• Megjelenítés
FONTOS Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

munkaügy

Nem lehettek illúzióink: drasztikus a csomag újabb részlete

Magyarországon múlt hónapban 400 ezer fő részesült valamilyen munkanélküli ellátásban; ilyen nagyságrendű réteg lesz tehát az, akit komolyan érint majd a kormány terve, miszerint a munkanélküli ellátások három hónapra szűkülnek. A gazdaság jelen állapotából kiindulva a munkaerőpiac felvirágzására jövőre még nemigen számíthatunk, de sok esetben a foglalkoztathatóság is kérdéses, mivel a munkanélküliek harmadának nincs 8 általánosnál magasabb végzettsége. Az pedig, hogy milyen mértékben tud támaszt nyújtani a közmunkaprogram még attól is függ, a finanszírozásra sikerül-e bevonni a tervezett uniós forrásokat.

A nyugat-európai országokban dolgoznak legkevesebbet

Az OECD kétévente elkészülő társadalmi kitekintője szerint az OECD országok átlagában 1,4 százalékponttal vetette vissza a foglalkoztatást a válság, de a legrosszabb a helyzet Izlandon, Írországban és Spanyolországban, ahol a visszaesés 6 százalékpont körüli, míg Lengyelországban ezzel szemben 2,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatás. Az OECD külön fejezetet szentelt ezúttal annak vizsgálatára is, mely országokban a legelfoglaltabbak az emberek. Eszerint a fizetett és fizetetlen munkák és tanulás figyelembe vételével a mexikóiak dolgoznak a legtöbbet egy nap, tíz órát, míg a sor végén a belgák állnak.

Április végén jöhet az új Munka Törvénykönyv

A Széll Kálmán Terv kiegészítéseként a kormány április 30-ig készíti el a Magyarország Munka Tervet, és ennek keretében javaslatot tesznek új Munka Törvénykönyvre is, valamint addig az időpontig a kormány megvizsgálja a foglalkoztatás különböző területeit, javaslatot tesz problémák megoldására.

"A foglalkoztatási bajok kétharmada az ország egyharmadára koncentrálódik"

Ma a foglalkoztatási problémák kétharmada az ország egyharmadára koncentrálódik, tehát Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a dél-alföldi régió bizonyos szegmeseiben vannak a legnagyobb problémák - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ináncson rendezett közmunka témában tartott fórumon pénteken az MTI-nek.

Navracsics: júliustól nyilvánosak lesznek a közmunkaprogramok

Az első, mintaként szolgáló közmunkaprogramokat várhatóan július elsejével hozzák nyilvánosságra, és szeptembertől indulhatnak majd be - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön Veszprémben, egy gazdasági fórumon.

Nem indokolt 6 hónapnál rövidebbre szabni a munkanélküli segélyezést

Hat hónapnál rövidebb munkanélküli segélyezés nem indokolt - mondta Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa pénteken egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. A biztos a munkanélküli ellátás magyarországi rendszerének tervezett átalakítására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a szabályozás tagállami hatáskörbe tartozik, a bizottság pedig jelenleg nem tervez lépéseket az ügyben. Hozzátette: ha "súlyos anomáliákat tapasztal az unió, akkor akár az Európai Parlament is kezdeményezheti, hogy új irányt vegyen a jogalkotás".

Májusban megnyílik az osztrák munkaerőpiac 8 uniós tagország előtt

Az idén május elsején jár le a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott országok állampolgárainak szabad munkavállalására érvényben lévő korlátozások határideje, az osztrák munkaerőpiac ezzel teljes mértékben megnyílik 8 kelet-európai uniós tagország állampolgárai előtt - írja az MTI.

Munkalehetőséget látnak nálunk az osztrákok

Nem csak a kelet-európaiak számára jelent karrierlehetőséget a májusban megnyíló osztrák munkaerőpiac: egy hétfőn bemutatott felmérés szerint a fiatal osztrákok többsége is úgy gondolja, hogy álláshoz juthat - akár éppen a közép-kelet európai országokban - a liberalizáció révén.

Megéri-e a kormánynak elvenni a segélyeket?

A munkanélküli járadék további csökkentésével vagy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával még nem lesz több munkahely, puszta segélycsökkentéssel csak a szegénységet lehet növelni - mondta el Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója a Magyar Narancsnak adott interjújában. Összetett átalakításra van szükség, a kormány változatos eszközökkel tudná segíteni a munkába állást.

Jócskán csökkent a bérünk év végén

Az év utolsó hónapjában csaknem 40 ezer fővel csökkent, így 2 millió 695 ezer fő volt a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszáma - tudható meg a Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett adataiból. A csökkenés egyenlő arányban érintette a költségvetési intézményeket és a versenyszférát. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 4,6 százalékkal csökkent, nettó keresete 0,7 százalékkal nőtt, a decemberi 4,7 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 3,8 százalékkal csökkentek tovább.

