Május 20-ától országszerte huszonhat MFB Ponton kezdi meg a Magyar Fejlesztési Bank az első, 0%-os kamatozású európai uniós hiteltermék értékesítését - jelentette be Bertalan Sándor vezérigazgató-helyettes a Portfolio Hitelezés 2016 konferenciáján.
Az MFB 150 milliárd forint összegű, hatéves futamidejű klubhitel szerződést kötött egy tíz magyarországi bankból álló konzorciummal - közölte a pénzintézet.
Az egy évvel korábbi 6,7 milliárd forint után tavaly 18,4 milliárd forintos adózott eredményt el a Magyar Fejlesztési Bank. A profit fele a bank tulajdonába került Főgáz Csoportban keletkezett, de enélkül is több mint 2 milliárd forinttal nőtt egy év alatt a bank profitja.
A mérlegen kívüli tételek között kell nyilvántartania az MFB-nek az alapok alapja funkciója keretében finanszírozott visszatérítendő uniós forrásokat - ez a lényege annak a kormányrendeletnek, amely a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg, és amelynek kiadása előtt a kormány kikérte a Magyar Nemzeti Bank véleményét is.
Az a célunk, hogy a lehető leghamarabb és a legszélesebb körben elindítsuk a 2014-2020-as visszatérítendő uniós forrásokat egy jobb elosztási rendszerben és ez várhatóan az idei második negyedévtől meg is történik - hangsúlyozta a Portfolio mai Uniós Források 2016 című konferenciája keretében tartott előadásában Kovács Zsolt. Az alapok alapja funkciót betöltő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese jelezte, hogy a forráselosztási hálózat felállítását szolgáló MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál rövidesen eredményt hirdetnek és egyúttal jelezte: ha azt látják, hogy az új rendszer sem fedi le tökéletesen az országot, akkor nyitottak a változtatásra.
2015 végéig még csak a 42 százalékát fizették vissza annak a hitelalapú visszatérítendő uniós támogatásnak, amelyet a régi uniós ciklusban legfeljebb tíz évre helyeztek ki a pénzügyi közvetítők - derül ki a Portfolio közérdekű adatigénylése alapján készített elemzésből. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adatok alapján tehát 102 milliárd forintnyi forrást vár még vissza a négy pénzügyi közvetítői csoport, amelyek közül messze a legjobb visszafizetési aránnyal a bankok ügyfélköre jellemezhető. A bankok aktivitása azonban meglepően kicsi volt a szerződött összeg tekintetében: a vállalkozásfejlesztési alapítványok kétszer, a pénzügyi vállalkozások közel hatszor akkora hitel volument tudhatnak magukénak. Éppen emiatt a még hiányzó 102 milliárdnyi forrás döntő része is a pénzügyi vállalkozások könyveihez kapcsolódik, amely pénzek maradéktalan visszafizetése azért is fontos az országnak, hiszen újra kihelyezhető forrásokról van szó.
Kész a tőzsdére vitelre a Budapest Bank, ha a tulajdonos ezt szeretné. Az MKB-val történő összevonásra nem érzékelhető határozott szándék, ráadásul a két banknak kevés közös pontja van. A Budapest Bank stratégiája, üzletpolitikája nem változott az állami tulajdonba vétel óta, de vannak új ügyfélcsoportjai ennek köszönhetően - derült ki Zolnai György Budapest Bank-vezér interjújából, amelyet a Világgazdaságnak adott.
A 2016-os év nagy kihívása az, hogy meg lehet-e ismételni a tavalyi rendkívül magas uniós forráskifizetést, miközben a jegybank Növekedési Hitelprogramja már a kivezetési fázisba lép - mutatott rá a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a nagyfokú kifizetés-lassulás elkerülésében az, hogy az uniós pályázatokat, illetve azok menetrendjét minél gyorsabban hirdessék meg, illetve utóbbihoz ragaszkodjon is az intézményrendszer. Sok múlik meglátása szerint a sikerben azon, hogy a pályázati bürokráciát mennyire lehet visszanyesni, illetve azon, hogy a bő 700 milliárdnyi visszatérítendő EU-pénzek elosztási hálózata mikorra tud felállni. Krisán ezen források kiközvetítésében felajánlotta az intézmény széleskörű tapasztalatait, és felvetette azt is, hogy a nagy keretösszeg miatt érdemes lenne megfontolni a pénz egy részének átcsoportosítását és azt már most kezdeményezni Brüsszelben. A vezérigazgató számos további fejlesztéspolitikai javaslatot is megfogalmazott, illetve úgy látja, hogy kidobott EU-pénzt jelent a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztések támogatása.
