Oroszországban a legsúlyosabb munkaerőhiányt regisztrálták Vlagyimir Putyin elnök hatalomra kerülése óta - derült ki egy új felmérésből, a hiány a könnyűiparban és a gépgyártásban volt a legnagyobb. A probléma súlyosságát egyébként már az államfő is elismerte korábban, a gazdaságfejlesztési miniszter szerint pedig a képzéssel és a munkaerő termelékenységével kapcsolatos problémák "túlélési kérdéssé" váltak az országban.
A 2004 és 2013 között érkezett EU-források nagyjából tizedét fordította a magyar állam különféle vállalati támogatásokra, elsősorban annak reményében, hogy a források által generált beruházás technológiai megújuláshoz és termelékenység-növekedéshez vezet, ami hosszabb távon növeli a versenyképességet és a béreket. Jelentőségéhez képest közel sem tiszta, hogy pontosan milyen hatásai voltak és vannak ennek a szakpolitikának. Vajon a nyertes vállalkozók főképp új autóra költötték a támogatást, vagy a szakpolitikának köszönhetően high-tech termékeket kezdtek exportálni, és a legjobb úton vannak az unkornissá válás útján?
Az ukrán Energoatom arról adott tájékoztatást, hogy az oroszok ellenőrzése alatt tartott zaporizzsjai atomerőműből közel háromezer alkalmazottat terveznek elküldeni. A Guardian tudósítása arra is kitér, hogy az elküldendő személyzetet családjukkal együtt Oroszországba költöztetnék.
Magyarországnak 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szüksége, nagyságrendileg ennyi a stabil növekedést biztosító beruházások munkaerőigénye - ismerteti a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
Már több mint 80 ezer külföldi állampolgárságú alkalmazott dolgozik Magyarországon. Új trend, hogy egyre nagyobb az EU-n kívüli munkavállalók aránya. Ez annak köszönhető, hogy számos unión kívüli országból könnyebbé vált munkaerőt behozni.
Egyre több vendégmunkás dolgozik Magyarországon, akik már nem csak a szomszédból, hanem olyan távoli országokból is jönnek ide boldogulást keresni, mint Vietnam vagy éppen a Fülöp-szigetek. Eközben viszont csaknem 300 ezer aktív korú magyar ilyen vagy olyan okból nem aktív részese a munkaerőpiacnak: adja magát tehát a kérdés, hogy miért nem ebből a tartalékból töltik fel a cégek a hiányzó létszámot? A Pénzcentrum szerkesztője a KSH friss munkaerőpiaci számait megnézve beszélgetett szakértőkkel a legégetőbb témákban.
Folyamatos bizonytalanság van jelen a gazdaságban, a kényszertörlések és felszámolások mellett a generációváltás hiánya is nagy probléma a magyar kkv szektorban - mondta Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2023 konferenciáján.
Ideje eldönteni, hogy munkaerő vagy munkahely nem lesz, hogy a mesterséges intelligencia vagy a zöld átállás forgatja fel jobban a munkaerőpiacot. A Sustainable Tech konferencia délutáni panelbeszélgetése során arról is szó volt, hogy bár a jövőben nagy kihívásokat jelenthet az IA, vagy az újítások implementálása, mégis jelenleg az a realitás, hogy bizonyos iparágakban annak is örülni kell, ha minden nap elmennek dolgozni az emberek, vagy ha nem váltanak munkát egyik napról a másikra, a szomszéd marginálisan magasabb bérajánlata miatt. Közben az irodisták körében, különösen a fiataloknál már az is érezhető, hogy komoly elvárásokat támasztanak a munkahelyük felé, nemcsak elvárják, hogy fenntartható programok, célok legyenek az általuk választott vállalatnál, de ezekbe be is szeretnének vonódni. Nagy tehát a kontraszt a magyar, de más országok munkaerőpiacán is.
A MÁV-Start olyan infógrafikát tett közzé, amelyből kiderül, a 2023/24-es menetrendi évre vonatkozóan számos vonalon fognak romlani a pályaállapotok – írja az iho.hu. Kiemelik, a visszaesés jó néhány mellékvonalat érint majd, de fontos fővonalakon is negatív változásokra lehet számítani.
Rengeteg munkavállaló megtartási stratégia létezik, de a HR világa várhatóan a dolgozói élmény javítására fog összpontosítani a következő időszakban. A cégeknek olyan megközelítést kell kidolgozniuk, amely érdemben foglalkozik az emberek aggodalmaival és válaszokat ad - vagy legalábbis keres - aktuális problémáikra. Azok a cégek, amelyek nem tudnak lépést tartani a változó igényekkel, könnyen hoppon maradhatnak - még akkor is, ha versenyképes bért adnak.
