Hét százalékpontot javult és pozitívba fordult a Manpower munkaerőpiaci mutatója a második negyedévben. A mutató érték 5 százalék, a megkérdezett vállalatok közül 5 százalékponttal többen jeleztek létszámbővítést, mint csökkentést. Európában vegyes a kép, a spanyol és az olasz munkaerőpiac erősen szűkül, javulás az északi országokban, a német és brit piacon várható e szerint.
Magyarországon a munkaerő-piacon kívül lévő inaktívak, mintegy 2,5 milliós számát kell csökkenteni; ezzel és a munkanélküliek bevonásával a munkaerő-piacra teljesíthető az egymillió új munkahely létrehozására vonatkozó kormányzati célkitűzés 2020-ig - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága európai ügyek albizottságának hétfői ülésén.
66 ezer fővel bővült 2012-ben a foglalkoztatás az előző évihez képest, de ennek több mint felét a közfoglalkoztatás adta, és anélkül a növekmény csak 27,7 ezer fő lenne - derül ki a KSH friss összefoglaló jelentéséből. A KSH kitér arra is, hogyan lehet, hogy ezek a foglalkoztatottsági adatok homlokegyenest mást mutatnak, mint más munkaerő-piaci statisztikák. A régen várt magyarázatból kiderül, a foglalkoztatás növekedésében valóban szerepet játszott az erősödő migráció, a külföldön dolgozók bizonyos csoportját ugyanis a beméri a foglalkoztatottsági statisztika. Emellett erősebb szerepe volt a közfoglalkoztatásnak, de volt szerepe a fehéredésnek is.
Kevés nő dolgozik felsővezetőként Magyarországon, azonos munkakörökben a nők átlagosan kevesebbet keresnek, bónuszuk pedig csupán a 83,5 százaléka a férfiakénak - állapította meg a Hay Group nemzetközi menedzsment tanácsadó cég a női munkavállalókra vonatkozó felmérése alapján.
Az elmúlt években újból jelentősebben növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, és már a népesség 14 százaléka tekinthető kimondottan szegénynek, míg ez az arány 2000-ben 9 százalék volt. A foglalkoztatottság tavaly látott növekedésével a munkaerőpiac a válság előtti szinten közelítené, ami biztató, csakhogy a növekedés nagy része a közfoglalkoztatáshoz köthető, míg kisebb része köthető lehet már a migrációhoz is - derült ki a Tárki Társadalmi riport 2012 című kötetének bemutatóján.
Több, nehéz helyzetben lévő ágazatban problémát okozhat, hogy még mindig nem kapták meg a cégek a 2013 első félévére kilátásba helyezett minimálbér-emelési támogatást, és a jelek szerint nemcsak a januári és a februári, hanem a márciusi béremelést is saját forrásból kell finanszírozniuk - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedden az MTI-nek.
2012 februárban jelentősen nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ezzel folytatódott a 2012 november óta megfigyelhető növekvő tendencia - áll a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet friss felmérésében.
3 millió 855 ezren voltak foglalkoztatottak a 2012. november - 2013. januári időszakban a 15-74 éves korcsoportban a KSH frissen közzétett adatai szerint. A tavaly év végi adatokhoz képest a foglalkoztatottak száma közel 54 ezerrel kevesebb, az adatokban alaposan látszik az év végén lejáró határozott idős szerződések megszűnése, közte a közfoglalkoztatás leállása. Tavaly ilyenkor és két éve ilyenkor is volt egy januári beszakadás, lényegében azóta, hogy Magyarországon létezik a tömeges közfoglalkoztatás rendszere. Ezzel együtt még mindig magasabb a foglalkoztatottak száma 39 ezer fővel, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. A munkanélküliek száma jóval kisebb mértékben emelkedett, 11,6 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 11,2% volt, minimálisan magasabb, mint egy évvel korábban volt.
A nemzetgazdaságban - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 4,6 százalékkal voltak magasabbak 2012-ben, mint 2011-ben, derül ki a KSH frissen közzétett adataiból. A nettó átlagbérek 2 százalékkal volt magasabbak az előző évinél, ami a tavalyi infláció mellett éves átlagban 3,4 százalékos reálbércsökkenésnek felel meg. Az év végén a versenyszférában legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások csökkentették létszámukat, és az így 2010 márciusa óta nem látott mélypontra csökkent.
