Egy héten belül másodjára tart ülést az Országgyűlés pénteken. A képviselők a hétfői és keddi ülésnapok után ezúttal is hosszasan szavazhatnak, azonban várhatóan csak egy javaslatot öntenek végső formába, eltörölve azt az év elején hozott szabályozást, amely bizonyos hónapokban keresetcsökkenést okozott a szabadságon lévő munkavállalóknak.
A válság kitörése előtti közvetlen időszak és a mostani között öt év telt el. Az első negyedév foglalkoztatottsági adatai alapján eddig talán kevésbé boncolgatott érdekességekre bukkanhatunk. Ilyen például, hogy a válság előttihez képest az alkalmazott munkavállalók száma már közel azonos, a foglalkoztatottak számában az elmaradás az önfoglalkoztatók között érhető tetten. Egy másik pedig, hogy egyre nagyobb teret hódít a részmunkaidős foglalkoztatás, ami úgy tűnik, csak kényszerű munkahelymentő.
Főleg hátrányos helyzetű fiatalokat karolnának fel, hogy nagyobb számban fejezzék be tanulmányaikat, tanuljanak tovább és első munkatapasztalatot szerezzenek.
Összességében nem várható létszámváltozás a munkaerőpiacon a harmadik negyedévben. A munkaadók kétharmada nem tervez változtatást, a felvételt és elbocsátást tervező cégek aránya pedig egyező. Másfél éve mindössze kétszer volt kissé pozitív a Manpower munkaerőpiaci mutató.
Németországban elvégezték az első népszámlálást az 1990-es újraegyesítés óta, a vizsgálat szerint 1,5 millióval kevesebben laknak az országban, mint ahogy a szakértők eddig gondolták. Főleg a bevándorlók számát becsülték túl.
Rövidesen újabb munkahelyvédelmi lépésekről születhet döntés, az intézkedések elsősorban a hatévesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák részmunkaidős elhelyezkedését segíthetik - írja a csütörtöki Magyar Nemzet.
2013. február-áprilisban 3 millió 869 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma, és 58 ezer fővel magasabb az egy évvel korábbinál, jelentette a KSH. A munkanélküliségi ráta az első negyedévi 11,8% után 11,0 százalékra mérséklődött.
Közös kezdeményezést indított Franciaország és Németország a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére Európában.
A mai bejelentés azt követően érkezett, hogy tegnap kiderült: a német fejlesztési bank segítséget nyújtana a spanyoloknak, hogy a spanyol kkv-k olcsóbban juthassanak forrásokhoz:
552 ezer főre csökkent az álláskeresők száma áprilisban, ami közel megegyezik az egy évvel korábbival. Az új állások zömét továbbra is az államilag támogatott, főleg közmunka programok alkotják. Miközben a regisztrált álláskeresők száma a válság óta nem tudott félmillió alá csökkenni, mostanra az átlagos regisztrációs idő elérte az egy évet.
Ha csak feltételezzük, hogy ugyanannyian érkeztek az egyes országokba, mint egy évvel korábban, és ehhez hozzászámítjuk a már megjelent németországi migrációs adatokat, 2012-ben nagyjából 72 ezer magyar hagyhatta el az országot. Ebből persze még le kellene vonnunk a visszavándorlók számát, csakhogy ahogy a kivándorlók esetében, a visszavándorlók esetében sem létezik egyértelmű statisztika. Az mindenesetre látszik, hogy a kivándorlás ütemének erősödését a visszavándorlás üteme nem követi, és félő, hogy Magyarország esetében is átbillen az egyenleg és elvándorló országgá válik, mint például Bulgária. Az Eurostat adatai szerint nagyjából 230 ezer - hivatalosan bejelentett - magyar állampolgár élt 2012-ben az európai országokban, ami 2,5-szeres 2001-hez képest - hangzott el a SEEMIG projekt sajtótájékoztatóján. A SEEMIG projektben jelenleg is gyűjtik a ténylegesen külföldön élők válaszait egy célzott felmérés keretében.
Alapvetően javítottak a gyenge munkapiaci összképen a márciusi adatok: a foglalkoztatottságot a közmunka programok megindulása javította, a reálbéreket pedig az infláció csökkenése húzza egyre feljebb.
