor az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári szektor eltűnhet, hiszen a tervezet a 15 éve felépített rendszer alapelveivel megy szembe - hangzott el a mai Stabilitás Pénztárszövetség sajtótájékoztatón. A Szövetség a költségvetés nehéz helyzetét ismerve viszont azt a kompromisszumos javaslatot teszi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári, valamint egészségpénztári munkáltatói támogatások a kedvezményes adóztatású természetbeni juttatások körébe kerüljenek, melynek adómértéke a legalacsonyabb adókulccsal egyezzen meg.

Fico számításai nem jöttek be - Kiürülhet a kassza idő előtt

Szlovákiában már a múlt évben megnyitották az utat a vegyes rendszerből a tiszta állami rendszerbe, azonban a várakozásoktól nagyban elmaradó visszalépések miatt bajba kerülhet a nyugdíjbiztosító. Az intézmény vezetője szerint tarthatatlan a költségvetésük, hiszen a tervezett bevételeknek csak a 90 százaléka folyhat be a túlzottan optimista várakozások miatt, ezzel pedig csak szeptember végéig tudják biztosítani a kifizetéseket.

A nyugdíjasok felléreiből lehelnének életet a gazdaságba

Újabb módszerrel próbál Argentína kilábalni a válságból, az elnöknő bejelentése szerint ugyanis az állami nyugdíjalap pénzének egy részét a jelzáloghitelezés felfuttatására használnák fel. A bankok a megváltozott környezet miatt nem nagyon hiteleznek, vagy csak nagyon magas költségek mellett, amire gyógyírt jelenthet a kormányzati lépés, azonban a szakértők szerint koránt sem biztosított a "befektetés"megtérülése.

Bombahír: a sztrájk miatt megállhat az élet a jegybankban

Történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi június 3-án, hiszen az Európai Központi Bank szakszervezete 90 perces figyelemfelhívó sztrájkot hirdetett erre a napra, mivel elfogadhatatlannak tartják a bank által fenntartott nyugdíjrendszer reformját. Az ECB szerint a szükséges feladatokat el tudják majd látni, hiszen az 1,500 alkalmazott közül 460-an tagjai a sztrájkot meghirdető szakszervezetnek.

Ahol egy egész élet munkája mindössze 2,000 forintot ér

A kínai szociális rendszer jelenlegi formájában nem képes megoldani a következő évtizedek problémáit, ami között az első helyen a társadalom csökkenése és öregedése áll. A világ legnépesebb országa sem tudja magát függetleníteni a globálisan megfigyelhető trendektől, a várható élettartam ugyanis emelkedik, a fiatalok pedig egyre kevésbé vállalnak gyereket. A nyugdíjrendszer pedig ezer sebből vérzik, a legjobb példa erre, hogy a jellemzően alacsonyabb iskolai végzettségű és jövedelmű munkavállalók nagy része kiszorul az állami rendszer védőernyője alól. Az idősebb társadalmi csoportoknak pedig nem marad más választásuk, mint hogy a családjukra támaszkodjanak, hiszen a nyugdíjrendszer magánpillére még gyerekcipőben jár, egy átlagos háztartás pénzügyi vagyona pedig mindössze egy éves jövedelemmel egyezik meg.

Nyugdíj: megint a munkavállalókon csattan az ostor

Nem kell fizetniük alkalmazottaik nyugdíjra szánt megtakarítását a válságos helyzetbe került amerikai vállalatoknak a pénzügyminisztérium azonnal hatályos rendelkezése szerint. A nyugdíjszámlák viszont továbbra is élnek, így a munkavállalók nem kerülnek kényszerű döntés elé, a cégek pedig később újrakezdhetik a befizetéseket az adókedvezménnyel ellátott számlákra.

