A kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet - erről a kormányszóvivő számolt be az M1 aktuális csatornán szerdán, a kormányülést követően.
Rendkívüli ülést tartottak az Európai Unió belügyminiszterei az Európára nehezedő menekültügy kezeléséről. Itt arról döntöttek, hogy önkéntes alapon a tagállamok összesen a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából, viszont a tervezett 40 ezer helyett 32 256 menekültet fogadnak be Olaszországból és Görögországból. A 40 ezres célszám elérését az év végére halasztották. Az is eldőlt, hogy Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amelyik nem fogad be ennek keretében menekülteket, miután a másik különleges státuszt kapott ország, Bulgária önként bevállalt 450 főt. Közben Szijjártó Péter a BruxInfo tudósítása szerint azt mondta, hogy Budapest egy lépéssel közelebb került a nyugat-balkáni menekült-útvonalra nehezedő nyomás kezelését célzó miniszteri szintű konferencia megrendezéséhez.
Arról már néhány hete legfelső szinten már döntöttek az EU tagállamok, hogy 20+40 ezer menekültet befogadnak az EU területén, de most hétfőn kerül sor a belügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán arra, hogy ezen embertömeget önkéntes tagállami felajánlások alapján elosszák. A Bruxinfó azonban úgy tudja, hogy egyelőre nem jött össze a kellő számú tagállami felajánlás, így többek között a kelet-közép-európai országoktól is várják ezt. Magyarország azonban a legutóbbi uniós csúcstalálkozón kiharcolt különleges státuszára hivatkozva nem tenne felajánlást, mondván nálunk a legsúlyosabb a helyzet, hiszen idén unió-szerte nálunk nyújtották be a legtöbb (70 ezer) menedékkérelmet. A felajánlás helyett azonban Magyarország azért továbbra is lobbizik, hogy Budapestet jelöljék meg egy várhatóan októberben összeülő nyugat-balkáni menekültkonferencia helyszínének. Ez is most hétfőn dőlhet el egy külügyminiszteri találkozón - mutat rá a migrációs helyzetképre a Bruxinfo.
Mélyen együtt érzek a görögökkel, és szurkolok nekik - többek között ezeket mondta ma reggeli szokásos Kossuth Rádiós interjújában Orbán Viktor. A kormányfő a bevándorlási téma kapcsán leszögezte: azt a jelzést kell küldeni a bevándorlók felé, hogy "Ez a kontinens nem lesz a te hazád!". A kormányfő szavai szerint ha nem így tesz Európa, akkor akár 100 milliónyi bevándorló is útnak eredhet a kontinens felé.
Az EU-tagállamok vezetői péntek hajnalban hosszas vita után megállapodtak 40 ezer Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekült önkéntes áthelyezéséről és 20 ezer EU-n kívüli országokban lévő menekült áttelepítéséről. A menekültek elosztása során figyelembe veszik majd Magyarország és Bulgária különleges helyzetét - számol be a BruxInfo a maratoni csütörtöki tárgyalásról.
Két év alatt 40 ezer szíriai és eritreai menekült EU-tagállamok közötti áthelyezésére tett hivatalos javaslatot szerdán az Európai Bizottság. A javasolt elosztási kulcs alapján Magyarországnak minimum 827 menekültet kellene befogadnia túl azon a 307 főn, akik az áttelepítési kvóta alapján kerülnének az EU határain kívülről hazánkba - számol be a Bruxinfo.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei az M1-es autópályán nemrég végzett két ellenőrzés nyomán összesen 23 fő illegális migránst adtak át a rendőrségnek - számol be honlapján az adóhivatal.
Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti "érzékeny egyensúlynak" minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai "menekültügyi stratégiáról", ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia - számol be a BruxInfo a szerdai eseményekről. Közben a magyar kormány is megszólalt az ügyben.