Bár már a januári bérszámfejtések idején nyilvánvalóvá váltak az új munka törvénykönyvében a távolléti díjjal kapcsolatos furcsaságok, és villámgyorsan elterjedt a közfelháborodás az egyes hónapokban a szabadság miatt változó bér miatt, a február második felében tett ígéret ellenére az ügy ma még mindig csak odáig jutott, hogy a helyrehozó törvénymódosítást is tartalmazó javaslatcsomagot vitára alkalmasnak találta a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága.
Gaskó István, a Liga szakszervezetek elnöke a mai sajtótájékoztatón elmondta, megszületett az országos bérajánlásról a megállapodás, ami a kormány konvergencia programjában szereplő inflációs értéket venné alapul, a nettó bérek reálértékének megőrzése érdekében. Dávid Ferenc, a munkáltatói szakszervezetek elnöke szerint viszont nincs konkrét szám a megállapodásban, és a bérajánlást nem az inflációs mutató jelképezi, hanem a konvergencia programban szereplő gazdasági mutatók összessége. Czomba Sándor pedig elmondta, mi minden változik a lakhatási támogatások igénylése terén.
Nyilvánosságra kerültek a legfrissebb cafetéria adatok Magyarországon. Egy átfogó kutatás eredményei tükrében ismerhetjük meg a mai magyar "cafetéria realitást". Milyen keretösszegeket használnak a cégek, ki mennyire elégedett a cafetéria rendszerrel, melyek a legmarkánsabb cafetéria elemek és milyen változások figyelhetők meg az elmúlt évekhez képest. A cégek túlnyomó többsége az adóváltozások ellenére alkalmaz béren kívüli juttatást.
Megállapodott a szlovén kormány a szakszervezetekkel a közszféra béreinek csökkentéséről, amivel 110 millió eurót spórolhatnak meg idén. Az eredetinél tervezetthez képest kisebb vágás valósulhat meg, a bérekben 2-3 százalékos csökkentést jelenthet.
A gyesen, gyeden lévő magyar nők mindössze felének van olyan munkahelye, ahová vissza tud térni. Iskolázottság szerint azonban óriási különbségek vannak, az iskolázottabbak javára. A nyolc osztállyal rendelkezők 12 százaléka, a diplomásoknak viszont 92 százaléka mondta azt a Tárki felmérésében, hogy visszavárják.
Miközben a teljes munkanélküliségi ráta újabb rekordszintre, 27 százalékra emelkedett Görögországban, a fiatalok körében még elképesztőbb méretet öltött a munkanélküliség, a 25 év alattiak 64,4 százaléka nem talál munkát.
Az Európai Bizottság javaslata szerint hat hónapon át kellene anyagi támogatást nyújtani azoknak az állampolgároknak, akik külföldön keresnek munkát, írja az InfoRádió. Ezzel megdupláznák a segélyre való jogosultság időtartamát.
Nem csökken, hanem tovább nő globálisan a munkanélküliség a fiatalkorúak körében a következő öt évben. A fejlett országok kétharmadában már 15 százalék feletti a fiatalok munkanélkülisége, és több országban drámaian nyúlik az álláskeresési idő - derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a Fiatalkorúak globális foglalkoztatottsági helyzetéről szóló friss, 2013-as jelentéséből. Magyarország a legrosszabb harmadban szerepel a fejlett országok és az EU közös csoportjában: a fiatalkorúak munkanélküliségi rátája 30% körül, az álláskeresési idő pedig már a válság előtt is nagyon hosszú volt, de még tovább tudott nőni, a fiatalok 60 százaléka fél éven belül nem talál állást.
Közel 54 ezer magyar költözött Németországba tavaly, csaknem 13 ezer fővel többen mint egy évvel korábban - derül ki a német statisztikai hivatal friss közleményéből. Mivel a munkaerő-áramlás kétirányú, ezért ezúttal is a be-és kivándorlás egyenlegét érdemes nézni, közel 28 ezer magyar ugyanis elhagyta Németországot. Az egyenleg szerint tehát így több mint 26 ezer magyarral több élt Németországban 2012-ben, mint 2011-ben. Valamelyest a többi régiós országból is nőtt a kivándorlás Németország irányába, de nagyobb mértékben inkább csak Románia felől.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Mindenki a lakáshitelek kamatcsökkenéséről beszél, közben szépen lassan, de a személyi kölcsönök is egyre olcsóbbá...
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
