Nőtt az orosz feldolgozóipar októberben
Nőtt az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) októberben elsősorban az új megrendelések bővülésére.
Nőtt az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) októberben elsősorban az új megrendelések bővülésére.
A gazdasági mutatók a cégek tavalyi várakozásaihoz képest kedvezőtlenebbül alakultak, ezért visszafogták a munkaerő-toborzását: 2023 első kilenc hónapjában 17 százalékkal kevesebb állást hirdettek meg az előző év azonos időszakához képest - közölte a Profession.hu kedden az MTI-vel.
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)
Jelentősen megnőtt a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevő apák száma Japánban, miután egy éve új rendszert vezettek be az országban - tudósított a Bloomberg.
A német kkv-k a munkaerőhiány miatt egyre inkább az automatizálás felé fordulnak: júniusban 1,7 millió munkahely volt betöltetlen. A német munkavállalók közel fele a robotokban látja a munkaerőhiány megoldását.
A sorozatban induló új zöldmezős beruházások, illetve a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon lesz szüksége vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online kerekasztal-beszélgetésén, amelyen két munkaerő-kölcsönző cég vezetője, valamint a HR-vezetőket összefogó HR-Network Egyesület elnöke vitatta meg a munkaerőimport aktuális kérdéseit. A fórumon elhangzott: az ázsiai vendégmunkások költsége ugyan 10-20%-kal meghaladja a hazai munkaerőét, viszont a termelékenységük is 20-30%-kal nagyobb.
Csaknem teljes foglalkoztatásról szóló munkaerőpiaci adatok érkeztek Magyarországról. Ez kifejezetten kedvező hír, ugyanakkor elemzők szerint azt is jelenti, hogy mindez hordoz néni kockázatot az infláció és a bérek terén.
Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.
Valós munkakörnyezetben gyakorolhatnak az építőiparban elhelyezkedni készülő diákok: három magyar nagyvállalat ugyanis képzőközpontot hozott létre. A Bayer Construct Zrt., a KÉSZ Csoport és a Market Építő Zrt. által életre hívott Tudásépítő Team Ágazati Képzőközpont jelenleg három évfolyamon közel 200 diákot oktat, naprakész, gyakorlatorientált szaktudást átadva a fiataloknak. Ebbe a programba kapcsolódott be nemrég egy szakmai nap keretein belül a főként az építőipar számára munkagépeket gyártó és forgalmazó HILTI. A diákoknak lehetőségük nyílt számos profi munkagépet „élesben” kezelni és kipróbálni. Az együttműködés az ágazat versenyképességének egyik fontos lépése, hogy regionálisan fejlett ágazati oktatási bázisok jöjjenek létre.
A sorozatos háborús konfliktusokat, globális felmelegedést, energiaválságot és az inflációs kilátástalanságot "arcunkba kapva" a közösségimédia-felületeken hajlamosak lehetünk sötétebb színben látni az életet és a jövőt, mint amilyen valójában. Pedig a háttérben, csendben és nem az újságok címoldalaira kerülve folyamatosan munkálkodnak bizonyos tendenciák, amik reménnyel tölthetnek el minket a jövővel kapcsolatban. Pontosan ilyen tendencia a szegénységet elhagyó, és a középosztályba felkerülő lakosság számának meredek növekedése: a legfrissebb adatok szerint évente több, mint 100 millió ember kerül be a globális középosztályba. De pontosan hol, melyik régiókban mondhatják el egyre többen, hogy sokkal jobban élhetnek, mint a szüleik generációja?
Rekord szintre, 70% fölé nőtt a foglalkoztatottság mértéke a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) tagállamaiban az idei második negyedévben. Az adat annyiban meglepőnek tűnhet, hogy a gazdasági növekedés üteme csupán mérsékeltnek tekinthető a fejlett gazdaságokat tömörítő szervezetben. Szakértők szerint ugyanakkor a magas infláció, illetve az abból adódóan a háztartások pénzügyeire nehezedő nyomás a munkaerő-piaci részvétel növekedését okozza. Az OECD kimutatása szerint Magyarországon is rekord magas szinten állt a foglalkoztatottsági ráta április és június között, meghaladva az EU átlagát.
Egy tanácsadó cég felmérése szerint idén szeptemberig már 1400 cégvezér távozott pozíciójából, ami a cég által folytatott adatfelvétel óta a legmagasabb szám – számol be a hírről a Bloomberg.
Hogy kapcsolódik össze a harmadik országbeli munkavállalók kérdése a magyar társadalmi egyenlőtlenséggel, az oktatás fejlesztésébe vetett hittel, a munkavállalók jogaival, és a lakhatási kérdésekkel? Talán elsőre meredeknek tűnik egy ilyen logikai kapcsolat, mégis látni fogjuk, hogy milyen égető kérdések következnek abból, ha asztalra tesszük a munkaerőhiány problémáját.
Khan Nayur, a McKinsey partnere és az alájuk tartozó, mesterséges intelligenciával foglalkozó QuantumBlack csapatának tagja "Most már tényleg elveszik a munkánkat a robotok? Merre tart a mesterséges intelligencia?" címmel tartott előadás a Budapest Economic Forum 2023 résztvevői számára.
A LinkedIn, a Microsoft technológiai óriáscég tulajdonában lévő szakmai hálózatépítő platform jelentős létszámleépítést jelentett be, amely közel 700 alkalmazottat érint.
Az elmúlt bő 2 évben egyértelműen az infláció alakulása határozta meg befektetéseink értékének alakulását, de most a múlt kísértete is felütötte a fejét. Nagyon fontos szakaszba érkezett az infláció elleni küzdelem: jöhet a második hullám, ami lehet, hogy durvább lesz, mint az első.
Olaszország alacsony női foglalkoztatási és születési rátája veszélyezteti a gazdasági növekedést és a nyugdíjak fenntarthatóságát, de a 2024-es költségvetésben nem várható semmilyen erre vonatkozó intézkedés – írja a Reuters.
Bár egyre több a külföldi munkaerő Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a vendégmunkások beáramlása még messze nem olyan mértékű, mint amennyit a hazai ipar tervezett felfuttatása indokolhatna. A hazai munkaerőközvetítő cégek szerint a magyarországi dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet még elegendő ideális esetben, miközben a tervek szerint akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet. Egyelőre nincs könnyítés abból a 15+2 országból, ahonnan egyszerűsített eljárás keretében jöhetnek be a dolgozók. Sőt, novemberre lehet, hogy inkább szigorítás várható, miután a vendégmunkásokról szóló törvény mégsem lép hatályba.
Az utóbbi hónapokban a magyar akkumulátorgyártás tervezett és már működő üzemei körül kialakult helyzetre reagálva állásfoglalást adott ki az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága, amelyben azt írják, az akkumulátorgyártás összetett hatásait nem lehet csak egy meghatározott nézőpont alapján értékelni. Az üzemek működésének környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait teljes komplexitásukban, a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével kell vizsgálni, de így is jelentős kihívásokat és kockázatokat látnak a gazdasági előnyök mellett.
Jelenleg 150-200 ezer fő hazai munkaerő mozgósítható Magyarországon, azonban – egyrészről az EU más országaiban tapasztalható, kedvezőbb munkafeltételek, másrészt a demográfiai okok miatt – a többi igényt átmenetileg vendégmunkásokkal kell megoldani – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagja. A vendégmunkások szabályozásáról szóló új törvény szerinte átgondoltabb, a magyar munkaerőpiac és társadalom sajátosságait jobban figyelembe véve fog megszületni. A szakember szerint be kell látni, hogy a magyar munkaerő-kínálat kimerülőben van, a külföldi munkavállalókat pedig nem azért foglalkoztatják a partnereik, mert olcsóbban dolgoznak, hanem egyszerűen azért, mert rendelkezésre állnak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