Csökkent a forrásbevonást, hitelfelvételt tervező, és nőtt a kiváró vállalatok aránya Magyarországon - derül a Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb havi gazdasági jelentéséből. Az MFB Periszkópban közzétett 2015. őszi vállalati felmérés alapján a magyarországi cégek 61,3%-a tervez beruházást a következő 12 hónapban, ami egy év alatt 11,8 százalékpontos csökkenés, és nagymértékben a külpiaci megrendelések cégek által várt visszaesésére vezethető vissza.
Az MFB közölte, hogy nemzetközi nyilvános kötvénykibocsátást hajt végre 300 millió euró összegben.
A kormány úgy módosította az MFB földvásárlási hitelprogramot, hogy a hitel az elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt földrészlet vételárának megfizetésére is felhasználható - az erről szóló határozat a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. A Miniszterelnökség közölte: már 170 milliárd forintnyi hiteligérvényt adott ki a hitelt közvetítő Budapest Bank.
Két pályázat keretében öt hitelintézet jelezte részvételi szándékát az MFB Pontok kialakítására - közölte az MFB. A neveket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Ha már Lázár János az óriási, de nem megoldhatatlan feladatokat vázolta, akkor elmondhatom, hogy az MFB is ilyen, tehát megoldható kihívások előtt áll a hitelezés tevékenység terén - kezdte a miniszter nyitóelőadására rímelő előadását a Budapest Economic Forum második szekciója keretében Bertalan Sándor. A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese vázolta, hogy a visszatérítendő EU-források elosztási rendszere hogyan épül majd fel és újra rögzítette, hogy csak a hitelintézetek vehetnek majd részt a hitelek folyósításában. Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója előadásában többek között arról beszélt, hogy idén is lendületesen bővül a bank által nyújtott finanszírozás volumene, amelyben a termékpaletta rugalmas alakítása, illetve bizonyos jogszabályi változtatások is segítettek.
Nagy Csaba és Lontai Dániel egyéb közelgő megbízatására tekintettel szeptember 30-án lemondott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) vezető testületeiben betöltött pozíciójáról - közölte a bank szerdán az MTI-vel.
Az MFB Zrt. 200 milliárd forint keretösszegű forintkötvény-kibocsátási programot indít a közeljövőben - tájékoztatták az MFB vezetői a leendő befektetőket és az újságírókat szerdán Budapesten.
Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.
Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.
Megjelent kedd este a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a Portfolio múlt heti értesülésével összhangban rögzíti, hogy az MFB Zrt. egy legalább 400 településből álló értékesítési hálózatot építsen fel, és amelyhez a kormány eldöntötte, hogy brüsszeli iránymutatás hiányában is elindítja a közbeszerzés kiírását. A cél az, hogy az MFB Zrt. ezen hálózaton keresztül juttassa el a hitelkonstrukcióit, illetve a visszatérítendő EU-s forrásokat a kedvezményezetteknek. A Miniszterelnökség közleménye szerint "a jövőben 3 budapesti és 397 vidéki helyszínen igényelhetik a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank által közvetített visszatérítendő EU-s forrásokat és a bank saját hiteltermékeit."
"Ártatlannak tűnő" kérdést tettünk fel a miskolci MKT Közgazdász-vándorgyűlés EU-források szekciójában azzal kapcsolatban, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel előfordulhat-e, hogy a kormány megemeli a júliusban megjelent GINOP pályázatok kapcsán a keretet, ha pedig igen, akkor ez mit okoz a visszatérítendő források felhasználási kilátásaira a következő években. Hosszú válaszában Rákossy Balázs, az NGM államtitkára jelezte, hogy ez valóban fontos gazdaságpolitikai dilemma, de közben egy igen fontos bejelentést is tett, aminek tudomásunk szerint a magyar bankrendszerre igen fontos tovagyűrűző hatása is lesz.
Miután a napokban megjelent az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése című uniós pályázat 68 milliárd forintos fejlesztési kerettel, ma közzétették a kizárólag ehhez a pályázathoz társuló beruházási hitelre vonatkozó pályázat főbb tudnivalóit is. Kiderült például, hogy évi 0,5%-os kamat mellett legfeljebb 18 éves hitelt nyújt majd a Magyar Fejlesztési Bank a szélessávú internet hálózat fejlesztéséhez. A vissza nem térítendő uniós forráshoz társuló visszatérítendő forrás (pénzügyi eszköz) keretösszege legfeljebb 10 milliárd forint lehet, ügyletenként pedig legalább 10 millió forintot, legfeljebb 1,5 milliárd forintot tehet ki a kért összeg.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Még nincs végleges döntés, de tervek már vannak.
A fővárosba látogatott Kaja Kallas.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
