Az Európai Unió belügyminiszterei több százezer migráns kiutasításáról szóló tervezetet fognak megvitatni Brüsszelben - adta hírül a The Times brit napilap internetes felületén a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva szerdán.
"A migráció nem csak egy maroknyi EU-tagállam felelőssége, hanem egész Európáé. Szükséges a szolidaritás a tagállamok között a probléma megoldásához." - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marianne Thyssen a már több mint félmillió európai menekült kapcsán. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja rámutatott, hogy az uniós tagállamoknak legkésőbb kilenc hónapon belül lehetővé kell tenniük a menekültek számára a munkaerőpiaci hozzáférést. Az uniós biztos meggyőződése azonban az, hogy minél hamarabb történik ez meg, annál jobb mind a menekülteknek, mind a befogadó társadalomnak. Elmondása szerint sok a magasan képzett menekült, igaz szintén sok az olyan, akinek alapvető írás- és olvasási nehézségei vannak, amelyet mind-mind figyelembe kell venni az emberek integrálásakor. Írásos interjúnk egyszerre jelenik meg a Portfolio angol és magyar oldalán.
Orbán Viktor szerint Európa nem lesz képes egyedül viselni a migráció terheit, ezért arra sürgette az ENSZ főtitkárát, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a terhek globális megosztásáról, egyúttal világszintű kvótarendszer létrehozását javasolta.
A BBC szerint Orbán Viktor meglepetéssel készül a holnapi EU-csúcsra, a lap értesülései szerint sajátos és egyben költséges megoldást vázol majd fel a migránsügy megoldására.
Egyszerre legalább két válság zajlik az EU-ban, hiszen a tejágazatban is súlyos a feszültség, közben pedig a menekültek száma már nagyobb, mint ahányan a második világháború során országot váltottak - emelte ki egy mai brüsszeli konferencia nyitóelőadásában az Európai Bizottság alelnöke. Kristalina Georgieva, költségvetésért és humánerőforrásokért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy ezekre a hatalmas kihívásokra lépni kell a büdzsé forrásainak rugalmas felhasználásával, de közben arra is gondolni kell, hogy ha most többet költ az EU a menekültügyre, akkor lehet, hogy 6-9 hónap múlva egy más típusú válság kezelésére nem lesz elég forrás. Részben ezen téma kapcsán utalt arra is, hogy a kínai lassulás is láthatóan megrázza a pénz- és tőkepiacokat, így ezek hatásával is kalkulálni kell.
Miközben a magyar-szerb határon erőszakba hajló feszültség alakult ki a menekültek és a rendőrség között, Európa országai, köztük szomszédaink sorra jelentik be a határellenőrzések bevezetését, szigorítását. Zajlottak az események szerdán is a menekültügyben.
Szinte nem létezik komolyan vehető nyugati hírportál, amely ne az első helyek valamelyikén számolna be a menekültügy legfrissebb magyarországi fejleményeiről. Két fontos magyar hír uralja a címlapokat: a szerb-magyar határon kibontakozott fizikai agresszió és Orbán Viktor bejelentése a horvát határ egyes pontjain építendő kerítésről.
Nem csupán a szerb határon és a román határ Szerbia felőli részén, hanem Horvátországnál is kerítés felépítését tervezi a magyar kormány - derül ki abból az interjúból, amelyet a Die Presse közölt a magyar miniszterelnökkel. Ha lesz kvótarendszer, bár nem támogatjuk, Magyarország teljesíteni fogja kötelezettségeit, a kohéziós forrásokkal való fenyegetőzés azonban a miniszterelnök szerint mélységesen igazságtalan.
Orbán Viktor miniszterelnök a Bild című német lapnak nyilatkozva üdvözölte a német kormány vasárnap este bejelentett döntését a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) határozottan cáfolja azt az internetes közösségi oldalakon terjedő alaptalan híresztelést, amely a sorkötelezettség visszaállításával riogat, hamis behívóparancs fénymásolatát terjesztve.
