Az EU-n belül az idei első negyedévben Magyarországon volt a negyedik legalacsonyabb azon oktatásban, képzésben nem résztvevő 15-64 évesek aránya, akik a munkaerőpiacon sem voltak jelen foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. A 13,7 százalékos hazai adat jóval kedvezőbb az uniós átlagnál (18,2%). A kedvező hazai mutatóban szerepet játszhat, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya (15-29 éves korosztály) szintén kedvezőbb az uniós átlaghoz képest.
A pusztító infláció mellett a változékony, kiszámíthatatlan júniusi időjárás miatt is kevesebb belföldi turista volt a nyaralóhelyeken, emiatt a balatoni vendéglátósok sem nyitották jól a nyári szezont. Budapesten viszont jól megy az éttermeknek, már persze akkor, ha turistalátványosság közelében vannak, mert inkábba a betérő külföldi vendégek vásárlóerejére számíthatnak, a magyarok most kevesebbet költenek. Pár étterem bezárt Budapesten, de a szakértők szerint összességében nincs tragédia a vendéglátásban.
Hiába nőtt uniós kitekintésben is jelentős mértékben, 16 százalékkal idén a hazai bruttó minimálbér összege, a rekordmagas infláció miatt a legalacsonyabb bért keresők vásárlóereje a második legnagyobb mértékben csökkent az EU-n belül – derül ki az Eurofound felméréséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség éves jelentéséből az olvasható ki, hogy mind a bruttó, mind a nettó összeget vizsgálva az EU-n belül Magyarországon az egyik legalacsonyabbnak számít a minimálbér összege. A bruttó minimálbérre jutó munkavállalói átlagos adóteher mértéke pedig a második legmagasabb Magyarországon az EU tagállamai között. Továbbá a teljes munkaerőköltségen belül Romániával holtversenyben az EU-n belül nálunk a legmagasabb az állami elvonás mértéke (adóék) a minimálbér esetében.
Június közepén elfogadta az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, a munkaerőközvetítők és a jogászok azonban még ma is arról vitáznak, hogy milyen hatásokkal jár az új szabályozás. Van, aki szerint szigorítás a korábbiakhoz képest, és van, aki szerint számos esetben lazítás és könnyítés lesz, ráadásul ez egy új lehetőség, és nem a korábbiak lecserélése. Megkérdeztük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot a jogszabályt érintő legfőbb kérdés kapcsán, vagyis arról, hogy hány évig lehet Magyarországon egy vendégmunkás, de a válaszuk szerint még őszig tarthat a bizonytalanság. Szakértők arról beszélnek, hogy a nagyberuházásokat (Paks II., Budapest-Belgrád vasút, gyárépítések) már csak a vendégmunkásokkal lehet megvalósítani, ráadásul az akkumulátorgyárak is leginkább velük tudnak majd működni. Olyan nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások egy-egy településre, amely összemérhető az adott város lakónépességével. Hamarosan épülhetnek a konténervárosok is, és ezzel kérdésessé válik például az orvosi, a víz, illetve az áremellátás is.
Miközben folytatódik az ukrajnai háború, az országból elmenekült több millió ember közül sokan fontolgatják, hogy véglegesen letelepednek az őket befogadó országokban szerte Európában. Ez jelentős kihívást jelent Ukrajna háború utáni gazdasági fellendülése szempontjából, mivel a munkaerő nagy része így lehet nem tér vissza.
A vállalatok profitjának növekedése egyre kisebb szerepet játszik a magas inflációban, a munkavállalók béremelkedése viszont még felhajthatja az árak emelkedését - derül ki a Wall Street Journal összefoglaló cikkéből.
Évente 60 ezer fővel nőhet az Európai Unión kívüli országokból érkező szakképzett bevándorlók száma Németországban – legalábbis ezt reméli a berlini kormány attól a napokban elfogadott jogszabálytól, amely a németországi munkavállast könnyíti meg a nem uniós tagállamokból érkezők számára. A reform célja, hogy enyhüljön a szakemberhiány Németországban. Tavaly közel kétmillió üres állást tartottak nyilván Európa legnagyobb, elöregedő gazdaságában.
Az Egyesült Királyság a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) 75 éves fennállását ünnepli, azonban miközben szinte minden brit büszke a szolgálat történelmére, a rendszer komoly kihívásokkal néz szembe, amelyek az öregedő népességhez, az emelkedő kezelési költségekhez és a COVID-19 világjárvány okozta további terhekhez kötődnek.
A brit női munkavállalók közel egyharmada számol azzal, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt elhagyja munkahelyét, és sokan ezt a döntést egészségügyi és jólléti aggályokra, többek között a menopauzára vezetik vissza - derül ki a British Standards Institution (BSI) felméréséből.
Az egyre fontosabb digitalizáció ellenére a magyar vállalatok e tekintetben még mindig alulteljesítenek. A technológiai változások ugyan rengeteg munkahelyet fognak megszüntetni, új, magasabb hozzáadott értékkel bíró pozíciók is létre fognak jönni. Az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója, Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára tárgyalta át Magyarország digitális helyzetét.
Sztrájkba léphetnek a Magyar Állami Operaház dolgozói, ha nem sikerül kiharcolniuk a 30%-os, év elejéig visszamenőleges béremelést, a kollektív szerződést és a tisztességes bánásmódot – írja a Magyar Narancs.
