Rekord vagyont halmoztak fel az amerikai háztartások a világjárvány alatt, elsősorban a kiemelkedő kormányzati támogatásoknak hatására. Mindez erős fogyasztást is magával hozott, ami nem segíti a Fed infláció elleni küzdelmét – számol be a Federal Reserve friss felmérésének adatairól a Bloomberg.
Hogy kapcsolódik össze a harmadik országbeli munkavállalók kérdése a magyar társadalmi egyenlőtlenséggel, az oktatás fejlesztésébe vetett hittel, a munkavállalók jogaival, és a lakhatási kérdésekkel? Talán elsőre meredeknek tűnik egy ilyen logikai kapcsolat, mégis látni fogjuk, hogy milyen égető kérdések következnek abból, ha asztalra tesszük a munkaerőhiány problémáját.
A korábban vártnál is sokkal erősebb az amerikai gazdaság, és ennek most nincs miért örülni. A fogyasztás a magas kamatok ellenére bivalyerős, ami az egyébként is makacs infláció felpattanásának kockázatát hordozza magában. A Fed eddig türelmes volt a hozamemelkedés miatt (amelynek köszönhetően a piac elvégezte a szigorítás egy részét a központi bank helyett), de ha a gazdaság ereje kitart, akkor a Fednek még jobban bele kell taposnia a fékbe. Márpedig a további monetáris szigorítás akkora hullámokat vetne, amit a Csendes- és az Atlanti-óceán túlpartján is megéreznének.
Afelől senkinek sincs kétsége, hogy az egyetem alatti kapcsolatépítés fontos. Ám érdemes felismernünk, hogy az egyetemi ismeretségek nem csupán társasági életünk kulcsszereplői lehetnek. A felsőoktatásban töltött időszak alatt felhalmozott kapcsolati tőke akár hosszabb távon, az egyetemi világon kívül is meghatározó lehet. Többek között a munkaerőpiacon is. Na de mégis, hogyan is segíthetnek minket szaktársi kapcsolataink a munkaerőpiacon és miképp is befolyásolhatják a karrierünk alakulását?
Erdélyi Barna a Waberer’s igazgatóságának tagja a Budapest Economic Forumon tartott előadásában arról beszélt, hogyan navigál a logisztikai szolgáltató a kihívásokkal teli gazdasági környezetben. Elmondta emellett azt is, hogyan alakulhatott ki, hogy a gyenge alkupozícióban lévő kis vállalkozások hajlandók a fenntarható szint alá csökkenteni az áraikat.
Vége azoknak az időknek, amikor alacsony kamatok és infláció mellett magas volt a növekedés, és most a költségvetésnek sincs tere a gazdaság élénkítésére, emiatt a korábbi évekbe látott 5% körüli növekedés sem reális már - mondták el a közgazdászok a Portfolio Budapest Economic Forumán. A konferencián a magyar munkaerőpiac kilátásairól is szó volt, ahol a beszélgetésben részt vevők egyetértettek azzal, hogy a magyar munkavállalók helyzete a magas nominális béremelkedés ellenére sokat romlott az elmúlt 1-2 évben, és abban is egyetértés mutatkozott, hogy a munkaerőhiány problémáját nem lehet egyhamar orvosolni. Az egyik panelbeszélgetésen szó volt a globális kilátásokról, és itt sem volt rózsás a hangulat: a nagygazdaságokban csak lassú helyreállás várható, miközben jelentős a kockázata egy újabb ársokknak. Ha ez megtörténik, annak súlyos következményei lesznek.
Nyugat-Európában nem látszanak veszélyei az ár-bér spirálnak, de Kelet-Európában nem lehet elhanyagolni ennek a nem kívánatos jelenségnek a veszélyét – mondta Laura Papi, az IMF európai igazgató-helyettese a Budapest Economic Forumon. Papi az európai növekedési kilátásokról is beszélt, amelyek az IMF szerint nem túl fényesek, de a zöld átállás hosszú távon támogathatja az európai növekedést. Rövid távon viszont komoly költségekkel jár majd. Emellett óvatosan kritizálta az európai kormányok fiskális politikáját, szerinte ugyanis azok nem hatékony támogatásokra fókuszálnak, miközben az emelkedő hozamkörnyezetben jobban oda kéne figyelniük a fiskális fegyelmezettségre.
Az elmúlt bő 2 évben egyértelműen az infláció alakulása határozta meg befektetéseink értékének alakulását, de most a múlt kísértete is felütötte a fejét. Nagyon fontos szakaszba érkezett az infláció elleni küzdelem: jöhet a második hullám, ami lehet, hogy durvább lesz, mint az első.
Német pénzügyminiszter, Christian Lindner felvetette, hogy az ország menedékkérőknek nyújtott juttatásai túl nagylelkűek lehetnek – írja a Reuters.
