A japán vállalatok az elmúlt három évtized legnagyobb béremelését ajánlották fel a munkavállalókkal folytatott idei tárgyalások során az ország legnagyobb szakszervezeti csoportja szerint - írja a Reuters. Ez a lépés várhatóan fellendíti a lassú fogyasztói keresletet, mivel a szakszervezetek által márciusban bejelentett béremelések most már a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) is kiterjednek.
A kormány célja, hogy 2030-ra a 20-64 korosztály foglalkoztatási rátája elérje a 85 százalékot a jelenlegi 80 százalékról, ezzel Magyarország az unió élvonalába kerülhet - mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaság által szervezet állásbörzén csütörtökön Budapesten.
Az eurózóna inflációja új szakaszba lépett: Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a gyors bérnövekedés és a vártnál alacsonyabb termelékenységnövekedés hozzájárul a tartós inflációs nyomáshoz - írja a Reuters. A portugáliai Sintrában, az EKB központi banki fórumán tartott beszédében Lagarde hangsúlyozta, hogy a központi banknak fenn kell tartania a szigorú politikát.
Az a várakozásunk, hogy a következő 5-6 évben ki fog alakulni egy 500-600 ezres mínusz a hazai munkaerőpiacon három tényező miatt - vetítette előre a Portfolio-nak adott nagyinterjújában Zakor Sándor. Az üzletemberrel egyszerre beszélgettünk Magyarország legfontosabb munkaerőpiaci trendjeiről, valamint az MTK terveiről és a profi fociról. Zakor Sándor ugyanis a legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég, a Prohuman, valamint az NBI-be visszajutó focicsapat tulajdonosa. Úgy vélekedett, hogy lehetnek még belső tartalékai a magyar munkaerőpiacnak, de az sem fenntartható, hogy bizonyos országrészek kiürülnek. Ebből a szempontból Debrecen most tipikusan egy állatorvosi ló. Mindezek mellett szóba került a külföldről érkező munkaerő kérdése is, valamint a magyar bérszint. A vállalkozó úgy vélekedett, hogy a hazai béreknek le kell követniük a konkurens országokban tapasztaltat, mert egy idő után Magyarország nem lesz vonzó célpont a külföldi munkavállalók szemében, Romániával szemben például teljesen megszűnt a bérkülönbség. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy a tartós munkaerőhiány csökkenti az ország versenyképességét, fennállhat ugyanis ilyenkor az a veszély, hogy egy termelő cég más országba települ át. A cégcsoport tervei között megemlítette a tőzsdére lépést és ezzel kapcsolatban konkrét elképzelése is van Zakor Sándornak, aki már két fiatalabb társának adta át a magyarországi tevékenység operatív írányítását. Az MTK egy szerelemprojekt, melynek kapcsán azt vallja: ha valaki azt mondja, hogy ebből pénzt lehet csinálni, az hazudik.
Az üres álláshelyek aránya 2,8 százalék volt az EU-ban 2023 első negyedévében, vagyis nem változott az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest pedig 0,1 százalékponttal csökkent a mutató – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. A ráta csupán 0,2 százalékponttal marad el a tavalyi második negyedévben mért rekord szinthez képest. Az egyes ágazatok közül az iparban és az építőiparban 2,5%, a szolgáltató szektorban 3,2% volt a mutató. Az üres álláshelyek kismértékű csökkenése jórészt annak tudható be, hogy a gazdasági növekedés üteme 2022 eleje óta lassult az EU-ban.