Az a várakozásunk, hogy a következő 5-6 évben ki fog alakulni egy 500-600 ezres mínusz a hazai munkaerőpiacon három tényező miatt - vetítette előre a Portfolio-nak adott nagyinterjújában Zakor Sándor. Az üzletemberrel egyszerre beszélgettünk Magyarország legfontosabb munkaerőpiaci trendjeiről, valamint az MTK terveiről és a profi fociról. Zakor Sándor ugyanis a legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég, a Prohuman, valamint az NBI-be visszajutó focicsapat tulajdonosa. Úgy vélekedett, hogy lehetnek még belső tartalékai a magyar munkaerőpiacnak, de az sem fenntartható, hogy bizonyos országrészek kiürülnek. Ebből a szempontból Debrecen most tipikusan egy állatorvosi ló. Mindezek mellett szóba került a külföldről érkező munkaerő kérdése is, valamint a magyar bérszint. A vállalkozó úgy vélekedett, hogy a hazai béreknek le kell követniük a konkurens országokban tapasztaltat, mert egy idő után Magyarország nem lesz vonzó célpont a külföldi munkavállalók szemében, Romániával szemben például teljesen megszűnt a bérkülönbség. Arra is figyelmeztetett továbbá, hogy a tartós munkaerőhiány csökkenti az ország versenyképességét, fennállhat ugyanis ilyenkor az a veszély, hogy egy termelő cég más országba települ át. A cégcsoport tervei között megemlítette a tőzsdére lépést és ezzel kapcsolatban konkrét elképzelése is van Zakor Sándornak, aki már két fiatalabb társának adta át a magyarországi tevékenység operatív írányítását. Az MTK egy szerelemprojekt, melynek kapcsán azt vallja: ha valaki azt mondja, hogy ebből pénzt lehet csinálni, az hazudik.
Az Európai Központi Bank a szigorítási ciklus legutolsó szakaszába lépett – mondta Luis de Guindos alelnök, aki egyben azt is elmondta, hogy a kamatemelés júliusi szüneteltetése azon múlik, hogy milyenek lesznek a beérkező adatok – írja a Bloomberg.
Bár a Covid okozta válság legsúlyosabb szakaszán tavaly már túl volt a világ, a 15-24 év közötti fiatalok globális munkaerőpiaci helyzete 2022-ben még nem tért vissza teljesen a koronavírus-járvány előtti időszakhoz – állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentése. A 2019-hez képest továbbra is rosszabb átlagos globális munkaerőpiaci mutatók mögött azonban azt is látni, hogy a fejlett gazdaságokban a fiatalok munkaerőpiaci helyzete gyorsabb ütemben áll helyre, mint a fejlődő gazdaságokban. Ezzel a globális munkaerőpiaci egyenlőtlenség tovább súlyosbodott, aminek tovagyűrűző hatásai lehetnek a munkaerő-migráció terén.
Az üres álláshelyek aránya 2,8 százalék volt az EU-ban 2023 első negyedévében, vagyis nem változott az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest pedig 0,1 százalékponttal csökkent a mutató – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. A ráta csupán 0,2 százalékponttal marad el a tavalyi második negyedévben mért rekord szinthez képest. Az egyes ágazatok közül az iparban és az építőiparban 2,5%, a szolgáltató szektorban 3,2% volt a mutató. Az üres álláshelyek kismértékű csökkenése jórészt annak tudható be, hogy a gazdasági növekedés üteme 2022 eleje óta lassult az EU-ban.
Elfogadta pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós kormányának egyik legnagyobb szabású vállalkozásaként kidolgozott bevándorlási törvényt, amely az EU-n kívüli országokból származó munkavállalók lehetőségeit hivatott bővíteni.
Hosszú várakoztatás, bonyolult menürendszer, elégtelen tájékoztatás, munkaidőn kívül elérhetetlen szolgáltatás – ezek a lakosság leggyakoribb negatív ügyfélszolgálati tapasztalatai a United Call Centers (UCC) által végzett felmérés eredményei szerint. A jelzett problémák jelentős részét orvosolni képes mesterségesintelligencia-alapú megoldások már jórészt rendelkezésre állnak, és néhány éven belül a tranzakciók mintegy kétharmada már automatizált, AI által irányított folyamatok mentén zajlik majd.
Már az elmúlt év második felében ismertté vált az a megállapítás, hogy a munkavállalóknak a reálbérek csökkenése miatt érezhetően romlik majd a jövedelmi pozíciója. Egyre gyakrabban lehet olvasni olyan véleményeket, hogy a visszaesés mértéke meghaladja majd a 2009-es mértéket, ilyen tapasztalata hazai munkavállalóknak utoljára a kilencvenes évek elején lehetett. De vajon ebben az időszakban állnak-e rendelkezésükre olyan eszközök, lehetőségek, amelyekkel ezt a negatív hatást képesek csökkenteni, vagy akár teljesen kiküszöbölni?
A GDP lassulása ellenére a hazai foglalkoztatás növekedett az elmúlt negyedévekben, azaz megváltozott a GDP és a foglalkoztatás közötti kapcsolat előjele - írják inflációs jelentésükben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászai. Bár a munkakereslet továbbra is jelentős, különböző ágazatokban, vállalati méretkategóriákban eltérő reakciókat figyelhetünk meg. A munkaerőpiac válságállósága egész Európában megfigyelhető jelenség, és több lehetséges okra vezethető vissza.