A Facebookon reagált szerdán késő este a halálbüntetés napirenden tartására és a migrációról a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációra Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, aki többek között az alapjogok kérdéséért is felel. Bejegyzésében az EB-alelnök éles kritikát fogalmazott meg: "egy elfogultságon, sugalmazó, sőt, félrevezető kérdéseken, a bevándorlókkal szembeni előítéleteken alapuló nyilvános konzultációt aligha lehet objektív alapnak tekinteni a megalapozott politika tervezéséhez".
Az Európai Bizottság 1,21 millió eurós sürgősségi finanszírozást biztosít Magyarországnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, hogy a menedékkérők fogadásával foglalkozó hazai szervek hatékonyabban reagálhassanak a menekültügyi rendszerre nehezedő növekvő nyomásra - közölte ma az Európai Bizottság.
Drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A gazdasági bevándorlásnak egyértelmű kedvező hatásai is vannak a fogadó országokban, és a kutatások túlnyomó többsége szerint a hasznok és költségek egyenlege is pozitív. A migráció segít a technológiai fejlődésben, növeli a fogadó ország gazdasági erejét, enyhíti a fejlett országok demográfiai nehézségeit, és segíti bizonyos munkaerőpiaci feszültségek tompítását. Emellett persze - elsősorban a képzetlen rétegek körében - kedvezőtlen hatásai is lehetnek, de azt a kijelentés, hogy a bevándorlásnak ne lenne semmiféle haszna, egyetlen kutatás sem támasztja alá.
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint éves kvóta megállapításával korlátozná az EU-társállamokból érkező munkavállalók számát a brit kormány. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a BBC-nek vasárnap azonban kijelentette: összeegyeztethetetlen lenne az uniós jogszabályokkal az EU-n belüli szabad mozgás "bármilyen önkényes akadályozása".
Akár 4,6 millió orosz anyanyelvű ukrán is bevándorolhat Oroszországba - mondta az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat (FMSZ) elnöke a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak.
Nagy-Britannia után a Németországban élőket is egyre komolyabban foglalkoztatja az Európai Unión belüli migráció helyzete. A fejletlenebb tagállamokból érkező állampolgárok közül ugyanis vannak, akik csak a kedvező segélyezési rendszer miatt választják Nyugat-Európát. David Cameron után Angela Merkelnél is betelt a pohár. A német kancellár szeretné felszámolni az országába irányuló szociális turizmust, ennek érdekében minden szükséges jogi lépést megtesz.
Húszéves csúcsot döntött a Németországba áramló külföldiek száma tavaly - jelentette a német statisztikai hivatal. 1 millió 226 ezren érkeztek 2013-ban, az országot elhagyók levonásával ez 437 ezerrel több bevándorlót (nettó migrációt) jelent Németországnak. A Destatis szerint Magyarországról közel 59 ezren mehettek, nagyjából 4 ezer fővel többen, mint 2012-ben. Ez egy Sopron méretű város lakosságának felel meg. Ugyanakkor visszafelé is jöttek magyarok, így a visszaáramlást levonva a Németországban élő magyarok száma 2013-ban 24 ezerrel bővülhetett.
Több mint félmillió külföldi hagyhatta el Spanyolországot egy év alatt - derül ki a spanyol statisztikai hivatal friss népesedési adataiból. Még így is 5 millió a külföldiek száma, ami az ország népességének közel 11%-a.
Az ezredforduló óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező magyar fiatalok aránya, így jelenleg már mintegy harmaduk nem - vagy nem kizárólag - Magyarországon képzeli el a jövőjét, több mint tizedük pedig komolyan tervezi, hogy külföldön dolgozzon és/vagy éljen - derül ki a Tárki idősorából és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatásából.
Az Európai Bizottság az uniós bíróság elé idézi Nagy-Britanniát az EU-munkavállalók szociális juttatásainak szigorításai miatt - írta brüsszeli forrásaira hivatkozva a The Sunday Telegraph.
A holland felügyelet szerint veszélyt jelentenek a közlekedésbiztonságra.
Elég komoly mennyiségről van szó, nagy átrendeződések zajlanak a háttérben.
Joe Biden visszalépését követően.
Miután többségi tulajdont szerez benne.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