Megsegítené a nyugdíjpénztár-tagokat az állam

A magánnyugdíj pénztárakra mérsékelt hatással lehet az 1957 előtt született korosztályok számára megnyitott visszalépési lehetőség, hiszen a majdnem hárommilliós tagságból körülbelül 150 ezer embert érinthet a parlamentnek a mai nap folyamán benyújtandó javaslat, a szlovák tapasztalatok alapján pedig vélhetően csak az érintettek egy része fog élni a lehetőséggel. A korhatáremelés miatt ezek a korosztályok maximum 13 év múlva mennek nyugdíjba, a pénztárakon kívüli események miatt pedig nem feltétlenül biztosított számukra a vegyes rendszerből ténylegesen elérhető előnyök. A kormány tervezetében számos lépés a költségek csökkentését eredményezheti, ami hosszabb távon a tagok javára válik, miközben megfelelő átmenetet ad a pénztárak számára.

300 milliárdos állampapírkeresletettel jöhetnének a nyugdíjpénztárak

Amennyiben visszatérnénk a korábban jellemző konzervatív befektetési elvekhez és a magánnyugdíjpénztárakba beáramló új pénzeknek mostantól mintegy 90-95%-át magyar állampapírokba fektetnék az intézmények, akkor éves szinten mintegy 300 milliárd forintnyi állampapír-kereslet jönne létre - mutat rá a kívánatosnak tartott megoldási irányra Kepecs Gábor a mai Világgazdaság hasábjain. Az Aegon kelet-közép-európai régióigazgatója szerint amellett, hogy ez az államnak is jól jönne az adósságfinanszírozás könnyebbé válása miatt, a magánnyugdíjpénztári tagoknak is kedvező lenne, mert a megnövekvő állampapír-kereslet miatt már az új állományon is pozitív hozamot lehetne elérni (hiszen lejáratig megtartva a mai papírokon 7-8% hozam gyűlhet fel).

Jelentős változások a nyugdíjrendszerben

A magánnyugdíjpénztári tagok egy része teljesen visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe - az Index információi szerint ezt is tartalmazza a 2010-es adócsomag, amelyet a kormány mai ülésén elfogadott és holnap beterjeszt a parlamenthez.

Most megérte több részvényt tartani

A két hónapja tartó rali pozitívan hatott a lengyel nyugdíjalapok teljesítményére áprilisban is, a régiós viszonylatban magasabb részvényaránynak köszönhetően átlagosan 4 százalék volt az alapok nyeresége. Az összesített vagyon több mint 9,000 milliárd forintnak felel meg, a hozamok pedig 430 milliárd forintnak megfelelő összeget jelentettek a múlt hónapban, főként a lengyel tőzsde 19 százalékos emelkedésének köszönhetően.

Keresztbe tesznek a szlovákok, ahol csak tudnak

A márciusi kedvezőbb nemzetközi környezet hatására 2009 első negyedévében 0.5 százalékos hozamot értek a szlovák kötelező nyugdíjalapok, hozzá kell azonban tenni, hogy az alapok sokkal kevésbé tartanak részvényeket, mint például hazánkban, ami meg is látszódott a tavalyi teljesítményeken. A Fitch hitelminősítő szerint a szlovák nyugdíjreform hatására a rendszer sokkal felkészültebb az öregedő társadalom kihívásaira, azonban középtávon kockázatokat jelent a kormány nyugdíjalapokba vetett bizalmat aláásó hadjárata.

Az idősektől is lemondást követel meg az állam

Tegnap elfogadta az Országgyűlés a nyugdíjtörvény módosítását, a nemrég tartott kormányszóvivői tájékoztatón Korózs Lajos a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkár elmondta, hogy a változtatások célja az államháztartásra nehezedő teher csökkentése, a nyugdíjrendszerbe később belépő korosztályok számára is a járandóság kifizetése - különös tekintettel a Ratkó-korszakban születettekre -, végül de nem utolsó sorban pedig a nyugdíjazás korcentrumának emelése. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a 13. havi juttatás nem számítható nyugdíjnak, hiszen mögöttes járulékfedezet nem volt erre, a kifizetést csak a korábbi magas gazdasági növekedés tette lehetővé.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.