Egyre inkább úgy néz ki, hogy hiány alakulhat ki a lítiumpiacon - többek között a bányák engedélyezésének késedelme, a munkaerőhiány és az infláció akadályozhatja a gyártókat abban, hogy kielégítsék az elektromos autók akkumulátorához nélkülözhetetlen termék iránti növekvő keresletet. A lítium az egyik legkeresettebb fém lett a piacon, miután az olyan autógyártók, mint a Stellantis és a Ford ambiciózus EV-terveket jelentettek be - az iparági bennfentesek azonban most egy potenciális visszaesésre figyelmeztetnek, amennyiben az akkumulátorgyártók nem tudnak elegendő lítium alapanyagot biztosítani. Az új lítiumbányák fejlesztésének üteme messze elmarad a megfelelő globális ellátás biztosításához szükséges ütemtől: idén várhatóan csak 7 új lítiumbánya nyílik meg.
A Mol különleges munkaerőpiaci helyzetben van, hiszen olyan speciális tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, akiket a hazai oktatási intézmények önállóan nem képeznek. Éppen ezért 2016-ban, elsőként Tiszaújvárosban duális képzést indítottak helyi partnerintézményekkel, amit az ország több pontján számos új együttműködés követett. A középfokú képzésekben már 300 diák szerzett szakképesítést, és a tiszaújvárosi egység után a Dunai Finomítóban is felépült a diákok számára kialakított vegyipari tanműhely. A vállalat vonzó lehet a fiatalok számára, mert hosszútávú, biztonságos egzisztenciát szerezve több területen is kipróbálhatják magukat, az évek alatt pedig a belső továbbképzések segítségével komoly karrierutat járhatnak be. A vállalat a partnerintézmények támogatására és a saját oktatási tevékenységére összesen körülbelül 1 milliárd forintot költ évente, amely azonban sokszorosan megtérül számukra. A Portfolio Császár Pétert, a Mol Petrolkémia vezérigazgatóját és Hazuga Károlyt, a Mol Downstream ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat munkaerőpiaci kihívásairól és az ezekre adott válaszokról, a cég által kínált életpályáról és előrelépési lehetőségekről.
Időzített bombának nevezte az Olaszországban kialakult súlyos munkaerőhiányt az ország legnagyobb biztosítójának elnöke. Mintegy egymillió olyan álláshely van ugyanis az országban, amelyre nem találnak embert. A szakemberhiány miatt az ország gazdasági fellendítését célzó uniós helyreállítási projektek megvalósítása is veszélybe kerülhet. A római kormány nem bevándorlókkal kezelné a helyzetet, hanem az alapjövedelemben részesülők számának csökkenésével, illetve adókedvezményekkel kívánja elérni, hogy minél több olasz térjen vissza a munkaerőpiacra. Nem segíti elő a helyzet megoldását, hogy sok magasan képzett fiatal hagyja el az országot az alacsony bérek miatt. Továbbá a demográfiai helyzet is aggasztó: a születések száma tavaly történelmi mélypontra csökkent az országban.
Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut, kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán Veszprémben.
Négy szektorban, összesen 82 szakmában várja a szakképzett bevándorlókat Kanada abban az új rendszerben, amelyet május végén indított el az észak-amerikai ország. A kormányzat reményei szerint ezzel jobban tudják majd enyhíteni az országban kialakult súlyos munkaerőhiányt. Idén a tervek szerint 465 ezer új bevándorlót fogad az ország, 2025-ben pedig már félmilliót.
Egy magyarországi régió is bekerült az Európai Unió legalacsonyabb munkanélküliségi arányával bíró régiói közé. A közép-dunántúli régióban tavaly ugyanis 1,7 százalékos rátát mértek, ami a harmadik legjobb eredménynek számít az EU összes (242) régiója között.
Az ápolók és szülésznők minden ország egészségügyi ellátórendszerének működtetésében kiemelt szereppel bírnak, azonban ez jellemzően nem tükröződik megbecsültségükben, vagyis a munkakörülményeikben és fizetésük mértékében. Így nem csoda, hogy más egészségügyi szakmákhoz hasonlóan e foglalkozások terén is számos országban jelentős a szakemberhiány, illetve a szegényebb országokból a gazdagabb államokba történő elvándorlás. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) honlapján nemrégiben megjelent elemzés azt vizsgálta meg, hogy a két szakma munkaerőhiányának kezelésében kulcsfontosságú két tényező, a munkakörülmények és a bérezés terén mennyire kritikus a helyzet az egyes országokban.
