Csökkent tavaly a Magyar Fejlesztési Bank nyeresége, a számok a refinanszírozott hitelek állományának jelentős csökkenésére utalnak. Ha nem lett volna a Földvásárlási Hitelprogram, mindössze 5 milliárd forintot helyezett volna ki saját hitelprogramjai keretében az állam fejlesztési bankja. A földhitelek mellett szemmel láthatóan az MFB Pontokon értékesített EU-s visszatérítendő forrásokra összepontosított tavaly a pénzintézet.
Mintegy 900 milliárd forint finanszírozás úgy hiányzik a magyar gazdaságból, hogy az érintett cégek hitelképesek lehetnének, de a kereskedelmi bankok nem hitelezik őket. Őket is el akarja érni az állami fejlesztési bank, amely tavaly 10 milliárd forintnál is kevesebb saját hitelt folyósított - mondja Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank új elnök-vezérigazgatója. Az MFB az NGM-mel közösen közel 1050 milliárd forint visszatérítendő EU-forrást is kezel, köztük a lakossági energiahatékonysági korszerűsítésre felvehető hiteleket is. A Portfolio-nak adott interjújában Bernáth Tamás elismerte: az új MFB Pontok szeptemberi nyitásáig elkelhet a visszatérítendő EU-források jelentős része, így a hitelintézetek által nyitott értékesítési pontokra új feladatok várhatnak. A Budapest Bank eladásával kapcsolatos tervekről is beszélt nekünk a bankvezér.
A hazai turizmus, kötöttpályás járműgyártás és a mezőgazdasági gépgyártás támogatására készül finanszírozást biztosítani az MFB, erről hamarosan hivatalos bejelentés is érkezik majd. A februárban meghirdetett visszatérítendő EU-források 32%-ára érkezett már be igénylés - derült ki mindez a Portfolio Hitelezés 2017 Konferencián.
Mától pályázhatnak a cégek az élelmiszeripari komplex beruházások támogatására, illetve kapacitásbővítésekre kombinált termék keretében, azaz hitel és vissza nem térítendő támogatás együtt kérhető. A két gazdaságfejlesztési pályázat együttes keretösszege 212,5 milliárd forintot tesz ki, amelyekre mikro-, kis- és középvállalkozások jelentkezését várják a vidéki régiókban.
Erősödött a beruházási kedv a cégek körében tavaly év végén - derül ki az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kérdőíves felmérésének eredményeiből. Bár a számok abszolút értékben nem jeleznek igazán nagy konjunktúrát, van olyan adatsor, ami valóban a fejlesztési igények növekedését jelzi.
Bár a magyar gazdasági növekedést lefelé húzzák idén a jelentősen visszaeső beruházások, de ami a szlovákoknál van, az még csúnyább képet fest. Mindkét folyamat a tavaly év végéig kifizethető 2007-2013-as EU-pénzekkel függ össze.
Míg a múlt heti MFB-közleményben is arról volt szó, hogy több mint 50 ezer lakás, illetve családi ház energetikai felújítása valósítható meg a jövőre induló energiahatékonysági korszerűsítési programból, addig a Magyar Időkben ma az áll, hogy "a kamatmentes hitelprogram keretében mintegy 24 ezer háztartás felújítása valósulhat meg". Mindez azért furcsa, mert se a program keretösszege (120 milliárd forint), se az egyedi lakásokra igényelhető maximális hitelméret nem változott ahhoz képest, mint amit már fél éve is ígértek a program kidolgozói.
Legalább 120 milliárd forintos keretösszegű, uniós hitelalapú program indul decemberben Magyarországon, amelyből a panelek és családi házak energetikai felújítását lehet majd megcsinálni - jelentette be a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében ugyanarról a programról beszélt, mint amit a Magyar Fejlesztési Bank már júniusban bejelentett. Az alábbiakban összeszedtük azt, ami eddig tudható a programról, illetve azokat a nehézségeket is, amelyek hátráltathatják majd a program kirobbanó sikerét.
Négy vezérigazgató-helyettes munkaviszonyát is megszüntették közös megegyezéssel az MFB-nél, a helyükre egyelőre két új vezetőt neveztek ki. Bernáth Tamás a vezérigazgatói mellett az igazgatósági elnöki pozíciót is megkapta.
A Magyar Nemzet Online kormányzati körökből származó információi szerint ma elbocsátották a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatóját, Nagy Csabát. Délután az MFB lényegében meg is erősítette Nagy Csaba távozásának hírét, közös megegyezésre hivatkozva. Az utód Bernáth Tamás.