A tanulás mellett dolgozó 15-29 éves diákok aránya Magyarországon tavaly csupán 6%-ot tett ki, ami a harmadik legalacsonyabb rátának számít az EU-n belül, csak Romániát (2%) és Szlovákiát (5%) előzzük meg ebben a mutatóban. Az átlag uniós adatok viszont azt mutatják, hogy minden negyedik diák dolgozik (beleértve a részmunkaidős állásokat, diákmunkát is) a közép- vagy felsőfokú tanulmányai mellett. A tanulás közben munkát vállaló fiatalok aránya Hollandiában a legmagasabb, 73%-ot tesz ki.
Kis mértékben romlott a vállalkozások hangulata a harmadik negyedévben - derül ki a VOSZ Barométer felméréséből. A cégek árbevétellel kapcsolatos várakozása romlott, a béremelési szándékuk gyengült, valamint egyre nagyobb problémát jelent az üzleti partnerek nem teljesítése.
Technológiai korszakváltást hozott el az új építési törvény az építőiparban: a szabályozás lefektette azokat a támpontokat, amelyek a BIM hazai alkalmazásának a felgyorsítását teszik lehetővé, ezáltal teret engedve az iparág digitalizációjának. Amint ez a folyamat beérik, egy észszerűbb építőipar, gyorsabb kivitelezői piac, tudatosabb anyagfelhasználás, és összességében egy környezetkímélőbb építési ágazat alakulhat ki Magyarországon is. De vajon mi a következő lépés? Mikor csap le a digitalizációs hullám a fő-, és alvállalkozói szegmensre? Milyen akadályokat kell még leküzdeni a hatékonyabb magyar építőipar megvalósulása érdekében? Mikor lesznek látható eredményei a korszakváltásnak? Mit jelent mindez a munkaerőpiacon, a munkáltatói elvárásokban és a mostantól szükséges új képességeket, tudást illetően? Többek között ezekről kérdeztük Reicher Pétert, a Graphisoft SE ország igazgatóját. Az építőipar és a technológia egymásra találása a gazdaságunk jövőjére is komoly kihatással van, ennek megfelelően egy külön esemény keretében foglalkozunk a témával október 18-án, a Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2023 konferencián.
Idén Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténész és munkagazdász kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a nők munkaerőpiaci helyzetének több évtizedes kutatásáért. Cikkünkben azt járjuk körül, mi ennek a jelentősége, és hogyan járult hozzá Goldin ahhoz, amit a nők munkapiaci helyzetéről tudunk.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam. A második részben a demográfiai folyamatokról írok.
Bár egyre több a külföldi munkaerő Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a vendégmunkások beáramlása még messze nem olyan mértékű, mint amennyit a hazai ipar tervezett felfuttatása indokolhatna. A hazai munkaerőközvetítő cégek szerint a magyarországi dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet még elegendő ideális esetben, miközben a tervek szerint akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet. Egyelőre nincs könnyítés abból a 15+2 országból, ahonnan egyszerűsített eljárás keretében jöhetnek be a dolgozók. Sőt, novemberre lehet, hogy inkább szigorítás várható, miután a vendégmunkásokról szóló törvény mégsem lép hatályba.
Többek között a forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra, illetve az sms-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozók számára a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth című jelentésének idei kiadása, amely a fenntartható növekedés biztosítását célzó szakpolitikai intézkedésekre tett javaslatokat a tagállamok számára. Az OECD emellett a helyi vasúthálózatokba történő beruházások növelését is szükségesnek tartaná azon javaslatai keretében, amelyeket négy témakör – termék- és munkaerőpiacok, digitális és zöld átállás, valamint szociális védelem – kapcsán fogalmazott meg a jelentés a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásaiban. Az szervezet szerint a hazai termelékenység jelentős lemaradást mutat.
Jelenleg 150-200 ezer fő hazai munkaerő mozgósítható Magyarországon, azonban – egyrészről az EU más országaiban tapasztalható, kedvezőbb munkafeltételek, másrészt a demográfiai okok miatt – a többi igényt átmenetileg vendégmunkásokkal kell megoldani – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagja. A vendégmunkások szabályozásáról szóló új törvény szerinte átgondoltabb, a magyar munkaerőpiac és társadalom sajátosságait jobban figyelembe véve fog megszületni. A szakember szerint be kell látni, hogy a magyar munkaerő-kínálat kimerülőben van, a külföldi munkavállalókat pedig nem azért foglalkoztatják a partnereik, mert olcsóbban dolgoznak, hanem egyszerűen azért, mert rendelkezésre állnak.
Rontotta gazdasági előrejelzését Magyarországgal kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap (IMF), így a korábbi 0,5 százalékos növekedés után a GDP 0,3 százalékos visszaesésére számítanak idén – derül ki a szervezet kedden megjelent World Economic Outlook kiadványából. A Valutaalap idén a korábban vártnál magasabb inflációval számol az év végén, és szerintük még 2024 végén sem lesz 5 százalék alatt az áremelkedés üteme.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkozok.
Miközben az EU-tagállamok többségében csökkent az önfoglalkoztatók aránya, addig Magyarországon az ebben a formában dolgozók részesedése enyhén nőtt a 2012-2021 közötti időszakban – derül ki az Eurofound jelentéséből.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