Szombat reggel, nem sokkal 5 óra után megnyitották a nickelsdorfi határátkelőt, illetve az A4-es autópályát Bécs irányába - jelentette az APA osztrák hírügynökség a burgenlandi rendőrségre hivatkozva.
Több százezer menekült jött Európába a jobb élet reményében, ahol a kormányoknak jelentős gondot okoz, hogy miképp reagáljanak a helyzetre. Kevesen gondolnak csak arra, hogy a világ leghíresebb milliárdos üzletemberei közül hasonló körülmények között jutottak el többen is abba az országba, ahol szerencséjüket megcsinálták - írja a CNN Money.
Súlyos hibának nevezi a The Times szemleírója az Európába érkező menekültek befogadását. Melanie Phillips a konzervatív brit napilap csütörtöki kiadásának véleményrovatában közölt öthasábos cikkében azt írta: Orbán Viktor miniszterelnököt már "nácinak" is bélyegezték a menekültek befogadásával kapcsolatos álláspontja miatt, ám éppen az ilyen megbélyegzésekkel lehet elérni, hogy Európában a fasizmus realitássá váljék. Ha ugyanis a "liberális uralkodó osztály" nácinak bélyegez mindenkit, aki kultúráját akarja megvédeni, azzal az embereket az igazi rasszisták és fasiszták karjaiba hajtja.
A kormány törvénymódosításainak köszönhetően szeptember 15-től (keddtől) "új időszámítás" kezdődik a határvédelemmel és a menekültüggyel kapcsolatban Magyarországon. A legfontosabb, hogy ezentúl börtönbüntetést is kaphat az, aki a határzárat áthágva illegálisan lép be Magyarország területére, de a válsághelyzet kihirdetése miatt a rendőrség hatósági határozat nélkül is beléphet majd a lakásunkba, ha ott alapos gyanúval "illegális határátlépő" tartózkodik. A Figyelő szedte össze a közelgő változásokat.
Jean-Claude Juncker parlamenti évértékelő beszéde után a Bizottság közzétette átfogó javaslatcsomagját a migrációs stratégia megvalósításával kapcsolatban. A korábban kiszivárgott információknak megfelelően az eredeti 40 ezer mellett plusz 120 ezer menekült befogadására tettek javaslatot, amiből Magyarországról 54 ezer főt helyeznének át. Az áthelyezési programban való részvétel kötelező jellegű lehet és az uniós költségvetésből összesen 780 millió eurónyi keretet biztosítanak rá. Hatályba léptetnének egy állandó áthelyezési mechanizmust is, ami a 160 ezres kereten túl döntene arról, hogy egyes nyomás alatt lévő országoktól még kinek mennyi embert kellene átvennie.
A "szükséghelyzeti áthelyezésről" szóló javaslat 120 ezer Görögországban, Magyarországon és Olaszországban tartózkodó menekült áthelyezését vetíti előre. A korábban kiszivárgott információkkal összhangban Magyarországról 54 ezer főt helyeznének át
Az Európai Unió 1,8 milliárd euró (565 milliárd forint) értékű pénzügyi alap létrehozásával készül segíteni az afrikai államokat, hogy hatékonyabban ellenőrizhessék országhatáraikat, és csökkenthessék az Európába távozni akarók számát.
Egyre több vezető uniós politikus részéről elhangzik az a kijelentés, hogy a mostani menekültügyi krízis veszélybe sodorta az egyik európai vívmányt, az állampolgárok szabad áramlását. Ez a kelet-európai országokat is rendkívül érzékenyen érintené, nem véletlen, hogy aggódnak emiatt a térség politikusai.
Az Európai Bizottság szóvivője szerdán arra utalt, hogy jövő hétfőn jelenthetik be, mennyi támogatást kap Magyarország az unió menekültügyi alapjából. Előtte holnap, azaz csütörtökön Brüsszelben saját kezdeményezésére találkozik az EU három felső vezetőjével a téma megvitatására.