Hiventures néven folytatja működését az MFB csoporthoz tartozó Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., a társaság a korai szakaszban lévő induló vállalkozások kockázati tőkéhez jutását segíti - tájékoztatta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csütörtökön az MTI-t.
Megkezdődött a 32 milliárdos "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása hitelprogram" pályázat véleményezése. Hitelkérelmeket kis -, közép- és nagyvállalkozások nyújthatnak be. Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek nem támogathatóak.
Mivel töretlen az érdeklődés a májusban meghirdetett uniós nulla százalékos hitel iránt, ezért a kormány úgy döntött, hogy 44-ről 70 milliárd forintra emeli az elérhető pályázati keretösszeget - jelentette be ma a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A kis és közepes vállalkozásoknak szánt kamatmentes terméket országszerte 428 MFB Ponton lehet igényelni.
Terven felüli gyorsasággal halad az MFB Pontok hálózatának bővítése, és 34 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett eddig a 0%-os kamatozású hitelként elérhető visszatérítendő EU-támogatásra - ismertette a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján az MFB vezérigazgató-helyettese.
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 4,074 milliárd forint nettó eredményt ért el idén az első fél évben a nem konszolidált, nem auditált nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderd (IFRS) szerinti jelentés alapján, amelyet a tőzsde honlapján tett közzé az állami tulajdonú bank.
Egy januári GVH-bírság és a hatályos közbeszerzési törvény együttese miatt sok nagybank nem indulhatott eddig számos közbeszerzésen, de a tegnap este megjelent igen kacifántos kormányhatározat részben felmentést ad ez alól. A friss jogszabály lényege, hogy a Magyar Fejlesztési Bank által kiírt, az MFB Pontok bővítésére, illetve egyéb pénzügyi közvetítői szolgáltatásokkal kapcsolatban kiírandó közbeszerzéseken már elindulhatnak a bírsággal sújtott kereskedelmi bankok is, így tehát az MFB a visszatérítendő uniós pénzügyi eszközök elosztási hálózatának kiépítésében és a források elosztásában jelentősen fel tud majd gyorsulni.
Még idén ősszel elindul egy 50 milliárdos, részben EU-pénzből finanszírozott állami kockázati tőkealap, amelyet jövő tavasszal egy 100 milliárdos másik program követ, benne legalább 30 milliárd forintnyi piaci alapú hozzájárulással - írja mai számában a Figyelő. A lap megszólaltatta a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét is, aki azt mondta, hogy az 50 milliárdos alap a kisebb, kockázatosabb cégekbe (kezdeti szakasz) teszi majd a pénzt, míg a 100 milliárdos nagyobb keretből pályázat útján várhatóan 6-8 piaci kockázati tőkealap kezelő állhat majd fel.
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. főtulajdonosa akár saját zsebből fizetne ki olyan hiteleket, amiket nem is ő halmozott fel, de azt állítja, mindenki összeesküdött ellene. A Magyar Fejlesztési Bank(MFB) ezt nem hagyhatta szó nélkül, pénteken közleményt adott ki a bank. Leszögezi, hogy minden tekintetben saját szigorú belső szabályainak megfelelően járt el, és a Zsolnay 2009 óta egyetlen forintot sem törlesztett az MFB felé fennálló tartozásából. Lehetetlen eldönteni, hogy ki mond igazat.
Megbecsülte a Magyar Fejlesztési Bank a magyar cégek körében lévő finanszírozási rés nagyságát, vagyis azt a potenciális hitelfelvételi összeget, ami elutasítás vagy kedvezőtlen feltételek miatt eddig meghiúsult. Ez a rés az MFB szerint 570 milliárd forintra tehető, így a 2016. áprilisi teljes vállalati hitelállomány 9,6%-át éri el. Az eredmények az MFB számára különösen is értékesek lehetnek, hiszen leginkább az érintett cégeket célozhata meg sikerrel az intézmény az MFB Pontokban elérhető EU-s hiteleivel.
Jelenleg 25-30 milliárd forintnyi fejlesztésről folynak tárgyalások az MFB Pontokon elérhető nulla százalékos uniós hitel keretében, ami nem jelenti azt, hogy a 44 milliárd forintos GINOP pályázati keret már elfogyott, mindenesetre igen jelentős az érdeklődés országszerte a vállalkozások felől - többek között ezt jelezte az MFB Pontokat és az első terméket bemutató országos rendezvénysorozat keddi debreceni állomásán Eőry Gábor, az MFB Zrt. Értékesítés-irányítási Igazgatóság ügyvezető igazgatója.
Azeri gáz jönne Ukrajnán át az orosz helyett.
Hatalmas összegről van szó.
Az egyes szektorok válságállóságát vizsgálta a KRTK.
Új ENSZ jelentés érkezett.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