Számos kihívással kell szembenéznie a bankszektornak a digitalizáció területén: egyrészt folyamatosan szigorodnak a szabályozói követelmények, másrészt az IT területen folyamatos munkaerőhiány van. Éppen az utóbbi indok miatt is fontos a folyamatok digitalizációja, hiszen ez nem a munkahelyek megszűnését, hanem a túlórák csökkenését fogja eredményezni.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. A pénzromlás ugyanakkor minden országban megugrott, az egyre népszerűbb vélekedés szerint a "profit vezérelt infláció miatt" is. A vállalatok azonban csak akkorát tudnak emelni az árakon, amekkorát a fogyasztók elviselnek. A dezinflációs folyamat már látszik, de a következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a megugrott infláció visszatér-e az árstabilitást jelentő szintekre. (2. rész)
Újabb löketet kaphat a négynapos munkahét bevezetése, sőt, az egész Európai Unióban bevezethetik a megoldást. Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos a Lusa című portugál lapnak adott interjújában mondta azt, hogy szerinte hamarosan átmehet a rövidebb munkahétre vonatkozó terv az unión.
Kezdeményezés indítottak az építőipar szereplői a szakemberhiány felszámolására egy olyan képzőközpont létrehozásával, ahol 12-féle építőipari szakmát tanulhatnak a diákok és piacképes tudást szerezhetnek - tette közzé a Market Építő Zrt.
A Continental globális és hazai pénzügyi mutatói sem alakultak túl jól a tavalyi évben, de kiszámíthatatlan gazdasági környezet ellenére 17 százalékkal tudták növelni az árbevételüket. Tavaly ősszel jelentették be, hogy Szegeden és Debrecenben is új fejlesztőközpontot hoznak létre, ahol vezetéstámogató és az automatizált járművezetéshez kapcsolódó technológiákat fejlesztenek. Az immár 8 városban működő vállalat tavaly megvalósult beruházásait, vidéki bővülését, valamint a K+F területen nyújtott teljesítményét „Az év K+F beruházója” elismeréssel díjazta a Nemzeti Befektetési Ügynökség. A Portfolio Keszte Róbertet, a Continental országigazgatóját és Lóránd Balázst, a cég autonóm mobilitás üzleti területének magyarországi vezetőjét kérdezte az üzleti eredményekről, beruházási tevékenységekről és a munkaerőhiányos környezet kezeléséről.
A munkavállalói jogok esetében több hiányosságot is feltárt az Eurofound magyar munkaerőpiaci környezetet felmérő kutatása. Kiemelik, hogy az uniós irányelvek egy részét nem megfelelően ültették át, kritikaként róják fel, hogy az érdekképviseleteket, a szakszervezeteket és a szociális partnereket alig vonják be a döntéshozatalba. Mindeközben az országban fokozódik a munkaerőhiány, de a kormány nem tett lépéseket az ukrán menekülők bevonására a munkaerőpiacba. Eközben pedig a béreket felfalja az infláció.
Célegyenesben van a külföldi munkavállalók beáramlását szabályozó törvényjavaslat, amelynek a kormányzat érvelése szerint az a célja, hogy megvédjék a magyarok munkahelyét, hiszen ha nincs elegendő munkavállaló, akkor a gyárak nem bővítenek Magyarországon, másrészt viszont az is fontos, hogy "a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját". A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években erősödött fel, akiknek a létszáma a Covid-válság előtti 50 ezer fő körüliről 80 ezer fölé emelkedett tavaly. Úgy tűnik, a kormány a belső tartalékok kimerülése után is a foglalkoztatás növelésében látja a fejlődés útját, ám kérdéses, hogy az olcsó munkaerőre építő gazdasági modell mennyire lehet sikeres.