Az egészségügyi dolgozók számának csökkenése a várólisták hosszúságának növekedésében is érezteti hatását, az ellátáshoz való hozzáférés lehetősége szűkül, amire nehéz átfogó és gyors megoldást találni. Az előttünk álló időszakban valószínűleg egyre gyakrabban találkozunk majd azokkal a kérdésekkel, hogy milyen következményeket von maga után a globális egészségügyi piac változása, a mesterséges intelligencia használata (MI) milyen új és a lakosság egészét érintő lehetőségeket nyit meg az orvoslásban, a technológia hogyan tudja a diagnosztikát, a terápiát és a szakorvosok mindennapi intézményes munkáját segíteni – írja elemzésében Kovács Máté, az AIP Derm digitális bőrklinika vezérigazgatója.
Magyarország 500 ezer új munkavállalót szeretne bevonni a munkaerőpiacra a következő években. De valóban szükség van ennyi dolgozóra? Honnan jöhetnek ezek a munkavállalók?
Az üres álláshelyek aránya 2022 végén rekord szinten, közel 3 százalékon állt átlagosan az EU-ban. A szakemberhiány különösen az egészségügyet és az infokommunikációs (IKT) szektort sújtja – derül ki a szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség, az Eurofound jelentéséből. Az egészségügyben a lakosság és a szektorban dolgozók elöregedése jelenti a nagy problémát. Az IKT-szektorban tapasztalható munkaerőhiányhoz nagyban hozzájárul az úgynevezett skills mismatch jelensége, amely az adott munkakörhöz szükséges szaktudás és az állásra jelentkezők tényleges készségei közötti eltérést írja le. Az európai gazdaság zöld és digitális átalakulási folyamatában ugyanis egyre több olyan új szaktudásra, készségekre van szükségük a cégeknek, amivel az oktatási, képzési rendszer nehezen tud lépést tartani.
Vlagyimir Putyin elnök törekvése az orosz fegyveres erők bővítésére tovább növeli a munkaerőhiányt, mivel az ukrajnai háborúja több százezer munkavállalót vonz a hadseregbe a gazdaság más ágazataiból - írja a Bloomberg.
A kamatemelések hozzájárultak a bankszektor közelmúltbéli problémáihoz, de emellett reálgazdasági hatásai is lesznek. A Commerzbank közgazdásza emlékeztet, hogy a német gazdaság az elmúlt ötven évben egyszer sem úszta meg recesszió nélkül a kamatemelési ciklust, és a bank a mostani szigorítás után is recessziót vár az eurózónában. A visszaesés azonban enyhe és átmeneti lesz.
Tavaly december és idén február között 4,1%-os volt a munkanélküliségi ráta, ami már nemcsak az előző hónapokhoz képest jelent magasabb munkanélküliséget (tavaly év közben még közel volt a 3%-os ráta), hanem az előző év azonos időszakához képet is. Mindeközben a foglalkoztatás csökkent a megelőző hónapokhoz képest, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiacot is elérte a gazdasági recesszió hatása. Igaz, a foglalkoztatás visszaesése és a munkanélküliség növekedése még nem kiugró, de a folyamatok romlása érzékelhető.
Először nőtt egymillió fővel Kanada lakossága egyetlen év alatt - idézte az ország kormányát a BBC hírportálja csütörtökön.
Ahogy már többször tette, az ÉVOSZ a tavalyi évre is megkérdezte az építőiparban tevékenykedő cégeket, hogy véleményük szerint mik azok az tényezők, amelyek leginkább akadályozzák az üzleti tevékenységüket. A korábbi felmérésekhez képest voltak változások, de úgy tűnik, hogy a szakemberhiány jelenti továbbra is a legnagyobb kihívást az ágazat szereplői számára.
Az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás irányítása a tagállamok feladata az Európai Unióban, de most már az egész államszövetséget érintő válsággá duzzadt a munkaerőhiány a szektorban. Az orvosok és ápolók elvándorlása borította fel az unión belüli egyensúlyt, és az érdekvédelmi szervezetek szerint időzített bombaként ketyeg az ellátási válság a legtöbb országban. Magyarországon az egyik legrosszabb a helyzet az uniós jelentések szerint. Bár az Európai Bizottságnak nincs hatalma, már egyre nagyobb a nyomás Brüsszelen, hogy kezelje a problémát.
Nem kevesebb mint 500 ezer munkavállaló bevonása. Ez a kormány legújabb foglalkoztatási célja. Az elmúlt több mint tíz évben közel 1 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, most pedig mindössze egy-két év alatt vizionálnak félmillió új dolgozót. Ez sokkal gyorsabb növekedés lenne, mint az elmúlt évtizedben látott bővülés, amikor még a hegy derekáról indultunk, a mostani magasságban viszont már „sokkal ritkább a levegő”. Cikkünkben bemutatjuk, hogy van-e esély ennek a célnak az elérésére.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Kudarcba fulladtak a tárgyalások.
Itt az új igazságügyi miniszterjelölt.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