A növekvő foglalkoztatás "a kevés fénypont egyike" a recesszió sújtotta magyar gazdaságban, ám a munkahelyek zöme nem azokban a szektorokban keletkezik, amelyekben a foglalkoztatottság emelkedése hozzájárulna a gazdaság termelékenységének javításához - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Így a növekvő foglalkoztatás nem eredményezett magasabb reáljövedelmet és nem növelte a fogyasztást, sőt mindkét mutató csökken.
Az elmúlt két évtized alatt lényegében háromszorosára nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező felnőtt magyarok aránya - állapította meg a Tárki Társadalomkutatási Intézet kutatása, amelynek eredményeit szerdán juttatták el az MTI-nek.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága mai ülésén áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Ennek megfelelően rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása, tudatta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A BDO szerint komoly csúsztatást tartalmaz az NGM távolléti díj számítással kapcsolatos útmutatója, és veszélyes vizekre evez a munkáltatók részére megállapított burkolt kötelezettségekkel.
2009 eleje óta - mióta az adatok rendelkezésre állnak - nem jelentettek be ilyen kevés államilag nem támogatott új munkahelyet a vállalkozások Magyarországon, 7500 darabot 2013 januárjában. Miközben az év eleje jellemzően gyengének számít, az elmúlt hónapokban jócskán átlag alatti a munkakínálat, miközben ismét durván, közel 80 ezer fővel ugrott meg az álláskeresők száma decemberről januárra, valószínűleg jórészt a határozott idős munkaszerződések, beleértve a közmunkás foglalkoztatás decemberi lejárata miatt.
A jelenlegi munka törvénykönyvében (Mt.) hiányos a távolléti díj számításának szabályozása, mert például legalább fél tucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet - közölte a Complex Kiadó Kártyás Gábor munkajogászt, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagját idézve. A szakértő szerint egy egyszerű technikai módosítással kezelhetőek lennének ezek a problémák.
A távolléti díj új szabályozása egyszerűsíti az adminisztrációt a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. A jogértelmezést segítendő a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet is készít a távolléti díj kiszámításához - közölte a tárca az MTI érdeklődésére. Ha szükséges, a minisztérium kezdeményezheti a változtatást.
Azt fontolgatja a brit kormány, hogy negatív kampányok indításával próbálják otthon tartani a potenciális új bevándorlókat Bulgáriából és Romániából a jövő évi teljes munkaerőpiaci nyitás előtt. Plakátok mellett erősebb intézkedések is felmerültek, például az állami ellátások, segélyek hozzáférhetőségének korlátozása, vagy a munkanélküliek hazaküldése.
Elérhette a 400 milliárd dollárt a migránsok által fejlődő országokba, főleg távol-keleti, afrikai és latin országokba hazautalt összeg 2012-ben, derül ki a Világbank legutóbbi adataiból. A hazautalások összege tíz év alatt megháromszorozódott, és mostanra az összeg háromszorosa annak, amennyi hivatalos segélyt kapnak az egyes fejlődő országok. Némely országban az ilyen hazautalások az éves GDP 10-20%-ára rúgnak, például Albánia, Örményország, Banglades vagy Bosznia-Hercegovina esetében.
Valóban félmillió magyar hagyta el az országot, hogy máshol dolgozzon? Mi történt az elmúlt években a kivándorlás terén? Ezekre a kérdésekre keressük a választ alábbi cikkünkben. Az adatok azt mutatják, a fő célpontok irányába valóban megemelkedett a kivándorlás, de a félmilliós szám soknak tűnik. A kivándorlás megugrásával nem vagyunk egyedül, egyes országokból arányaiban is jóval magasabb kivándorlás indult meg, s néhol tényleg igazi "exodus"-ról beszélhetünk. Csalóka azonban önmagában a kivándorlást nézni.
3 millió 908 ezer fő volt foglalkoztatott a tavalyi év utolsó negyedévében Magyarországon a 15-74 éves korosztályból - tette közzé a negyedik negyedéves adatokat a KSH. A foglalkoztatottak száma 16,4 ezer fővel kevesebb a harmadik negyedévinél, de a munkanélküliség nem nőtt meg ennyivel, hanem csak 800 fővel, így a munkanélküliségi ráta is csak kis mértékben emelkedett, 10,7% volt. Éves összehasonlításban még így is magasabb a foglalkoztatottak száma 57 ezer fővel, bár a növekmény főként a közszolgáltatásokból, leginkább a közfoglalkoztatásból ered, míg az iparban, ezen belül a feldolgozóiparban is csökkent a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest.
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