Hatalmasat nőtt a foglalkoztatás Lengyelországban

Az idei év első hónapjában 2,3 százalékkal nőtt a foglalkoztattak száma Lengyelországban, ezzel 3,8 százalékos létszámbővülés valósult meg az előző év azonos időszakához képest.

Elképedt a versenyszféra a munkabér-akciócsoportok tervén

Bér- és adómonitoring bizottságot hozott létre a Fidesz-KDNP tegnap Rogán Antal vezetésével, aki tegnap sajtótájékoztatón elmondta: mind a köz- mind pedig a magánszférában vizsgálják, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született bérmegállapodások - amely szerint a minimálbért 6,1 százalékkal, a garantált bérminimumot 5 százalékkal emelik. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) élesen bírálta az akciócsoportok létrehozását, mivel a bérek kialakításánál az OÉT megállapodás szerint is figyelembe kell venni a versenyképességi tényezőket és a foglalkoztatási szempontokat azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nem engedhetik meg maguknak a 4-6 százalékos béremelést - írja a Népszabadság.

Kétszázmillió munkanélküli világa

2009-ről 2010-re lényegében nem sokat javult a foglalkoztatási helyzet globálisan. Az ILO (Internatioan Labour Organization) jelentése szerint 2010-ben 205 millió munkanélküli volt világszerte, ugyanannyi, mint 2009-ben. A válság óta több mint 27 millióval nőtt az állástalanok száma. Az ILO idei célkitűzése, hogy a munkanélküliségi ráta 6,1%-ra csökkenjen, amihez 1,7 millió fő, jelenleg munkanélküli, foglalkoztatására volna szükség. Különösen nagy gondok vannak a fiatalkorúak foglalkoztatásában, az erőteljesen növekvő gazdasággal bíró feltörekvő ázsiai régióban is.

Tíz éve nem ugrott ekkorát az állástalanok száma

2011 januárjában 93 ezer fővel több álláskeresőt regisztráltak, mint egy hónappal korábban. Ezzel együtt viszont 37 ezer új állást jelentettek be, ugyan ennek kétharmada államilag támogatott. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint mindkét megugrást a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása magyarázhatja. 2010-es év egészében csak kissé csökkent a 2009-es szint alá a munkanélküliek száma, a tartósan állástalanok aránya egy év alatt csaknem tíz százalékkal nőtt, de nehéz dolguk volt a középiskolából kikerülő diákoknak is az elhelyezkedéssel, jócskán megugrott tavaly nyáron a munkanélküliség körükben.

"Több százezer embert lehetne visszavezetni a munkaerő-piacra"

A gazdaságilag nem aktív népességből hosszabb távon több százezer embert lehetne visszavezetni a munkaerő-piacra a felsőoktatásban részt vevők számának csökkentésével, illetve a rokkantnyugdíjazási rendszer felülvizsgálatával - mondta az MTI-nek kedden Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője, aki szerint idén akár 80-100 ezer új munkahely is létrejöhet.

Mit lehetne tenni a foglalkoztatás javításáért?

Bár a válság utáni időszak egyik leginkább figyelt területe, hogy a munkanélküliségi ráta elkezd-e érdemben csökkenni, nem biztos, hogy itt keresendő az igazi megoldás a világgazdaság foglalkoztatással kapcsolatos problémáira. A Gallup a napokban publikált elemzésében azzal érvel, hogy a munkanélküliség szintje helyett a munkaerőpiaci problémákat inkább az alulfoglalkoztatottság jellemzi jól. Miközben a világ több pontján éhséglázadások törtek ki a magas munkanélküliség és az élelmiszerár-robbanás miatt, és a fejlett világban is elhúzódó magas munkanélküliségre számíthatunk, az összefüggések vizsgálatához új szemléletre lehet szükség, állítják a kutatók.

"A foglalkoztatottság drasztikus növelésére van szükség"

A foglalkoztatottság drasztikus növelésére van szükség, az új munkahelyek többségének pedig a vállalkozásoknál kell létrejönniük - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a mai napon.

A minisztérium megerősítette: 400 ezer új munkahely a cél

"A kormány vállalta, hogy 2020-ig, tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtéséhez lesz a vállalkozások partnere." - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A minisztérium szerint a foglalkoztatási cél továbbra is 2015-ig 400 ezer, 2020-ig egymillió új munkahely megteremtése.

Indulnak az új közfoglalkoztatási programok: 220 ezer ember kap munkát

A közfoglalkoztatás 2011-ben induló új rendszerébe a kormány várakozásai szerint összesen 220 ezer embert lehet bevonni, a program költsége idén 64 milliárd forint. Az új rendszerben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility