Január 1-jétől az Auchan 12,5 és 21,3 százalékig terjedően emeli az áruházaiban fizikai munkakört betöltő munkatársai fizetését. A logisztikán például egy magasemelős-targoncás munkatárs jövedelme átlagosan bruttó 709 000 forint lesz az év elejétől – közölték.
Az állami kórházakba munkaerő-közvetítő cégek által küldött bérnővérek alkalmazását megszüntette az állam, ennek következtében több osztály is csak részlegesen vagy teljesen leállt január elején. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint szürkezónás foglalkoztatást számoltak fel: a munkaközvetítők állítólag zsarolták a kórházakat, a kiközvetített dolgozókat pedig kizsákmányolták.
Nem volt panasz a munkájukra, mégis körülbelül 60 magyart rúgtak ki december óta a Bumchun nógrád megyei gyárából, hogy helyettük vietnámi munkásokat alkalmazzanak - értesült a 24.hu. A dél-koreai gyökerű gyár milliárdos támogatást kapott a magyar államtól munkahelyteremtésre.
Ha valaki igazán jó munkahelyet szeretne, érdemes a technológia, a pénzügy, vagy a tanácsadás területén keresgélni – írja a CNBC a Glassdoor éves rendszerességgel elkészülő felmérése alapján. A Glassdoor kutatása az amerikai vállalatokat rangsorolja dolgozóik véleménye alapján, hogy mennyire jó munkahelynek számítanak a saját alkalmazottaik szerint. A napokban közzétett eredmények azt mutatják, hogy jelenleg a fenti három iparágban a legboldogabbak és legsikeresebbek a dolgozók.
Számos kihívással nézett szembe az építőipar 2023-ban, de a piaci várakozások alapján még az idei év sem a fellendülésről fog szólni. Melyek azok a tényezők, amik a leginkább gátolják a termelés felfutását? Hogy változott ez az elmúlt évek során? Vajon a külföldi munkaerő megjelenése képes volt enyhíteni az ágazati munkaerőhiányt? És milyen összefüggésben állnak a lakásépítési költségek a lakásárak alakulásával? Többek között ezekre a kérdésekre keresetük a választ.
Hatalmas a tét: évente 200-340 milliárd dollár értéket teremhet a generatív AI a bankoknak - hívja fel a figyelmet a McKinsey. Éppen ezért most az egyik legfontosabb kérdés náluk, hogy hogyan és hol lehet a leghatékonyabban használni az új technológiát, és ha ez megvan, hogyan lehet felskálázni a meglévő megoldásokat a szervezet egészében.
A Goldman Sachs korábbi menedzsere mintegy egymillió fontot követel a Wall Street-i bank londoni egységétől, mivel azt állítja, hogy a zaklatások és a "diszfunkcionális munkahely" tönkretette fizikai és lelki egészségét - írja a Reuters.
Komoly problémákkal néz szembe Dolny Kubin, az "európai Detroitként" ismert szlovákiai régió legfontosabb városa, mivel az európai autóipar egyre inkább átáll az elektromos járműgyártásra, ez pedig hatással lehet a munkahelyekre és a beszállítói hálózatokra - írta a Bloomberg.
A hétvégén a Nemzeti Népegészségügyi Központ több, az egészségügyi ellátás részleges vagy teljes leállását érintő határozatot tett közzé honlapján. A leállásokra reagálva Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Népszavának azt mondta, ideiglenes intézkedésről van szó, beteg ellátatlanul nem marad.
Egyre több magyar munkavállaló megy külföldre dolgozni, ami jelentősen növeli a foglalkoztatottak számát. Amíg a magyarok Nyugat felé vették az irányt, addig a keletiek Magyarország felé.
Ahogy a Portfolio korábban beszámolt róla, az Észak-budai Szent János Centrum Kórházban több osztály kapacitáscsökkentést hajt végre, ami hatással van a környező kerületekben élők ellátására - ez utóbbit állította Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, aki a január 3-án közzétett dokumentumokat erről. A kórház most megerősítette a dokumentumok valódiságát és reagált az esetre - írta az ATV.
Az elmúlt harminc évben a regionális bérkülönbségekben nem volt kedvező irányú tartós elmozdulás Magyarországon. Különösen aggasztó, hogy az Európai Unió kohéziós politikáján keresztül lehívható fejlesztési források elköltésével sem sikerült látványos eredményeket elérni a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésében. Az ország egyre inkább a nyertes és vesztes térségek markánsan elkülönülő csoportjaira szakad, a növekedés közvetlen előnyeiből egyre inkább csak a főváros és vonzáskörzete részesül, miközben a vidék nagy részén tartósan alacsony marad a bérszínvonal. Míg a fővárosban tavaly 370 ezer forint volt a nettó havi átlagkereset, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy átlagos munkavállaló csupán 222 ezer forintot vitt haza a hónap végén. A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és az ELTE Regionális tudományi Tanszék munkatársai egy friss kutatásukban arra vállalkoztak, hogy mikroadatok segítségével számszerűsítsék a munkavállalók és a járások szintjén megfigyelt havi átlagbér-különbségek egyéni, munkáltatói és térségi összetevőit.
Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.
Japán – szokták mondani – sejtelmes, az ellentmondások országa és valójában nem is lehet kiismerni. Annyi bizonyos, hogy – Samuel Huntington híres civilizációkutató nyomán – Japán nem csupán egy szigetország Ázsiában, hanem az ázsiai térségben önálló civilizációként is beazonosítható, amelyet gyakorlatilag egyetlen nép és egy különleges, ragozó, egyszerre többféle írásmódot is használó nyelv testesít meg, annak – többek közt – jelentősen homogén népessége és egyedi kultúrája okán is.
Az S&P Global PMI és a Caixin legfrissebb jelentésében a kínai feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (bmi) ugyan azt jelzi, hogy negyedik hónapja tart már a szektor bővülése, de az alindexek rosszabb képet festenek a világ második legnagyobb gazdaságáról.
Miért nem nőtt a munkanélküliség világszerte, és miért látunk kedvező foglalkoztatási adatokat Magyarországon, ha a gazdaság gyengélkedett az elmúlt időszakban? Sokan feszegetik ezt a kérdést, ezért most utánajártunk, hogy pontosan milyen munkaerőpiaci folyamatok játszódnak le hazánkban.
A Covid-járvány 2020 márciusi kitörése óta eltelt közel négy évben a munkavégzés módja világszerte gyökeresen megváltozott a távmunka robbanásszerű elterjedésével. Sok vállalat alakította át munkaszervezési kereteit azzal, hogy lehetővé tette akár a teljes távmunkát, vagy a home office és az irodai munkavégzés keverékét, a hibrid munkát. A Covid-járvány lecsengése óta viszont egyre nő azon cégek száma, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy munkavállalóik bejárjanak az irodába. A még mindig feszesnek számító munkaerőpiacon azonban az irodai jelenléthez ragaszkodó cégek elveszíthetnek olyan szakembereket, akik akár fel is mondanak azért, hogy máshol továbbra is részben vagy egészben távmunkában dolgozhassanak. Mára ugyanis a fizetés és a karrierépítés mellett a munkavégzés módjának rugalmassága is egyre inkább a munkahelyváltás fő okává vált.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják: